Május 21-én és 25-én az atomerőmű-beruházást levezénylő állami Paks II Zrt. benyújtotta a talajszilárdítási, illetve résfalazási tesztre vonatkozó engedélykérelmét az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) - közölte megkeresésünkre a nukleáris hatóság. Az elbírálás zajlik. Korábbi tájékoztatásuk szerint erre három hónap áll rendelkezésükre. A teszteken túl a tényleges talajszilárdításra és résfalazásra is külön kérelmeket várnak. Utóbbi kettő beadása akár hónapokat is várathat magára. A hivatal tavaly októberi közlése szerint ugyanis a Paks II Zrt. az összesen négy papírt az idő tájt négy hónap alatt - akkor még november és idén február között - tervezte benyújtani. A három hónapos elbírálási határidőt tekintve tehát az új atomblokkok alatti gödör tényleges kiásási engedélyei szinte biztosan a beruházás egészére vonatkozó létesítési engedély szeptember 30-ig várt elbírálása után születnek meg.
Ez azért rendkívül aggályos, mert korábban a kormány törvényt módosított és külön brüsszeli engedélyt is kijárt annak érdekében, hogy a gödörásást még a létesítési engedély kiadása előtt megkezdhessék. A lépést akkor lapunknak atomhívők is bírálták, azon egyszerű érvvel, hogy a nukleáris engedélyezési sorrend nem csak írott malaszt. Fichtinger Gyula, az OAH - azóta lemondott - főigazgatója több ízben is úgy nyilatkozott: bár a módosítást nem ők kezdeményezték, az nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot. A hatóság ugyanakkor szintén többször hangsúlyozta, hogy a kérelmező engedélyek birtokában is csak saját felelősségére kezdheti meg a gödörásást a létesítési eljárás lezárulta előtt. A beruházás egészének vizsgálata során ugyanis bármikor módosulhat a létesítmények elhelyezkedése, ami értelemszerűen kihat a gödör kialakítására. Bár szakértők változatlanul azt nevezték a legszerencsésebbnek, ha az OAH a gödörrel kapcsolatos pecséteket a létesítési engedély megadásával együtt adná ki, az OAH ezúttal is megerősítette lapunknak: a talajszilárdítás és a résfalazás a létesítési eljárástól függetlenül, csakis a rájuk vonatkozó külön eljárás végeztével kezdhető meg.
Orbánék tehát abban a nem várt, elvi, a nukleáris biztonság szemszögéből sem túl üdvös esetben, ha hirtelen mindenki minden hiányzó kérelmet be- és megadna, sem nyernének a kínos gyorsításon két és fél hónapnál többet. Ez azonban már csak azért sem valószínű, mert az OAH sorra jelenti kapcsolódó eljárásai elhúzódását. Ha a hatóság kihasználja a rendelkezésre álló határidőket, a botrányos
törvénymódosítás segítségével Orbánék a létesítési engedély kiadása előtt egy hónapot nyernek talajtesztelésre. (Korábban a munkálatokra jelentkezett a kormányközeli Duna Aszfalt is.)
Bár a kínos késedelem okát sűrű, sötét homály fedi, lapunkat egy, az ügyre rálátó forrás úgy tájékoztatta, hogy az orosz fél által kidolgozott talajszilárdítási-résfalazási engedélytervek technikailag nem bizonyultak teljesen megfelelőnek és folyamatosan fennakadtak a független szakértők többfokozatú véleményezési rostáján. Forrásunk úgy számol, hogy a gödörásási hozzájárulások a létesítési engedéllyel együtt, októberre születhetnek meg. Ez - az egy hónap további csúszást leszámítva - megfelelne a törvénymódosítás előtti terveknek. Süli János Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter vonatkozó véleményét csak egy elszólásából ismerhetjük. Tavaly októberi parlamenti meghallgatásán ugyanis úgy fogalmazott, hogy az orosz féltől várják az engedélyezéshez kapcsolódó tervdokumentáció elkészítését.
A határidő-ígéretek egyébként ez esetben is sajátos ívet rajzolnak ki. A miniszter tavalyelőtt még azt jelezte, hogy a gödörásási kérelmeket az előírásoknak megfelelően a létesítési papír beadása után három hónappal (vagyis tavaly októberben) adják be. A "soros tervek párhuzamosításától" ekkor még 8 hónap előnyt reméltek. Miután Süli János októberben "a jövő év első felére" tette a földmunkálatok megkezdését, a hatóságtól megtudtuk, hogy az állami megrendelő a november és február közötti időszakra ígérte nekik a négy kérelem beadását. Bár egy novemberi OAH-közleményben már 2021 első negyedére várták a négy kérelmet, december eleji érdeklődésünkre ezt sem erősítették meg. Orbán Viktor és Alekszej Lihacsov Roszatom-vezérigazgató decemberi találkozóját követően a Miniszterelnöki Sajtóiroda a témáról megismételte, hogy a földmunkák 2021 első felében kezdődhetnek. Ám még márciusban is csak a kérvények változatlan hiányát nyugtázhattuk.
Süli János a Tolna megyei közgyűlés június végi ülésén a téma kapcsán - az MTI tudósítása szerint - csak a földmunkákat részletezte. Eszerint a talajt megerősítik, egységesítik, a 22 méter mély munkagödröt pedig víztelenítik úgy, hogy ez ne érintse a szomszédos, jelenlegi atomblokkok működését. Utalt az előzetes tesztekre is. Az ügyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Süli János néhány nappal későbbi paksi találkozóján - legalábbis a szaktárca közleménye alapján - még ennyire sem érintették. Inkább hangsúlyozták a nukleáris jövő iránti változatlan lelkesedésüket. A június végi időpont ellenére egyikük sem nyugtázta, hogy korábbi ígéreteikkel szemben az első fél év során a földmunkákból nem indult meg semmi.
Az erőműbővítésre - botrányos előzmények után - kötött magyar-orosz 2014-es kormányegyezmény kapcsán Lázár János akkori kancelláriaminiszter egyébként még 2023-as átadást helyezett kilátásba. Süli János most 2029-2030-at említett.
Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre lapzártánkig szokás szerint se a tárca nélküli miniszter, se a Paks II Zrt. nem válaszolt.
