Ismét Magyarország fizeti a legtöbb büntetést az uniós támogatásoknál talált csalások miatt

A korrekció aránya a kifizetések 2,2 százalékát érinti, ami több mint hétszerese az uniós átlagnak.

Továbbra is Magyarország vezeti a pénzügyi korrekciós listát az unió strukturális valamint a mezőgazdasági alapjainak kifizetéseinél – írja a Euronews az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) friss jelentése alapján.

Ez azt jelenti, hogy az uniós kifizetéseknél ilyen arányban találtak szabálytalanságot, vagy csalást az ellenőrök. A lap megjegyezte, hogy az uniós átlag ebben az időszakban 0,29 százalék volt, vagyis Magyarország esetében a bírság összege több mint hétszerese ennek. Ráadásul ez az arány háromszorosa a második legrosszabb Bulgária 0.69 százalékos indexének.

Ezzel szemben Svédországban, Lettországban, Finnországban és Cipruson nulla százalék a pénzügyi ajánlások aránya, vagyis ott semmilyen korrekciós intézkedést nem szabtak az ellenőrök. Ráadásul az előző évekkel összehasonlítva a magyar adatok így is előrelépést jelentenek, hiszen tavaly még közel négy százalék volt az ajánlások aránya az összes kifizetéshez képest ötéves átlagban, amely az uniós átlag több mint tízszeresét jelentette.

Az elmúlt öt évet tekintve a magyar hatóságok átlagos arányban vették figyelembe az OLAF ajánlásait: 16 ügyben nem volt semmilyen lépés, kilenc esetben vizsgálódtak a magyar hatóságok, ebből hat ügy vádemeléssel zárult. A 67 százalékos vádemelési arány magasnak számít uniós szinten.

Rontott viszont az évente indított vizsgálatok száma az országban, ebben a tekintetben 2020-ban a harmadik helyen áll Magyarország: nyolc vizsgálatot indítottak, ebből négy zárult ajánlással a magyar hatóságok felé. A tavalyi jelentésben összesen öt vizsgálat szerepelt és két esetben javasolt lépéseket a hivatal.

A részleteket továbbra is csak a tagállamok hatóságai hozhatják nyilvánosságra, így egyelőre nem tudni pontosan, hogy a 2,2 százalékos korrekciós arány minek köszönhető.