Az USA pénzügyminisztere, Janet Yellen történelmi lépésnek nevezte a világ legfejlettebb hét országának, a G7-ek pénzügyminisztereinek hétvégi megállapodását a globális társasági minimumadó bevezetéséről. A csúcson két fontos döntés született: a multiknak abban az országban kell adózniuk, ahol a profit keletkezik, illetve a nyereségadó nem lehet alacsonyabb 15 százaléknál. A megállapodással elvileg két csoport jár rosszul: az adófizetéssel trükköző multik, illetve az adóparadicsomok, amelyek mesterségesen alacsony tartják a társasági nyereségadót. Adójogászok adóparadicsomnak minősítenek minden olyan országot ahol az adó mértéke nem éri el 10 százalékot – Magyarországon a társasági nyereségadó kulcsa 9 százalék, így érthető módon a kormány ellenzi a kötelező minimumadót, ám egyelőre kivár.
Meglepetésre néhány nagy „adóelkerülő” cég, mint a Google, a Facebook, vagy éppen az Amazon is üdvözölte a hét legfejlettebb ipari ország megállapodását a globális minimumadóról, ami annak tudható be, hogy a tiszta jogi keretek között adózni nekik is jobb, mint a zavarosban való halászás. Az tényleges adóráta a Google (Alphabet) esetében 16-18 százalék között mozgott az elmúlt időszakban, a Facebook rátája tavalyelőtt 25, tavaly pedig 12 százalék volt, míg az Amazon 10 és 18 százalék között adózott nyeresége után - írták az Erste Bank elemzői értékelésükben. Ebből következően ezentúl nehezebb lesz a nemzetközi cégeket alacsony adóval „elcsábítani” – vélekedtek az elemzők.
A megállapodás rossz hír az EU-ban adóparadicsomnak tartott Írországnak, illetve kisebb mértékben kedvezőtlen Magyarország számára is, hisz nem lehet majd a multikat alacsony adókulcsokkal idevonzani. Erste elemzői ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy idehaza a helyi iparűzési adó miatt a tényleges adóteher akár 20-30 százalék is lehet. Ezért, bár még messze globális minimumadó bevezetése - azt még a G20-aknak, valamint az EU-nak és több globális szereplőnek is el kell fogadnia -, de ha Magyarország fel akar készülni az új helyzetre, érdemes lehet újragondolni adózási rendszerét, különösen a hungarikumnak számító iparűzési adót. A héten a Pénzügyminisztériumban (PM) adótanácsadók bevonásával szakmai konzultációt tartanak, ahol épp a globális adó kérdése lesz napirenden.
A minimumadót nem csupán a G7-ek, de az OECD, az EU, az USA, pontosabban a Biden-adminisztráció is zászlajára tűzte. Ugyanis az USA nagyot nyerne azzal, ha az amerikai techóriások odahaza adóznának. Izer Norbert, a PM adóügyi államtitkára még áprilisban a Biden-adminisztráció tervére úgy reagált, hogy magyar kormány nem akar lemondani arról, hogy alacsony nyereségadóval csábítson Magyarországra adózni multikat. Az államtitkár szerint ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az olyan országok, amelyek évek kemény munkájával és a gazdaságfehéredés terén elért eredményeknek köszönhetően alacsony adókat vezettek be, elveszítik előnyüket azokkal az országokkal szemben, amelyek nem az adócsökkentés útját járják. Az elképzelés innen nézve igazságtalan, és megpróbálja visszavetni a fejlődésben az olyan államokat, mint például Magyarország - tette hozzá.
Valójában közel sincs akkora bevétele a magyar költségvetésnek a Magyarországra kalandozó multiktól, mint azt gondolnánk: eddig egy nagyobb tétel akad az amerikai GE (ex-Genaral Electric) fizetett pluszt 542 milliárd forintot több évre elosztva egy adómegállapodás keretében. Az összeg hatalmas és nem szabad lekicsinyeli, ugyanis a magyar állam költségvetésének jövőre 26 ezer milliárd forintnyi bevétele lesz, ezen belül évi 100-200 milliárd forint nem elhanyagolható, de nem is stratégia kérdés. Jó jelzi ezt az is, hogy a kormány jövőre egész évben 588 milliárd forintos társasági adóval számol, eközben áfából ennek tízszeresét, személyi jövedelemadóként pedig közel ötszörösét szedi be. Ráadásul az alapítványi-egyetemi tao bevezetésével újabb tíz- vagy épp százmilliárdokkal csökkenti a kormány a tényleges társasági adóbevételt. 2010-ben a kormányváltás évében még 609 milliárd forintnyi társasági adóbevétele volt a költségvetésnek, ezt 2019-re a különböző kedvezményekkel és adócsökkentésekkel megfelezte a kormány.
A magyar kormány várhatóan kivárja, hogy mit döntenek a nagyok, és ezt nagyon bölcsen teszi – mondta Palócz Éva. A Kopint-Tárki Zrt. igazgatója szerint az ír, a luxemburgi vagy épp a ciprusi kormány sokkal inkább érintett a G7 megállapodásban, hisz ezen országok az unió adóparadicsomjai. Vélhetően ezért sem reagált a kormány a megállapodásra, mert kivár, hogy az igazán érintettek mit tudnak elérni a megállapodással szemben. A kutató szerint, ha be is kell vezetni majd Magyarországon a 15 százalékos minimumadót az így bekövetkező a hat százalékpontos adóemelés nem jelent oly nagy érvágást a multik számára. Az érem másik oldala, hogy így magasabb adóbevételre tehet szert a magyar költségvetés.
