Szerbia már hozzáedződött a választásokhoz. Alig telik el év anélkül, hogy a helybéliek ne járulnának az urnákhoz. A 2022-es ráadásul afféle „szuper választási év” lesz, hiszen április 3-án elnököt választanak, nem is kérdés, hogy Aleksandar Vucic új mandátumot kap. Emellett parlamenti választást is rendeznek. Elvben ugyan 2024 lenne a rendes voksolás időpontja, de Vucic előszeretettel él az előrehozott választás fegyverével, ha érdeke úgy kívánja. Persze a mostani parlament nem sokat oszt vagy szoroz, miután az ellenzék nem képviselteti magát a törvényhozásban.
Ahogy közeledik a választás időpontja, úgy várható egyre bizarrabb vita a szerb háborús bűnösök szerepéről. A Boszniai Szerb Köztársaság esete is azt mutatja, hogy mintha a szerbek gondolkodását vissza akarnák terelni a múltba. Vezetőjük, Milorad Dodik ugyanis folyamatosan az entitás elszakadásával fenyegetőzik, ráadásul már meg is tette az első konkrét lépéseket ebbe az irányba. Dodik nyilvánvalóan egy döntést sem hoz meg belgrádi mentora, Vucic jóváhagyása nélkül, s most mintha a szerb elnöknek is kapóra jönne ez a nacionalista, a kilencvenes évek háborús politikáját felidéző kampány. Pedig Szerbia már többször ráfázott a nacionalista retorikára, de a hatalmon lévők mintha képtelenek lennének tanulni a múlt vétkeiből. Háborús bűnösöket emelnek piedesztálra, miközben Európa abban reménykedett: a történelemnek ezt a több mint két évtizeddel ezelőtti szakaszát végre minden balkáni nép lezárta magában és belátták, ez a gondolkodás sehová sem vezet.
Egy egykori boszniai szerb tábornokot, a Srebrenicában több mint 8000 muzulmán lemészárolásáért felelős Ratko Mladicot ábrázoló belgrádi graffiti esete mutatja, hogy ez mennyire nincs így.
Belgrád belvárosa, a Njegos utca nem a szegényebbek által kedvelt városrész. Üzletek, kávézók sorjáznak itt, s francia finomságokat kínáló üzlet hívogat pénzköltésre. Ebben az utcában festettek az egyik ház oldalára hatalmas képet Mladicról. A Nova televízió beszámolója szerint a falfestményt már július végén egy ismeretlen, de profi kéz festette az épület homlokzatára. Mladic egyenruhában, tisztelegve látható.
Önmagában már az is feltűnő, hogy hónapokig senkit sem zavart a hágai Nemzetközi Törvényszék által egyebek mellett népirtás miatt elítélt egykori tábornokot dicsőítő kép. Ez azért is figyelemre méltó, mert ez a kerület nem számít a szerb nacionalizmus fellegvárának.
A belgrádi rendőrség a Frankfurter Allgemeine Zeitung megkeresésére azt írta, hogy a festmény eltávolítása az épület tulajdonosainak felelőssége, mivel társasházról van szó. A tulajdonosok azonban nem léptek kapcsolatba a hatóságokkal. Egyes médiajelentések azonban ellentmondanak ennek. Hírek szerint egyes lakosoktól igenis érkeztek petíciók, amelyekre válasz nem érkezett.
November 9-én, amelyet világszerte a fasizmus és az antiszemitizmus elleni napként ünnepelnek, egy belgrádi ifjúsági csoport bejelentette, átfestik a graffitit. Ezt azonban az ultranacionalista Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter megtiltotta. Indoklása szerint „a polgárok és tulajdonuk biztonságát” fenyegető veszély állt fenn. Vulin a kormány hasznos tagja Vucic számára: kimondja azt, amit az elnök gondol.
Két belgrádi nőt, akik a miniszteri tiltás ellenére megközelítették a Mladić-portrét és tojással dobálták meg, a portré előtt álló civil ruhás férfiak letartóztatták és átadták a rendőrségnek. Ezután egy nagyobb rendőri kontingens vonult a portré elé. A járókelőknek igazolniuk kellett magukat. A szerb rendőrség tehát megvédte egy jogerősen elítélt háborús bűnös képét azoktól, akik el akarták távolítani azt.
A hatóság azonban másképp értékelte az eseményeket. Eszerint nem a „freskót” védték, hanem azokat, akik meg akarták semmisíteni, méghozzá a nacionalista futballhuligánoktól, akik megközelítették a helyszínt. A falfestmény elleni tiltakozás aznap este békésen ért véget, de még így is volt utóhatása: később ismét festékzsákos támadás érte a képet, így Mladic már csak körvonalaiban volt felismerhető.
Hiba lenne a kép körüli konfliktust humoros eseményként kezelni. Szerbiában már egy ideje a sötét korszakok nacionalista politikusait dicsőítő légkör kezd kialakulni. A belgrádi hangulat néha a weimari köztársaságról szóló beszámolókra emlékeztet, véli a FAZ. Amikor Zlatko Pakovic rendező tavaly bemutatta a Srebrenicáról szóló darabját, jobboldali radikálisok hada megrohamozta a termet, hogy leállítsa az előadást. A fenyegetések és a gyűlölet azóta is a mindennapok részei Pakovic számára.
Az uralkodó légkört híven jellemezte, amikor júniusban Mladicot jogerősen életfogytiglani börtönre ítélték Hágában. Árulkodó volt az, miként tálalták a döntést az elnök által uralt médiumok, amelyek naponta intéznek nemtelen támadásokat a politikai riválisok ellen. Ez mindenekelőtt az Informer című, Vucic barátja által vezetett bulvárlapra vonatkozik. A lap ezt írta: „Mladic örökké szerb hős marad”. A lap azt is állította, hogy tábornok bűnösségét semmilyen bizonyíték sem támasztja alá. Mindez azt sejteti, hogy a nacionalista kampány mögött a szerb hatalom áll. Ez pedig azt valószínűsíti, hogy újabb Mladic falfestmények jelennek majd meg Szerbia-szerte.
Azóta egyre több politikus jelentkezik szólásra, akik szerint Mladic nem háborús bűnös, hanem hős volt. Így nyilatkozott az Euronewsnak a NADA („remény”) nevű koalíció elnökjelöltje, Milos Jovanovic. Rossz kilátások Szerbia számára…
