Váratlanul mondott le az atomhatóság vezetője

Mindennemű előzmény nélkül lemondott Fichtinger Gyula, a nukleáris engedélyezési hivatal főigazgatója, miközben a hatóság, története legnagyobb feladataként, épp a paksi bővítés fő engedélykérelmét vizsgálja.

Mai hatállyal lemondott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, Fichtinger Gyula – derült ki Orbán Viktor szerda esti, szűk szavú határozatából. Amíg a miniszterelnök nem nevez ki új, közigazgatási államtitkári besorolású főigazgatót, Hullán Szabolcs eddigi helyettes irányítja a hatóságot. Az OAH rögzítette, hogy a működésük folyamatos és zavartalan. A posztját 2013-ban elfoglaló Fichtinger Gyula lemondása minden forrásunkat meglepte. Bár a tisztség nincs időbeli hatályhoz kötve, a nyugdíj határt szabhat, ami a – 63 éves, 1983-ban Moszkvában hőfizikus-mérnöki diplomát szerző, majd az épp akkor megépült Paksi Atomerőműnél és a Magyar Villamos Művek Trösztnél, 1991 óta pedig az OAH-nál dolgozó - szakember esetében két év múlva válna esedékessé. Ráadásul az OAH asztalán épp most tornyosul történetének legnagyobb, előzmény nélküli feladata, mégpedig a Paks 2-es nukleáris blokképítési terv létesítési engedélykérelme. Miközben egy ekkora horderejű hatósági munka az életút csúcsát jelentheti, akadhatnak olyan belső viták, amik ismeretében az aláírásra jogosult nem kívánja nevét adni a készülő irathoz – hangsúlyozták a helyzetet ismerő forrásaink, akik mindemellett a magánjellegű okokat sem zárták ki. Ezzel hozzák összefüggésbe a hatóság súlyos szakemberhiányát, amire Fichtinger Gyula maga is többször utalt.

Bár a hatóság kitart amellett, hogy átcsoportosításokkal változatlanul képesek ellátni a hazai nukleáris biztonság legmagasabb színvonalú felügyeletét, megfigyelők szerint ez óhatatlanul bizonyos tevékenységek – így például a jelenlegi atomerőmű ellenőrzése – gyengülésével járhat. Ráadásul a létesítési engedély vizsgálatának szeptemberi határidején nem nyúlhatnak túl. Ilyenkor különösen szükségesek a jó szervezési képességek, amit ismerői Fichtinger Gyula erényeként emlegetnek. Bár a hatóságot törvényi függetlensége ellenére a szakma az atompárti oldalhoz sorolja – így senki nem kétli, hogy a Paks 2-es kérelem is zöld jelzést kap –, a főigazgatónak beágyazottságain belül is lehet mozgástere. Fichtinger Gyula mindazonáltal nyíltan szinte soha nem helyezkedett szembe a kormányakarattal. Talán az egy kivitel, amikor öt éve nyilvánosan kikelt a hatóság alapvető jogainak megnyirbálását célzó, később Brüsszel által el is gáncsolt kormányelképzelésekkel szemben. Ugyanakkor a nukleáris biztonságot veszélyeztető egyéb kormánytörekvéseket, ha nem is bátorította, de nem is akadályozta. Hullán Szabolcsot pedig azonnal megvédte, amikor kiderült, hogy most helyébe lépő helyettese összeférhetetlenség-gyanús módon részt vállalt egy Paks 2-es megalapozó tanulmányban.

Azokat a feltételezéseket viszont, hogy a távozás hátterében a Paks 2-es beruházás mögötti orosz adósság friss átütemezése, a hatóság egyes munkatársainak – orvosi műszerek engedélyezéséhez kapcsolódó – korrupciós pere, vagy épp Hullán Szabolcs korábbi ügye állna, határozottan cáfolták. Az 55 éves Hullán Szabolcs a műszaki egyetemen végzett gépész-, illetve reaktortechnikai szakmérnökként és 1992 óta dolgozik az OAH-nál.