Romák tízezreinek a voksai vesznek el a parlamenti választáson

Mintegy 74 ezren szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, legtöbben közülük a roma és a német kisebbséghez tartoznak. Jelen állás szerint a pártok ennyi voksolót veszítenek majd a parlamenti választáson.

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) közgyűlése tavaly ősszel hiába döntött úgy, hogy Agócs János, az ORÖ elnöke vezetésével indít nemzetiségi listát a parlamenti választáson, a fideszes Lungo Drom – amely saját jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna listavezetőnek – megóvta az eredményt. Ahogyan arról beszámoltunk: bár a törvényszék elutasította a beadványt, az Alkotmánybíróság mondvacsinált indokokkal megsemmisítette az eredményt.

A hónapokkal később megismételt közgyűlésen az ORÖ kormánypárti képviselői (a BM-s Sztojka Attila instrukcióinak megfelelően) ragaszkodtak a nyílt szavazáshoz, a másik tábor viszont demokratikus, titkos választást szeretett volna. Nem jutottak dűlőre, a közgyűlés kudarcba fulladt. A jogszabályi határidő lejárt, újabb ismétlésre nem maradt lehetőség.

A törvényben felsorolt tizenhárom nemzetiség szavazati jog nélküli szószólót, de – elegendő támogató esetén – akár kedvezményes mandátumot is szerezhet, azaz szavazati joggal rendelkező képviselőt küldhet az Országgyűlésbe.

Nemzetiségi listára azok szavazhatnak, akik feliratkoztak a nemzetiségi névjegyzékbe, azok viszont, akik a nemzetiségi jegyzékben szerepelnek, nem szavazhatnak pártlistára. Mintegy 33 ezer roma regisztrált a parlamenti választási névjegyzékbe, és számuk azt követően is csak minimálisan csökkent, hogy kiderült: nem lesz roma nemzetiségi lista. A névjegyzékben jelenleg is 32 ezer 700 roma választópolgár van, annak ellenére, hogy a névjegyzékben való részvétel értelmét vesztette. Április 1-ig elvileg még le lehet iratkozni, de csekély a valószínűsége annak, hogy az utolsó pillanatokban ez tömeges méretekben megtörténik.

A német nemzetiség ezúttal is saját képviselőt szeretne választani, és biztosra vehető, hogy ennek nem lesz akadálya. A német névjegyzékben ugyanis 32 ezer 500 választópolgár szerepel, ami bőségesen elegendő a mandátum megszerzéséhez.

Lélekszáma alapján a többi nemzetiségnek nincs esélye rá, hogy parlamenti képviselőt küldjön a törvényhozásba, a szószóló megválasztásához pedig nem kell semmilyen szavazati küszöböt elérni. A szavazók jellemzően százas nagyságrendben szerepelnek egy-egy nemzetiség névjegyzékében, az ezres határt csak a románok, a ruszinok és a szlovákok lépték át, a kétezreset egyedül a horvátok.

Összességében pillanatnyilag 74 ezer 200 ember található a nemzetiségi névjegyzékben, jelen állás szerint a pártok listái ennyi szavazót veszítenek majd a parlamenti választáson.