Szlovéniában Mészáros Lőrinc nem zúzhatná le a vízpartokat

Környezetvédők a vízkészletek megőrzéséért kezdeményezték a népszavazást a délnyugati szomszédunknál májusban elfogadott vízügyi törvényről - és a referendum ki is végezte.

Nagy többséggel elutasították Szlovéniában az állampolgárok a vasárnap tartott népszavazáson az állampolgárok kormány által benyújtott, a parlamentben gyors eljárásban még májusban elfogadott vízügyi törvénymódosítást.

A Delo című szlovén napilap hétfőn számolt be a referendumról, amelyet környezetvédelmi szervezetek és szakértők kezdeményeztek, mert szerintük az építkezések veszélyeztetnék a vízparti földek, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét a természetvédelmi területeken.

A szavazatok 99 százalékos feldolgozottsága alapján 86,6 százalék szavazott a törvény ellen, amelyet mindössze 13,4 százalék támogatott. A részvételi arány 46 százalékos volt, 2007 óta a legmagasabb, amit népszavazáson elértek. Egy törvény visszavonásához a szlovén jogszabályok szerint minimum 40 százalékos részvételi arány mellett nemcsak a többség jóváhagyására van szükség, hanem arra is, hogy a szavazásra jogosultaknak legalább egyötöde, vagyis legkevesebb 340 ezer szavazópolgár mondjon nemet rá.

A népszavazást a baloldali ellenzéki pártok is támogatták, amelyek a referendum eredményét úgy próbálták meg beállítani mint a kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazást. Andrej Vizjak környezetvédelmi és területrendezési miniszter a sajtónak nyilatkozva cáfolta ezt. Szerinte az ellenzék és a civil szervezetek ökológiai témát csináltak a vízügyi törvény elleni népszavazásból, a tiszta ivóvízért való küzdelemnek állítva be azt. Ezzel átideologizálták és ellopták a referendumot. A miniszter úgy értékelte az eredményt:

A Delo vezércikkében egyebek között az emberek víz iránti aggodalmának tulajdonította a magas részvételt és a népszavazás eredményét, amit a lap szerint „nem az ellenzék és a civil szervezetek értek el, hanem felébredtek a fiatal szavazók”, akik meghatározhatják a 2022-es parlamenti választások előtti kampányt uraló témákat.

Amint arról a Népszava rendszeresen beszámol, a magyarországi vízpartok beépítése gőzerővel zajlik. A Fertő-tó partján, mintegy ötven hektárra tervezett, 30 milliárdosra taksált állami, turisztikai óriásberuházásnak útba lettek a cölöpházak, ezért azokat már tavasszal elbontották. A Balaton-parti építkezések is nagy vihart kavarnak, legutóbb Szigligeten derült ki, hogy egy két és fél hektáros nádas helyére kisebb hotelt vagy wellness-központot terveznek.