Előfizetés

Teljesen leállt a Mátrai Erőmű

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.04. 17:29

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Eddig nem sikerült visszakapcsolni. Az esettel kapcsolatban semmiféle hivatalos bejelentés, előrejelzés nem volt.
Pénteken hajnalban (június 4-én) teljesen leállt a Mátrai Erőmű. Előbb az egyik, majd a másik blokkot is lekapcsolták a hálózatról, és bár az elérhető adatok szerint volt próbálkozás a visszakapcsolásra, az eddig nem sikerült - vette észre a napi.hu. A magyar villamos energia hálózati operátor (Mavir) hivatalos adatközlése szerint a Mátrai Erőmű pénteken hajnalban leállt. A Mavir áramtermelési diagramja szerint június 3-án este, 20 óra előtt nem sokkal a két üzemelő kazán közül az egyiket, majd hajnali fél 3-ig a másikat is lekapcsolták a hálózatról.   
A portál szerint a diagramon az látható, hogy a pirossal jelzett széntüzelésű erőmű (ebből egy van Magyarországon, a Mátrai Erőmű) ma reggelre "elfogyott", és bár 12 óra körül az egyik egységet megpróbálták visszakapcsolni a hálózatra, ez nem sikerült. Az esettel kapcsolatban semmiféle hivatalos bejelentés, előrejelzés nem volt. 

A termeléskiesés hosszú ideig fennállhat

A napi.hu az energiapiac bennfentes információit közlő Inside Information portálra hivatkozva azt írja, hogy a Mátrai erőmű II-es III-as és IV-es blokkjának működéséről is “kazánüzemi üzemzavar” illetve “turbina üzemzavar” jelzés érkezett. A III-as blokk 224 MW, a IV-es blokk 220 MW teljesítményű, jellemzően ez a két blokk termel folyamatosan a hazai hálózatra. A portálon megjelent adatok szerint a termeléskiesés hosszú ideig fennállhat: a III. blokkon keletkezett hibát (hibákat) június 15-ig tervezik elhárítani, a IV-es blokkon pedig június 6-án 17 óráig.

Földbe állt a Mészárostól megvett Mátrai Erőmű

A tavaly az állami MVM által Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől megvásárolt Mátrai Erőmű hétfőn, határidő előtt néhány órával leadott mérlegük tanúsága szerint a 2019-es mínusz 5,9 milliárd után tavaly még brutálisabb, 42,7 milliárd forintos adózás utáni veszteséget ért el. A német tulajdonosok alatt évtizedekig busás nyereséget termelő cég Mészáros Lőrinc három évvel ezelőtti megjelenésekor fordult veszteségbe. A kormányfő felcsúti barátjának érdekeltségei ennek ellenére közel tízmilliárdnyi osztalékot kivontak az ország második legfontosabb áramtermelőjéből, majd - legalábbis Orbán elmondása szerint - az egység azonnali bezárásával fenyegetett. (Barátságuk ennek ellenére töretlen.) Az MVM a PwC vagyonértékelése alapján vételárként 17,44 milliárdot, hitelkiváltás címén pedig további közel ötmilliárdot fizetett ki Mészároséknak. A megvásárolt "portéka" tovább működtetése újabb tízmilliárdokat igényelt az új gazdától. A résztvevő felek, amilyen alaposan igyekeztek az ügyletet lepapírozni, oly hevesen küzdenek az átláthatóság ellen. Lapunknak a Mátrai Erőmű tavalyi adózott eredményét firtató kérdésére az MVM múlt hét pénteki, online sajtótájékoztatóján némi zavart követően Sum János gazdasági vezérigazgató-helyettes a mérlegbeadásig türelmet kért, a többi, kapcsolódó kérdésünket pedig fel sem olvasták. Miközben az MVM tulajdonosi képviselője, Mager Andrea vagyonminiszter parlamenti meghallgatásán, ha körmönfontan is, de beismerte a tavalyi veszteséget. Május eleji szavai szerint "pozitív adózott eredménnyel zárta volna a 2020. évet a Mátrai Erőmű, ha a szén-dioxid-kvóta beszerzésének külső hatását, illetve a tárgyi eszközök értékének egyszeri technikai korrekcióját nem számítjuk". Hasonlóképp fogalmaz az MVM keddi, az MTI-n keresztül kiadott közleménye is (amit éjjel "frissítettek" a röviddel azelőtt elsőként a Telex által szétkürtölt gigaveszteség-adattal). A közlemény elején viszont elbüszkélkednek a "800 millió forintos pozitív működési eredménnyel", pedig ilyen tétel a leadott eredménykimutatásban nincs is.

