Néhány napja a Népszava ismertetett egy hangfelvételt. Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója egy december végén tartott találkozón szerződéseket kínált az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) azon képviselőinek, akik „ebben a körben benne vannak”: tehát a kormánypárti Lungo Drom tagjainak és a hozzájuk csatlakozóknak. Meglepődött?
Megdöbbentem. Hozzám is eljutott a hangfelvétel, meghallgattam. Beszéltem olyan képviselőkkel, akik részt vettek a találkozón. A felvétel hitelességéhez kétség sem férhet. Felháborítónak tartom. Miközben a kormánybiztos azt állítja, hogy nem akar beavatkozni az ORÖ belügyeibe, pontosan az ellenkezőjét teszi: megengedhetetlen módon, nagyon súlyosan beavatkozik. Sztojka Attila kormánybiztosként úgy tartott – nem először – titkos találkozót a Lungo Drom képviselőivel és néhány szövetségesével, hogy arról az országos önkormányzat más tagjai nem is tudtak. Az ORÖ elnökeként én se tudtam róla. Már ezzel beavatkozott a belügyeinkbe.
Milyen lépésekre készül?
Felmerülhet a hivatali visszaélés, vagy például a szavazatvásárlás gyanúja. Jogászokkal aprólékosan áttanulmányozzuk a két és fél órás hangfelvételt, aztán feljelentést teszünk. Egyértelmű, hogy kívülről akarják befolyásolni a működésünket.
Mi a cél?
Most már elmondom: pár hónappal ezelőtt volt egy négyszemközti beszélgetésem Sztojka Attilával, mikor is ő kijelentette, ha nem támogatom a jelöltjét, Farkas Félixet, akkor mindent elkövet annak érdekében, hogy ellehetetlenítsen.
Az érthetőség kedvéért: a „kormány emberének” számító Farkas Félix helyett, aki két ciklus óta szószóló a parlamentben, az ORÖ közgyűlése novemberben önt választotta a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetőjévé. Ön pedig egyértelművé tette, hogy nem éri be a szószólói tisztséggel, hanem szavazati joggal bíró parlamenti képviselő szeretne lenni. Miért váltott ki ez ekkora ellenállást?
Azért, mert nem akarják, hogy az Országos Roma Önkormányzatnak teljes jogú képviselője legyen az Országgyűlésben.
Miért nem?
Annyira szoros a küzdelem, hogy egyetlen mandátum is befolyásolhatja a választás végeredményét, azt, hogy ki alakít kormányt.
Nemzetiségi listára csak azok szavazhatnak, akik bejelentkeznek a nemzetiségi névjegyzékbe, ők azonban nem szavazhatnak pártlistára. A szavazati jog nélküli szószólói tisztség elnyeréséhez elvileg akár egyetlen szavazat is elegendő. A nemzetiségi jelölt kedvezményes parlamenti mandátumot is szerezhet, a teljes jogú képviselőség megszerzéséhez viszont már becsülhetően 22-23 ezer szavazat kell.
A biztonság kedvéért én 30 ezer szavazattal számolok, és ehhez azt szeretném elérni, hogy 60 ezer roma iratkozzon fel a nemzetiségi névjegyzékbe. Akkor egész biztosan elegendően elmennek választani ahhoz, hogy meglegyen a parlamenti mandátum.
A pártlisták így elveszítenének 60 ezer roma választót. De miért gondolja a Fidesz, hogy ezek a roma szavazatok főleg a kormánytáborból, és nem az ellenzékből hiányoznának?
Tudják, hogy a romák 90 százaléka az előző két választáson a Fideszre szavazott.
Honnan tudják?
Mi is figyelemmel kísértük 2014-ben és 2018-ban a parlamenti választást. A romák túlnyomó többsége valóban fideszes szavazó volt.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője azt nyilatkozta lapunknak: a Fidesz ezúttal nem fog megelégedni Farkas Félix szószólói tisztségével, és mindent elkövet, hogy a kedvezményes roma mandátumot is besöpörje.
Ebben is van logika, de a Fidesznek valamiért fontosabbak a pártlistás szavazatok. Hozzám legalábbis egyetlen olyan hír sem jutott el, hogy Farkas Félixből a Fidesz parlamenti képviselőt akar csinálni.
Egyelőre még ott tartunk, hogy a Lungo Drom beadványára – amit első körben a Fővárosi Törvényszék elutasított – az Alkotmánybíróság megsemmisítette a novemberi ORÖ-s választás eredményét. A Lungo Drom közben többségbe került a testületben, ezzel az ön esélyei jelentősen csökkentek.
Az erőviszonyok állandóan változnak az országos önkormányzatban. Úgy érzem, jó esélyem van arra, hogy a megismételt választást is megnyerjem.
