Gázos váltás és posztszovjet észjárású csúsztatások

Az Orbán-kormány immár hovatovább egy csövet sem tud kínos mellékkörülmények és ezeket elfedő, hazugsággal határos csúsztatások nélkül átadni.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kiskundorozsmán Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter oldalán átadta a Horgos, illeve Röszke és Kiskundorozsma közötti, 15 kilométeres gázvezetéket, melyen szombattól meg is indulnak az orosz gáz kereskedelmi szállításai. A külügyminiszter felhívta a figyelmet: az előző, 1996 óta hatályos magyar-orosz hosszú távú gázszállítási szerződés végleg lejárt. Hajnali 6-tól már a Budapesten megkötött új, 15 éves magyar-orosz gázszerződés lép életbe. Ennek értelmében Szerbia felől évi 3,5 milliárd, míg Ausztria felől egymilliárd köbméter orosz gázt kapunk. (A mennyiség 2031-ben újratárgyalható.)

A külügyminiszter újfent kikelt az ellen, hogy az ukránok tiltakoztak az eddig rajtuk keresztül zajló orosz gázellátásunk iránymódosítása miatt. Aleksandar Vulin a beruházást a két, a külső nyomásoknak ellenálló ország önálló döntéseként üdvözölte. (Pedig a gázt azért mégis csak Moszkvából nyomják.)

Szijjártó Péter beszédében ismét úgy állította be, mintha az Orbán-kabinet az új, magyar-orosz gázszerződéssel biztosítaná a magyar társadalom jövőjét. Szakértők szerint ez több szempontból is durva, posztszovjet észjárású csúsztatás. Az - Orbán-kormány erőfeszítéseinek is betudható - nemzetközi gázösszeköttetéseink, illetve a fűtőanyag élénk kereskedelme nyomán ugyanis az európai államok ma már rövidebb távú, rugalmasabb szerződésekkel is elláthatók. Mi sem bizonyítja ezt inkább, mint hogy a most lekötött, évi 4,5 milliárd köbméter az ország igényeinek a felét sem teszi ki. (Pedig a szerb kapcsolat akár évi 8,5 milliárd köbmétert is képes fogadni.) Vagyis az orosz paktum csak a rövidebb távú megállapodásokkal együtt biztosítja a magyar társadalom jövőjét (legalábbis amíg Brüsszel be nem tiltja a környezetszennyező földgázt). Ráadásul az oroszok a hosszú táv "biztonságáért" a tőzsdei szinthez képest titkos mértékű felárat is kérnek.

Az új szerződés végrehajtását lehetővé tévő, 15 kilométeres cső az utolsó pillanatban készült el. Az üzemeltetést végző, Mol-hátterű FGSZ keddi tájékoztatása szerint a próbaüzem az éles üzemmel egyidejű.

A szerződés felárának mértékét a kormány nem csak hogy titkolja, de a képet szokás szerint további csúsztatásokkal színesítik. Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón - megszokott propagandafordulataikkal körítve - üdvözölte az új magyar-orosz gázmegállapodást. Azon túl viszont, hogy az új szerződés "kedvezőbb" az előzőnél, a részletekbe a kérdések ellenére sem kívánt további betekintést engedni. Érvei szerint például az orosz gázár "sehol Európában" nem nyilvános. Pedig időszerű díjukat az ukránok és a fehéroroszok is rendszeresen közlik és a német árazás is átlátható. Szintén a valótlansággal határos csúsztatás, hogy ez a - nem ismert - tarifa (pontosabban képlet) "biztosítaná a rezsicsökkentés vívmányainak a megőrzését". Az orosz szerződések gázára ugyanis mindig a tőzsdét követi, ráadásul annál is drágább. A 2014 óta változatlan lakossági rezsit tehát kizárólag az tartja szinten, hogy az Orbán-kormány nem dönt a módosításról. Ez - az elmúlt időszak jó részére jellemző - alacsony piaci árak esetén a - nagyobbrészt állami és "baráti" kézen lévő - gázipar profitját dagasztja. Az utóbbi hónapokra jellemző, magas piaci árak esetén pedig az ágazat esetleges hiányát Orbánék a költségvetésből pótolják ki.