Hét ország, köztük Románia, az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után szinte azonnal kezdeményezte a NATO alapszerződés 4. cikkelyének aktiválását. Mit jelent ez?
A 4. cikkely aktiválása azt jelenti, hogy konzultációkat kell kezdeményezni a szövetség tagjai között, és elő kell készíteni a szükséges védelmi lépéseket. Megszületett a NATO készenléti terveinek aktiválásáról szóló nyilatkozat is, ami az észak-atlanti szövetség stratégiai felkészültségének legmagasabb formája. Még ha a politikai vezetők biztosítanak is minket arról, hogy nincs közvetlen veszély, vagy csak nagyon kicsi a valószínűsége egy NATO-tagállam elleni orosz támadásnak, katonai fronton minden szükséges lépést meg kell tenni, és meg is tesznek a keleti szárnyon lévő terület minden eshetőségre való felkészítésére és biztonságának növelésére.
Az, hogy egyes országok kezdeményezték a 4 cikkely aktiválását, azt jelenti, hogy különösen veszélyeztetve érzik magukat? Hiszen erre a lépésre akkor kerül sor, ha valamely tagállam úgy értékeli, saját vagy más tagállam területi integritása, politikai függetlensége, biztonsága veszélybe került.
Nyilvánvaló, hogy lakossági, szakértői és politikai szinten egyaránt komoly az aggodalom a NATO keleti szárnyán. Románia és Bulgária mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia és a három balti állam is részesei voltak a kezdeményezésnek. Természetes, hogy ezek a háborús övezettel szomszédos, Ukrajna közvetlen közelében lévő államok kiemelten aggódnak és mindent megtesznek biztonságuk szavatolása érdekében.
Véleménye szerint Románia nagyobb veszélyben van, mint például Magyarország vagy a NATO tagországok többsége, mert a dél-romániai Deveselura telepítették a NATO rendszeréhez kapcsolódó amerikai rakétavédelmi pajzsot és más amerikai katonai támaszpontok is vannak az országban?
Bármennyire súlyos a helyzet, azt mondhatom, Románia jelenleg biztonságos terület, nem fenyegeti az a veszély, hogy Oroszország megtámadja. Az utóbbi hetekben egy sor olyan fontos NATO intézkedés született, amelyek általában az északatlanti szövetség, különösen az amerikai jelenlét növelését célozták a szövetség keleti szárnyán. Ezekből Románia is profitált. Egyrészt a több mint ezer amerikai katona érkezésével, másrészt azzal, hogy rövidesen egy NATO harccsoportot állítanak fel Franciaország parancsnoksága alatt.
Újabb puszta terv vagy ezúttal ez meg is valósul?
Az erre vonatkozó döntést csütörtökön meghozták, a terv még idén tavasszal megvalósul. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezeket az intézkedéseket most gyorsan elfogadták, mert igen nagy szükség volt rájuk. Az utóbbi években egyre nagyobb egyenlőtlenség mutatkozott a NATO katonai jelenléte tekintetében a szövetség keleti illetve északi szárnya között. Az északi szárnyon erős NATO jelenlét volt, ütőképes harci alakulatokkal Lengyelországban és a három balti országban, míg a keleti szárnyon, Romániában és Bulgáriában nem volt ilyen. Most viszont lesz. A mostani döntések meghatározók a NATO keleti szárnya arányos és egységes védelmének biztosítása szempontjából, ezeknek köszönhetően a korábbi egyenlőtlenségek is megszűnnek. Joe Biden amerikai elnök és más nyugati vezetők politikai nyilatkozatai, valamint a biztonsági garanciákkal kapcsolatos kötelezettségvállalások is erősítik a térséget.
Csütörtökön, az Ukrajna elleni háború első napján egy orosz hadihajó a Fekete-tenger nemzetközi vizein, de Románia kizárólagos gazdasági övezetének északi határán, minden Ukrajnába tartó kereskedelmi hajót eltérített vagy megállított. Ez most épp a román felségvizek közelében zajlott, ám megtörténhet holnap máshol. Jelent-e plusz veszélyt a Fekete-tenger országai, különösképpen Románia számára egy-egy ilyen, provokációval felérő orosz lépés?
