Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, amely a szabad- és munkanapok alvási időszakának különbsége miatt alakul ki a szakemberek szerint. Munkanapokon jellemzően korábban fekszünk és kelünk, a szabadnapokon azonban lehetőségünk van dönteni az ébredés időpontjáról. Amennyiben ebben a ritmusban rendszeresen akár többórás eltérés is van, az hatással van a szívműködés idegi szabályozására is – derült ki a Semmelweis Egyetem közleményéből, amelyben arról is beszámoltak, hogy a jelenséggel kapcsolatos tanulmányukat egy vezető idegtudományi folyóirat nemrég beválogatta az elmúlt időszak legjelentősebb publikációi közé.
Szabadnapokon és hétvégén inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor fekhetünk le, amikor álmosak vagyunk, és akkor kelhetünk fel, amikor kipihentük magunkat – idézik Káldi Krisztinát, az Élettani Intézet egyetemi docensét, aki hozzátette: a két időablak között többórás eltérés is lehet. Ezt nevezzük szociális jetlagnek, ami olyan, mintha minden hétvégén 2-3 időzónát átlépő utazást tennénk.
A téma különösen aktuális, hiszen az év során most a leghosszabbak a nappalok, és ez a nyári időszámítás miatt azt jelenti, hogy még este fél 10-kor is világos van. Ez a meghosszabbodott esti világos időszak becsapja a belső óránkat: azt az információt adja, hogy korán van, ezáltal csökkenti az álmosságot, és nehezíti az elalvást. Munkanapokon ez, a korai kelés miatt alváshiányhoz vezethet, hétvégén pedig még jobban kitolja az alvásablakunkat, ami tovább növeli a szociális jetlaget.
Árthat a szívnek
A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között: tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások, és nem pedig a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség, és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti.
Azt, hogy a szociális jetlag és a szubjektív alvásminőség, valamint az autonóm idegrendszer állapotát jól jellemző szívfrekvencia variabilitás között van-e összefüggés, fiatal, egészséges férfiakon vizsgálták a Kronofiziológiai Munkacsoport munkatársai a Magatartástudományi Intézettel együttműködve.
Az alvásminőség jellemzésére használt standardizált kérdőív összesítése szerint azok, akik hétköznapokon nem a biológiai órájuk szerinti ritmusban aludtak – például azért, mert úgynevezett bagoly-típusúak, azaz maguktól később feküdnének, de később is kelnének – rosszabb alvásminőségről számoltak be.
Az eredmények szerint azoknak, akiket a szociális jetlag jobban érint, hétköznap alacsonyabb volt a szívfrekvencia variabilitásuk, azaz kevésbé előnyös a szív- és érrendszerük alkalmazkodási képessége, és ez növelheti az olyan kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát, mint az infarktus vagy a magas vérnyomás. Fontos azt is megjegyezni, hogy az alacsonyabb variabilitás az alvás kevésbé pihentető voltára is utal – tette hozzá Káldi Krisztina.
Csökkenthető
A szociális jetlag mértéke csökkenthető lenne egyebek mellett például rugalmas munkaidővel, de mindenki tehetne azért, hogy kevésbé érintse a jelenség: a késői típusúaknak javasolt reggelenként minél többet természetes fényben tartózkodniuk, valamint esténként célszerű csökkenteni az intenzív kékfény-expozíciót, azaz hasznos a mobiltelefon, illetve a monitor képernyőjének fényét kékfény-szűrő programmal megváltoztatni – mutatott rá Sűdy Ágnes PhD-hallgató, a tanulmány első szerzője.
