Az Európai Unió külügyminisztériumának szerepét betöltő Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) nem oszt meg közvetlenül bizalmas dokumentumokat a tagállamok külügyminisztériumaival. Az információ közvetítése a kormányközi EU Tanács által kezelt titkosított csatornán keresztül történik. Azt nem sikerült kiderítenünk, hogy ezt a csatornát is sikerült-e feltörniük a hackereknek, az EKSZ szóvivője azt mondta, kérdéseinkkel forduljunk a magyarországi hatóságokhoz.
– A szolgálat ismeri a kíbertámadásról szóló tudósításokat és kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal
– válaszolta a Népszavának Nabila Massrali, aki nem kívánt ennél többet elárulni, csak általánosságban hívta fel a figyelmet arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák rosszindulatú célokra történő felhasználása elfogadhatatlan. Ez mindenkire vonatkozik, bárki is követi el. Az államok kibertérben tanúsított magatartását a nemzetközi jog szabályozza. A szóvivő szerint az EKSZ folyamatosan beruház a kiberbiztonságba és fejleszti érzékeny eszközeinek a védelmét.
– Nem kommentáljuk a szövetségesek elleni konkrét fenyegetéseket, ők maguk felelősek nemzeti kibervédelmükért
– írta megkeresésünkre a NATO sajtóosztálya, hozzátéve, hogy a szervezet folyamatosan erősíti a rosszindulatú kibertevékenységek felderítésére, megelőzésére és az azokra való reagálásra irányuló képességeket.
Azután kerestük meg a NATO-t és az EKSZ-et, hogy – mint arról már beszámoltunk – a Direkt36 oknyomozó portál megbízható forrásokra hivatkozva azt írta: az orosz belbiztonság (FSZB) és az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) hekkerei már jó ideje feltörték a magyar külügyi hálózatot és levelezését. Ez – mint írták – azt jelenti, hogy az orosz kormányszervek beleláthattak még a bizalmas minősítésű magyar diplomáciai levelezésekbe is. A külügyminisztérium minden kérdést azzal hárított el: „Kampányhazugságokra nem reagálunk.”
A lapunk által megkérdezett kiber- és nemzetbiztonsági szakemberek sem tartották kizártnak, hogy valóban megtörtént az orosz informatikai támadás.
Kampányhazugságnak tartja a magyar külügy, hogy az orosz kémek simán elolvashatták a leveleitOrosz hackerek feltörték a rendszert, nyitott könyv a Putyin-rezsim előtt a Szijjártó-féle külügy- A saját munkahelyemen erősebb az adatvédelmi tudatosság, mint a magyar külügynél
– fogalmazott lapunknak Alexin Zoltán adatvédelmi szakember. Szerinte ezt erősítik a Direkt36 információi is: ha azok megalapozottak, akkor az orosz hírszerzés még csak nem is szofisztikált módszereket alkalmazott, hanem „egyszerű” csalileveleket vetett be, azokkal szerzett adatokat. A szakértő szerint a helyzetet súlyosbítja az: vannak arról is hírek, hogy a társhatóságok jelezhették a fenyegetettséget, de azokat a Szijjártó Péter vezette minisztérium nem kezelte a súlyának megfelelően.
– Ebben a helyzetben az ügyészségnek azonnal, hivatalból vizsgálatot kellene indítania – mondta Ihász Sándor volt fővárosi főügyész és a DK jogi szakértője. Az ügyben Vadai Ágnes (DK) képviselő már felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítson eljárást a Direkt36 cikke alapján.
Bár a legfőbb ügyész válasza még nem ismert, korábban Polt gyakran érvelt azzal: az ügyészség nem újságcikkek alapján indít eljárásokat. Ihász Sándor szerint ez legfeljebb féligazság. Az ügyészség ugyanis a törvényesség legfőbb őre is, azaz ebből a státuszából fakadóan köteles lenne minden ilyen, esetleges bűncselekmény gyanúja esetén vizsgálódni. Márpedig szerinte a Direkt 36 cikke részletes, hosszú időn át készült, koherens írás, azaz minimum vizsgálatot kellene elrendelni a cikk alapján. Úgy látja, az írásban vázoltak több, igen komoly hivatali bűncselekményre utalnak: ha a külügy vezetése az ismételt jelzések ellenére sem törődött a beszivárgással, úgy az hivatali visszaélés. Ha pedig a szivárgás minősített adatot is érintett, akkor már minősített adattal való visszaélés a gyanú. Ha valaki úgy tette Oroszország számára hozzáférhetővé a külügy hálózatát, hogy tisztában volt azzal, hogy egy külső hatalomnak szolgáltatja ezzel az adatokat, úgy kémkedés és hazaárulás gyanúja is felmerül.
Kis-Moszkva lett Budapestből
Összesen száznál is több orosz diplomatát utasítottak ki az EU tagállamai kémkedés vádjával az utóbbi másfél hétben. Magyarország azonban ebben sem követte a többi EU-s ország példáját, Budapest a jelek szerint egyetlen orosz diplomatáról sem feltételezi, hogy ellensége kémtevékenységet folytatna. Különösen figyelemreméltó, mennyire kilógunk a sorból a többi visegrádi államot illetően: Lengyelország múlt héten 45, Szlovákia néhány napja 35 (előzőleg 3), Csehország egy (de tavaly áprilisban több tucat) orosz diplomatát utasított ki kémkedés vádjával.
Nem először feltűnő a magyar kormány tétlensége. 2020-ban a Bellingcat derítette ki, hogy két, Budapesten diplomáciai futárként átutazó orosz ügynök is részt vett a csehországi vrbeticei lőszergyár ellen 2014 októberében, majd decemberében elkövetett robbantásokban. Prága, Pozsony és Varsó válaszul orosz diplomatákat utasított ki, a V4-ek közül csak Magyarország nem szánta rá magát erre.
2016-ban Györkös István neonáci vezér egy gépkarabéllyal agyonlőtte a házkutatásra érkező rendőrségi alakulat vezetőjét. A Direkt36 később arról írt, hogy a Györkös vezette, Magyar Nemzeti Arcvonal nevű félkatonai szervezetet az orosz katonai titkosszolgálat fegyverezhette fel. Arról nem tudni, hogy a magyar kormány hivatalosan tiltakozott volna.
Nem okozott főfájást az Orbán-kormánynak az sem, hogy 2017-ben Oroszország megszerezhette a nemzeti konzultációban részt vevők adatait. Az „Állítsuk meg Brüsszelt” címmel meghirdetett szavazás weboldalának kódjába az orosz Yandex cég forgalomfigyelő, adatgyűjtő mérőkódja került be, amely orosz szervereknek küldte el magyar állampolgárok adatait. A történtekért Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos nem tartotta felelősnek a megbízót, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát, a honlapot fejlesztő alvállalkozó pedig szerinte csak „hibázott”. NÉPSZAVA