Ingatlan;ösztöndíj;MMA;

Ünnep és búcsú az MMA-nál

Leköszönt főtitkári posztjáról a Magyar Művészeti Akadémia erős embere, Kucsera Tamás Gergely.

November 5-én lesz tíz éve, hogy autonóm köztestületként 157 rendes taggal megalakult a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), miután az 1992-ben megalapított társadalmi egyesületet az Orbán-kormány köztestületi rangra emelte, és az Alaptörvényben nevesítetten deklarálta az akadémia működésének kereteit. Az MMA főtitkári feladatait tíz éve tölti be Kucsera Tamás Gergely, akit e poszton november 5-én Richly Gábor vált. A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ igazgatóját még szeptemberben választotta öt évre új főtitkárnak titkos szavazással az MMA közgyűlése. – Az MMA 2012-től már megkezdte a művészeti támogatási gyakorlatát nyílt és meghívásos pályázatokon keresztül, felvette a a kapcsolatot a hazai, a nemzetközi és a határon túli magyar kulturális, művészeti intézményekkel – sorolta az MMA szerdai ünnepi sajtótájékoztatóján a köztestületi tíz év eredményeit Kucsera Tamás Gergely, aki számokban úgy foglalta össze az MMA tízéves tevékenységét: nyolcezer pályázatot támogatott, több száz rendezvényt valósított meg maga, több ezer művészeti rendezvény támogatója, társrendezője volt. Az MMA körüli konfliktusokra – amelyek Fekete György elnöksége idejére tehetők – nem kitérve úgy folytatta: 2014-re a felújított Pesti Vigadó lett az intézmény székháza, kiállítóhelye a Műcsarnok, és megalakult a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. (A 2013-ban megalakított intézet kezdetben azt kutatta, hogy mit kutasson, 2017-ben bővült a Makovecz Központ és Archívum integrálásával, a Dokumentációs Központ és Szakkönyvtár átvételével – a szerk.) Kucsera szerint az MMA égisze alatt a Műcsarnok éves látogatottsága megduplázódott a korábbi időszakhoz képest, a Műcsarnok és a Pesti Vigadó együttesen több százezer látogatót vonzott évente a pandémiás időszak előtt. Mint beszámolójából kiderült, Vashegyi György 2017-es elnökké választásával esett egy időbe, hogy az MMA új fejezetet nyitott: fenntartója lett az Építészeti Múzeumnak, létrehozta könyvkiadóját, az MMA Kiadót, elindította ösztöndíjrendszerét, az idősebb (65. életévüket betöltött) művészek életút-támogatásaként művészjáradék folyósítását kezdte meg több mint 1500 alkotónak, továbbá az MMA kezdeményezésére jött létre a Nemzet Művésze díj. (Ami az Építészeti Múzeumot illeti: jövő tavaszra készül el a Bajza utca Walter Rózsi-villa rekonstrukciója, míg november 8-án jár le annak a nyílt tervpályázatnak a határideje, amelyet az egykori BM Kórház területén, kiemelt beruházásként megvalósuló Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ építésére írtak ki.) Kucsera a sajtótájékoztató után elmondta: főtitkársága alatt is tanított a Széchényi István Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, a jövőben is egyetemi oktatói munkát fog folytatni.

Magyarországnak nagyon hangsúlyosan kell építenie a jövőjét a művészetre, ezért fontos a művészet köztestületi, akadémiai képviselete – érvelt az MMA létjogosultsága mellett Vashegyi György, aki az ünnepi sajtótájékoztatón elmondta: az elnökségi időszakából hátralévő két évben a művészeti hagyatékok gondozásának kérdését, a művészettel nevelés ügyét, valamint a nemzetközi jelenlét erősítését tekinti az MMA kiemelt feladatainak, és nagy jövőt lát az MMA és a magyarországi kultúrstratégiai intézményeket magába foglaló, 2020-ban megalakított Nemzeti Kulturális Tanács együttműködésében – ez utóbbi elnöki posztját is Vashegyi György tölti be. Vashegyi az MMA művészjáradék- és művészetiösztöndíj-rendszere mellett azt is megemlítette: a kormány kulturális mentőcsomagjainak a kidolgozásában az akadémia is részt vett a pandémia idején.

A sajtótájékoztató után a művészetoktatásban kimagasló teljesítményt elért emberek, közösségek, intézmények vehették át az MMA elismerő okleveleit, olyanok, akik megszeretterik a tanulást a diákokkal – a 2020-as és a 2021-es díjazottak együtt vehették át az elismeréseket. Pedagógus kategóriában Kaudersné Madarász Zsuzsanna és Ember Csaba; a művésztanárok közül, Balogh Zsolt, Maruzsa Tibor, Tőkés Mária Tünde, valamint posztumusz Bartalus Ilona; művészetpedagógiai kutatóként Pongrácz Éva Zsuzsanna; a közösségek részéről a Színjáték Drámastúdió, az intézmények közül pedig a Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, továbbá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem – Film, Fotó, Média Tanszék kapott elismerést.

Alkotmánybírósági határozatAz MMA egykori elnökének, Fekete Györgynek több megnyilvánulása – például hogy kit tekint magyarnak – közfelháborodást okozott, ahogy az is, hogy az akadémia égisze alá került a Műcsarnok, valamint tulajdonába került számos értékes állami ingatlan. Bár 2014-ben az Alkotmánybíróság határozata megállapította, hogy az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével, a jogszabályt nem semmisítette meg, mondván: a köztestület már működik, újabb jogviszonyok keletkeztek, a kifogásolt jogszabályi rendelkezés akár visszaható, akár jelen idejű megsemmisítése a jogbiztonság sérelmét idézné elő.