Parlamenti képviselőként melyik oldalt erősítené?
Ha a roma nemzetiségi lista vezetőjeként bekerülök az Országgyűlésbe, akkor független képviselő leszek.
Jó, de kivel szimpatizál?
Nem a kormányt vagy az ellenzéket, hanem a magyarországi cigányságot szeretném képviselni.
Több roma politikus társaságában nemrég Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölttel találkozott.
Az csak egy megbeszélés volt.
Márki-Zay mozgalmának jelképét, a kék szalagot viselte.
Megkértek, hogy vegyem fel a fotó kedvéért, ez nem jelent elköteleződést. Bejelentették, hogy kidolgoztak egy romaprogramot, kíváncsi voltam rá.
Elégedett a programmal?
Nem.
Kicsit bővebben?
Kell még rajta dolgozni, nincs teljesen kész.
Az országos önkormányzatban vannak más bajok is, nem csak a nemzetiségi választás körüli hercehurca. A Belügyminisztérium a 2016-ban támogatásként kiutalt 527 millió forint visszafizetését követeli. Ön szerint ez politikai nyomásgyakorlás.
Többször elmondtam már, hogy megalapozottan vitatjuk a követelés jogosságát. Sztojka Attila próbálja úgy feltüntetni a dolgot, mintha csődhelyzetben lenne az önkormányzat. Pedig dokumentumokkal alátámasztva bizonyítani tudjuk, hogy az, amit állít, nem fedi a valóságot. Az 527 millió forintról szóló fizetési felszólítást néhány nappal a nemzetiségi listáról tartott választás előtt küldte át Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára. Mi ez, ha nem politikai nyomásgyakorlás? A hangfelvételen Sztojka Attila instrukciókat ad ORÖ-s képviselőknek arról is, hogy nyílt szavazással kell választani: ha valaki nem támogatja a nyílt szavazást, akkor az nem velük van. Nyomatékosan elmondja, hogy „lépésről lépésre” mi a teendője az országos önkormányzatnak. Az első lépés az új szervezeti és működési szabályzat (szmsz) elfogadása. Abban az új szmsz-ben, amiről Sztojka Attila beszél, a jogászi szakvélemény szerint törvénysértő hatáskörökkel akarnak felállítani egy ügyvivő bizottságot. Egyébként megkérdezem: mi köze van egy kormánybiztosnak az ORÖ szmsz-éhez?
A hangfelvétel leginkább rejtélyes része az, amikor a kormánybiztos azzal dicsekszik, hogy BM-esként „mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mikor beszélt kivel, meg hogyan.” Mit jelenthet ez?
Vélelmezhető, hogy engem is lehallgatnak, és az Országos Roma Önkormányzat képviselőit is lehallgatják.
Ez nem feltétlenül következik Sztojka Attila szavaiból.
Számomra ez következik. Ezért megkérem az ORÖ képviselőit, hogy vizsgáltassák be a telefonjaikat. Én is be fogom vizsgáltatni az enyémet egy informatikussal, hogy kiderüljön, felkerült-e rá a Pegasus-kémszoftver.
Korábban arra gyanakodtak, hogy illegálisan elhelyezett lehallgatóberendezések („poloskák”) és kamerák működnek az ORÖ székházában. Úgy volt, hogy egy biztonságtechnikai cég átvizsgálja az épületet. Ennek mi lett a vége?
Megtörtént, nem találtak semmit. Ebben az irodában kicseréltük az összes bútort, átnéztünk mindent, itt nincsenek poloskák.
Ezek szerint a gyanú egyszer már megalapozatlan volt.
A mostani esetben nem csak gyanú van. Sztojka Attila saját maga mondja azt, hogy BM-esként mindenkiről sok mindent tud, azt is, hogy ki kivel beszélt.
Milyen következményekre számít?
Arra számítok, hogy a kormány mérlegelni fogja az ügyet. Felkérem a miniszterelnököt, hogy Sztojka Attila urat mentse fel kormánybiztosi és főigazgatói tisztségéből. Remélem, így fog dönteni.
Tavaly ősszel akadtak, akik az ön lemondását látták volna szívesen. Videóüzenetében úgy fogalmazott, „napjainkban a cigányság vérző seb a magyarság testén”, és felszólította a romákat, ha „belepusztulunk is”, teljesítsenek négyszer annyit, hogy észrevegyék, „mi is emberek vagyunk”. Fenntartja az állításait?
Továbbra is fenntartom. A saját bőrömön tapasztaltam, hogy igaz, amit mondtam. Nekünk igenis négyszer annyit kell teljesíteni, hogy elfogadjanak bennünket, mint azoknak, akik a többségi társadalomhoz tartoznak. Értelmezze ezt mindenki úgy, ahogyan akarja.