Az MSZP tiltott állami támogatás gyanújával Brüsszelhez fordul

Az eljárástól a Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek nyújtott, tiltott előny visszaszerzését várják. Véget kell vetni a fideszes rablópolitikának, amely nem szól másról, mint a közpénzek minél gyorsabb és nagyobb megcsapolásáról, a meglévő értékek lerablásáról, és a közösség érdekeinek semmibe vételéről - írta korábbi posztjában Tóth Bertalan. 

Még egyáltalán nincsenek kint a gödörből az üzletek

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.06.04. 17:02

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Csalódást keltő adatokat tett közzé a KSH a boltok áprilisi forgalmáról, amely csak a tavalyi bezuhanáshoz képest erősödött.
Áprilisban 10,6 százalékkal nőtt a hazai kiskereskedelmi üzletek forgalma a tavalyi negyedik hónaphoz képest: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 3,3 százalékkal tudtak feljebb kapaszkodni, az a többi bolt és a benzinkutak forgalma ötödével emelkedett – közölte pénteken a KSH. Az első ránézésre kedvező számok azonban elmaradnak az elemzői várakozásoktól. Tavaly áprilisban ugyanis épp meredeken, több mint 10 százalékot zuhant a kiskereskedelem; a kijárási korlátozások közepette az élelmiszerboltok is épp csak szinten tudták tartani eladásaikat, az egyéb üzletek és a benzinkutak viszont 15, illetve 26 százalékos visszaesést szenvedtek el. Így vizsgálva tehát a friss adatot, a bővülés valójában a tavaly áprilisi alacsony bázis következménye. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint csalódást keltőek az adatok. Havi alapon, azaz idén márciushoz képest ugyanis több mint 1 százalékkal zsugorodott a kiskereskedelem forgalma. Annak ellenére tehát, hogy márciushoz képest már némileg szabadabb volt az élet áprilisban, nem lendültek fel a bolti vásárlások. A legjelentősebb ugrás tavaly áprilishoz képest a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben látszik. A tavalyi áprilisi boltzár a mélybe taszította a szektort, így aligha meglepő, hogy egy évvel később, amikor ismét engedélyezetté vált minden bolt számára a nyitvatartás, több mint 21 százalékkal nőtt a forgalom – mutat rá az elemző. Az újranyitás hatását az élelmiszer kiskereskedelemben érezni a legkevésbé, bár ott is viszonylag alacsony bázis mellett 3,3 százalékos növekedést mért a KSH, ami tavaly július óta a legmagasabb. Virovácz Péter szerint mindezek alapján az ágazati trendforduló még várat magára: 2020 utolsó negyedéve óta a kiskereskedelem lejtmenetben van, és egyre inkább lemarad a válság előtti trendpályától. Ez ugyanakkor a kedvező munkaerőpiaci adatok fényében egyre nehezebben értelmezhető. Virovácz Péter megjegyezte: az újranyitás elsősorban a szolgáltatószektor számára jelenthet hatalmas lökést, a kiskereskedelmi adatok viszont ezt a szegmenst nem veszik számításba. A háztartások fogyasztása ugyanakkor vélhetően a következő hónapokban is a szolgáltatószektorban koncentrálódik majd. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli: a járványhelyzet előtti szint elérése a második félévben várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek azonban ennél is később lábalhatnak ki, mivel a turizmus és számos más szolgáltatás csak a társadalmak széleskörű átoltottsága azt követően indulhat újra. A járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, így a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet adhat. Feltehetően oltásigazolással már a nyáron érkezhetnek turisták,  a számuk azonban  a járvány előtti évekhez képest még jelentősen elmaradhat. A KSH heti monitor adataiban április 22-május 21 időszakra vonatkozó adatok is elérhetőek már, és ezek azt mutatják, hogy a bolti kiskereskedelmi forgalom értéke ekkor már 15 százalékkal meghaladta a 2019-es, járvány előtti szintet. Főként az élelmiszer üzleteknél figyelhető meg jelentős növekedés. Az egyéb háztartási cikkek kiskereskedelme viszont több mint 17 százalékos mínuszban van, a vendéglátás pedig több mint 11 százalékos visszaesést könyvelhet el.         

