Sziget Fesztivál;Kádár Tamás;

- Jövőre lesz Volt és Balaton Sound is

A Sziget mellett 2022-ben megtartják a fesztiválszervező többi rendezvényét is - biztosította lapunkat Kádár Tamás cégvezető. A zamárdi helyszín még bizonytalan.

Jövőre a Szigeten kívül megrendezik a Balaton Sound, a Volt, a Gyerek Sziget és Gourmet fesztivált is – közölte lapunkkal Kádár Tamás, a szervező Sziget Zrt. cégvezetője. Az idősávok nagyjából megegyeznek a 2019-ig bevett gyakorlattal. Sopron részéről a Volt Fesztivál 2022-es megrendezésének feltételei biztosítottak – nyilatkozta lapunk megkeresésére a megyei jogú város polgármesteri hivatala. Kapcsolatuk kiváló a szervezővel, bíznak a jövő évi megrendezésben. A Balaton Sound színhelyéül eddig szolgáló Zamárditól ugyanakkor lapzártánkig nem érkezett válasz. Valószínűleg nem véletlenül: Csákovics Gyula polgármester márciusban inkább a rendezvénnyel kapcsolatos ellenérzéseinek adott hangot.

A Sziget Zrt. kedden annyit jelentett be, hogy – a tavalyi és az idei kihagyás után – jövőre már a hagyományos idősávban, augusztus 10. és 15. között tartják meg a 28. Hajógyári-szigeti fő rendezvényüket, a Szigetet. Bár a fesztiválok honlapjain már megelőlegezik a 2022-es újraindulást, illetve néhány szakértő korábban hangot adott ebbéli reményének, a cég a Szigeten kívülieket most, lapunk számára erősítette meg elsőként hivatalosan is.

Olyannyira eltökéltek, hogy az idén elmaradó Sziget időszakában, augusztus 12. délelőtt 10 és 14-e délelőtt 10 között 90 ezer forintért meghirdetik a normál és – újdonságként – 160 ezerért a VIP-szektor 6 napos bérleteit. A további időszakok tarifáiról még nem döntöttek, de elképzelhető, hogy a hatnapos bérletárak forintban közelíthetnek a korábbi hétnaposokéhoz. A forint elmúlt időszaki értékvesztése miatt viszont euróban esélyesebb a változatlanság.

A korábbi időszakokhoz hasonlóan az őszi „early bird” napok után fokozatosan emelnék az árakat. Sok függ az augusztusi akciótól. 2019-ben a kapuknál a hétnapos bérlet 109 900, a napijegy pedig 26 900-28 900 forintba került. A 2020-ra meghirdetett, majd a vírusválság miatt lemondott fesztiválok bérletvásárlóinak 30 százaléka nem kérte vissza az árat, amely jegyek így érvényesek 2022-re is.

Miközben Európa egyik legnagyobb fesztiváljához méltó visszatérést ígérnek, költségvetésükben óvatosságra törekszenek – tette hozzá Kádár Tamás. Míg a tavalyi másfélmilliárdos veszteség után értelemszerűen idén sem lesznek nyereségesek, jövőre már egy nullszaldónak is örülne. A főszervező annak ellenére is kiállt fő fesztiváljaik ez évi lemondása mellett, hogy a zrt.-énél kisebb programok zömét idén megrendezik. Annyit megengedett, hogy ha nyolc hónapja ismerte volna a mostani állapotot, talán másképp döntenek.

Ugyanakkor a bizonytalanságok jó része máig megmaradt, különös tekintettel a nemzetközi utazások lehetőségére és a nagy nyugat-európai államok vírushelyzetére. Az elmúlt évek során ugyanis látogatóik mintegy fele már külföldről – azon belül is főképp Németországból, Hollandiából, Nagy-Britanniából, Olaszországból és  Franciaországból – érkezett. E célcsoport, illetve a magyar vidéki fiatalság jövő nyári lehetőségei nagyban befolyásolják 2022 sikerét - tette hozzá.

A fesztiválmúlt ködeKét évvel ezelőtt a 9., fővárosi Gourmet fesztivált május 16. és 19., a 18., szintén budapesti Gyerek Szigetet június 1. és 23., a 27., soproni Telekom Voltot június 26. és 29., a 13. zamárdi Balaton Soundot július 3. és 7., a 27., fővárosi Szigetet pedig augusztus 7. és 13. között tartották. 
Torzítják a piacot az állami bulimillárdokTorzítják és kannibalizálják a piacot az ingyenes állami könnyűzenei rendezvények – vélekedett Kádár Tamás mellett Vajda Márton, a Zsidó Művészeti Napok ügyvezetője is a „Sziget-pótlékként” beharangozott budai Amajomhoz Sörkertben rendezett szerda esti kerekasztal-beszélgetésen. Egy friss kormányhatározat szerint ugyanis az állam ez év októberéig összesen nyolcmilliárd forintot ad 40 nagyvárosi, 216 kisvárosi könnyűzenei rendezvény, illetve száz falunap számára. A Sziget-főszervező – a Music Hungary társelnökeként is – úgy látja: bár a válság megmutatta, mennyire elkényelmesedett a rendezvényszervezői és vendéglátós szakma, az azóta összeállt érdekképviseletek hatékonysága is kérdéses. Máig nem kaptak például az illetékes Magyar Turisztikai Ügynökségtől érdemi választ arra, hogy miképp tudnának a szervezésébe bekapcsolódni. Emellett változatlanul a kiszámíthatatlanságot, az érdemi állami támogatások hiányát és az átláthatatlanságot sorolta a főbb gondok közé. Utóbbira példaként hozta fel, hogy minden zenés-táncos rendezvényre kötelező a védettségi kártya, kivéve a legnagyobbra, az augusztus 20-i állami ünnepekre. Csete Manek Gábor, a Kolorádó fesztivál főszervezője sok visszacsábíthatatlan pályaelhagyót említett. Mindazonáltal a Kolorádóra már eddig kétszerannyian váltottak jegyet, mint 2019-ben. Ezt támaszthatja alá az a meglepő felmérés is, mely szerint a válság csak a megkérdezettek tizedét sújtotta. Sticzay Péter, a 4bro alapítója és Vajda Márton egyaránt úgy látta, hogy a válság rugalmasságra tanította az ágazatot; előbbi alapvetően piaci alapú túlélési stratégiákat alkalmaz. Csete Manek Gábor a kilábalás kapcsán az üzleti szempontokon felülemelkedő szemléletet javasol, Kádár Tamás pedig fő értékként őrizné meg a toleranciát.

A szabadtéri tárlat az író életét követi végig gyerekkorától az elmúlásig.