Oroszország fekete-tengeri blokádja nagyon komoly fenyegetést jelent a térség országaira nézve. Számolunk, mert számolni kell ilyen kihívásokkal. Úgy vélem, hogy az elkövetkező időszakban további nehézségek merülnek majd fel a Fekete-tenger térségéhez való hozzáféréssel vagy a part menti államok általi használattal kapcsolatban. Oroszország minden bizonnyal ki fogja használni mindazokat a geopolitikai és katonai eszközöket, amelyekkel a térségünkben rendelkezik. És ezért kell elfogadnunk vészhelyzeti terveket, forgatókönyveket, gyakorlatilag fel kell készülnünk a legrosszabbra. Mert bizony, a háború paradigmájába léptünk. A világrendet eddig a jog ereje határozta meg, de Vlagyimir Putyin ezt az erő jogára változtatta – és ez már a háború paradigmája, melyben pusztán az számít, ki az erősebb, ez a katonai logika erejének diadala. Ehhez viszonyulnunk kell, erre fel kell készülnünk. Sajnos a nemzetközi jog csődöt mondott, Putyin a nemzetközi jog rendjét is átírta. Ennek következtében most láthatjuk és megtapasztalhatjuk, hogy a NATO és az amerikai katonai jelenlét ismét mennyire fontos lett Európa biztonsága szempontjából.
Sokan nem hittünk abban, hogy Oroszország valóban megtámadja Ukrajnát, hogy Putyin elnök tényleg meglépi ezt a szinte hihetetlen dolgot. Mit gondol, mi lesz a következő húzása?
Számomra nem volt meglepetés. Ami most hétfő óta folyik (ekkor ismerte el Putyin a szakadár területek függetlenségét), az azt követő nyílt agresszió, ez az Ukrajnára gyakorolt nyomás a levegőben volt. Nem tudhatjuk, meddig fog ez az agresszió elmenni. Az orosz katonai invázió túllépett a szeparatista régiókon, jelenleg Kijevet célozza, valószínűleg azért, hogy a nyugatbarát politikai rendszert egy oroszbarát, tekintélyelvű rendszerrel váltsa fel, ami Ukrajnát egy második Fehéroroszországgá változtatná. Az az egyértelmű szándék, hogy egész Ukrajnát Oroszország fogságában tartsák, megakadályozzák, hogy tovább menjen az európaizálódás és a nyugatiasodás útján. De hogy az agresszió megáll-e Ukrajnában, vagy tovább megy, az szerintem egyelőre megjósolhatatlan.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az orosz hadsereg megtámad egy NATO-országot?
Véleményem és a jelen állás szerint kevéssé valószínű egy NATO terület elleni orosz támadás, hiszen a NATO alapszerződés 5. cikkelye értelmében, ha Oroszország megtámadja bármelyik NATO-tagországot, azzal az egész szövetség ellen indít háborút. A washingtoni kormányzat megerősítette biztonsági garanciavállalásait a térségben, egy ilyen lépés esetén Oroszország nagyon kemény válaszra számíthat a NATO részéről. Remélhetőleg nem jutunk el odáig.
Ön milyen forgatókönyvet valószínűsít?
Szerintem a Putyin-rezsim célja az, hogy az egész posztszovjet térség nyugatiasodását megakadályozza. Belaruszban ez már megtörtént, azt az országot gyakorlatilag háború nélkül megszállta és annektálta Oroszország. Meglehet, hogy a következő célpont Moldova Köztársaság, esetleg majd Grúzia lesz.
Az Ukrajna elleni háború kezdetével egyidejűleg a Dnyeszteren túli orosz állítólagos békefenntartó erők is hadgyakorlatba kezdtek. Ez jelentheti azt, hogy Moldova következik?
Sajnos a Moldovai Köztársaság kiszolgáltatott Oroszországnak. Kis állam, amely nem rendelkezik védelmi potenciállal, 1992 óta orosz katonai megszállás alatt áll a szeparatista Dnyeszteren túli terület, amely hivatalosan a Moldovai Köztársasághoz tartozik. Azt, hogy ezek a katonai mozgások a Dnyeszteren túli területen azért történnek, hogy Ukrajnára csapást mérjenek ebből az irányból is, vagy Moldovát célozzák, ezt még nem tudhatjuk. Az viszont kétségtelen, hogy a Dnyeszteren túli orosz katonai jelenlét nagy kockázatot jelent nemcsak Moldova Köztársaság, hanem az egész régió számára.