A fizetéseken is látszik, hol vásároltak kevesebbet

A vásárlási szokások járvány miatti tavalyi változásai nem hagyták érintetlenül az eladók bérezését sem. A Blokkk.com gyűjtése szerint a legtöbbet az illatszerbolt, a legkevesebbet a ruhapiac eladója keres most. A ruházati piac tavaly tavasszal és nyáron lényegében összeomlott, hiszen a kijárási korlátozások miatt be sem szabadott menni ezekbe az üzletekbe. Ennek következtében a váláság előtti, 2019-es évhez képest a ruhapiaci eladók bruttó átlagbére 15 százalékkal 163 ezer, a ruhabolti eladóké 6 százalékkal 223 ezer forintra csökkent. A könyvesboltokban sem lehetett vásárolni tavaly tavasszal, így az ott dolgozók is mindössze 3 százalékkal kapnak többet, 253 ezer forintot. A cipőbolti eladók fizetése 5 százalékkal 246 ezer forintra nőtt. A legnagyobb, 27 százalékos béremelést a karanténban slágertermékké vált sportszerek eladói könyvelhették el, így bruttójuk 311 ezer forintra nőtt. A hatalmas forgalmat lebonyolító webáruházak eladóinak 24 százalékkal többet, 279 ezer forintot fizetnek most. A élelmiszerbolti eladók 20 százalékkal többet, 246 ezer forintot keresnek. A legtöbbet a 19 százalékos emelkedést követően a járványban szintén jól teljesítő drogériák eladói kapnak, majdnem bruttó 333 ezer forintot. A tavaly tavaszi mélyrepüléshez képest egyébként idén áprilisban 8,6 százalékkal emelkedtek az eladások az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, a könyvesboltok és a számítástechnikai üzletek forgalma 38, a ruhabutikok és cipőüzleteké 539 százalékkal, a turkálóké 216 százalékkal bővült. Kérdés, a bérek ezt is lekövetik-e majd.

A kormány áttesz 18 milliárdot örökségvédelemre a Gazdaságvédelmi Alapból

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.04. 14:51

Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Az MSZP politikusa szerint vagyonkimentésről van szó.
A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányhatározat alapján a kabinet 18 milliárd forintot csoportosít át a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány javára. A pénzt a Gazdaságvédelmi Alapból veszik el. Az Orbán Viktor miniszterelnök nevével fémjelzett rendelet alapján a pénzt az alábbiaktól vonták el:
  • regionális, határon túli és egyéb nemzetközi fejlesztési és kutatási programok (3 milliárd forint),
  • kötött segélyhitelezés (3 milliárd forint),
  • koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás (12 milliárd forint).
Az alapítvány kuratóriumi elnöke egyébként Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese. Szakács László, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője a lapunknak azt nyilatkozta a döntésről, hogy megint azt látjuk, hogy a gazdasági védekezés helyett annak a keretösszegéből átraknak a Magyar Levente nevével fémjelzett „közhaszontalan alapítványba”, amely a közép-európai örökséget hivatott védeni.
– Nem nagyon telik úgy el nap, hogy valamelyik alapítvány vagy állami szerv ne kapna vagy költene el milliárdos támogatást úgy, hogy annak semmi köze a koronavírus-járvány okozta krízis enyhítéséhez, vagy ahhoz, hogy az élet újra induljon Magyarországon. Konkrétan vagyonkimentésről van szó

– állapította meg a képviselő.

Úgy véli, érthetetlen, hogy ez az összeg hogyan fogja szolgálni a magyar versenyképesség növekedését.
– Itt sajnos a magyar emberektől és cégektől veszik el azt a pénzt, amelyet a gazdaság újraindításához kellene felhasználni

– mondta.

Hangsúlyozta, hogy az átcsoportosításnak semmilyen haszna nincs. Példaként megemlítette, hogy ha a kormány valóban a közép-európai örökséget szeretné megóvni, akkor nem hoznának külön jogszabályt a műemlékvédelmi lakások megvételéről, vagy újítanák fel most 54 milliárdért a Magyar Nemzeti Bank épületét, vagy költenének 76 milliárdot vadászati világkiállításra.
Szakács László szerint ezektől a kiadásoktól nem lesz könnyebb az élet, vagy olcsóbb a közszolgáltatás. Úgy fogalmazott, hogy ez is azt mutatja, hogy Orbán Viktor egy rossz vesztes, és arra készül, hogy veszíteni fog jövőre a parlamenti választáson. Hozzátette, hogy ezek akkora összegek, amelyeket ha a családok megsegítésére költöttek volna, akkor lehetett volna például a bérkompenzáció 80 százalékos, vagy megemelhették volna belőle a GYES/GYED összegét.