Az idei és a tavalyi év márciusa között a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által nyomon követett 29, illetve 26 európai fővárosban átlag 37 százalékkal nőtt az áram és 79 százalékkal a gáz lakossági ára – számítottuk ki a hatóság által nemrég frissített adatbázis alapján.
Ezek az értékek még mindig messze alacsonyabbak a kormányfő által vélt, több száz százalékos nyugat-európai drágulási ütemnél. Magyarország a gázárat tekintve az első a fővárosok versenyében, míg az áramárunk a második helyre elég. Mindezek – a kormánypropaganda érthetetlen túlzásai ellenére – akár büszkeségre is okot adhatnának, kedvező helyezésünk valójában nem közgazdasági, csupán kommunikációs "újítás". A lakossági energiát szolgáltató-termelő állami cégeknél a mesterségesen alacsonyan tartott ár miatt keletkező pénzügyi veszteségért előbb-utóbb a központi költségvetésnek kell jót állnia. Ez pedig idén mértéktartó elemzések szerint is legkevesebb 1000, de akár 2000 milliárd forintunkba is kerülhet.
Korrekció következhet?
Bár Orbán Viktor két héttel ezelőtti nemzetközi sajtótájékoztatóján látszólag kiállt a rezsicsökkentés mellett, a sorok között egyszersmind - a 2014-es árfixálás óta először - megpendítette az esetleges megszüntetés lehetőségét is. Az intézkedés fenntartását például három olyan, meglehetős elvont uniós intézkedés igényéhez kötötte, amelyek mindegyikének megvalósulására szakértők vajmi kevés esélyt adnak.
Az egyes fővárosok drágulási mértékei kétségkívül rendkívül széles sávban szórnak. A gázár leginkább, több mint 3,5-szörösére, Berlinben ugrott. A fűtőanyagért a német fővárosban nyolcszor annyit kérnek, mint nálunk. A villamosenergia-áremelkedésben a holland főváros „nyert”: az amszterdamiak áramára több mint 3,8-szorosára ugrott. Itt most ötször többe kerül a lakossági áram, mint nálunk és csak - az egy év alatt több mint kétszeresére dráguló - London drágább valamivel. A hollandok gázára egy év alatt szintén rekordmértékben, több mint 3,2-szeresére ugrott. Így ott most nem kevesebb mint 12-szer drágább a gáz, mint nálunk.
Brüsszelben és Londonban közel háromszorosára, Luxembourgban, Szófiában és Bécsben a gázárak egy év alatt közel kétszeresükre ugrottak. Stockholmban szintén több mint nyolcszor drágább a gáz, mint nálunk. Igaz, a svéd főváros az egyetlen a 26-os listán, ahol egy év alatt - 1,9 százalékkal – csökkent a gázár.
Az áramár szerinti felmérés 29 fővárosa közül egyedül Varsóban csökkent a villamosenergia-tarifa, mégpedig 4,7 százalékkal. A lengyel fővárosban 1,8-szor drágább az áram, mint nálunk. A felmérésben szereplő fővárosok átlagos gázára négyszeresen, áramára pedig 2,5-szörösen haladja meg a hazai tarifákat.
A januári 38, illetve 95 százalékhoz képest a márciusi áram- és gázáremelkedési mértékek már némi enyhülést mutatnak. Szintén megjegyzendő: míg a kormánypropaganda mostanság ritkábban riogat a nyugat-európai rezsiemelkedéssel, korábban Orbán Viktor a téma kapcsán a valósággal összeegyeztethetetlen túlzásokba esett. A kormányfő tavaly októberben szemrebbenés nélkül négyszáz százalékosnak nevezte az akkor 9-14 százalékos spanyol drágulást. Február elején egész Nyugat-Európára vonatkoztatva két-háromszoros drágulást említett, ami szintén valótlan. Igaz, január közepén a közrádiónak a másfél-készeres nyugati áremelkedésnek csak a lehetőségét vetette fel, ami, bár csúsztatás, de voltaképp tényszerű.
A MEKH friss közzététele szerint egyébként a budapesti áramár a felmérésben szereplő 29 fővárosból márciusban - Belgrád előtt - a második legalacsonyabbnak számított. A vásárlóerő szerinti sorrendben Budapest Valletta és Belgrád után bronzérmes. 26 európai főváros közül a gázár szintje és vásárlóerő szerinti helyezése szerint is Budapest a legolcsóbb. Az átlagos családi kereseten belüli áram- és gázszámlaarány tekintetében 25 főváros közül 2,6 százalékkal Budapest – Luxembourg és Dublin után – szintén bronzérmes. Itt a legrosszabb a bolgárok mutatója, ahol a rezsi az átlagjövedelem 9,6 százalékát viszi el.
Magyarország a gázt körülbelül 90 százalékban külföldről – lényegében Oroszországból – szerzi be. Ráadásul Putyin és Orbánék lapunk által tényszerűen cáfolt állításai dacára Moszkva is az időközben többszörösükre emelkedő piaci árat vasalja be rajtunk. Bár a lakosság áramát lényegében Pakson és a Mátrai Erőműben állítják elő, ezek szintén emelkedő költségei, illetve a mesterségesen alacsony eladási tarifájuk és a piaci ár közötti különbség szintén veszteségként jelentkezik. Az Erste – elsőként lapunk által közölt – becslése szerint csak idén kétezer milliárd forintot is kitehet a „rezsicsökkentés” fenntartása miatt az állami költségvetésre nehezedő többletteher. A GKI Gazdaságkutatónál az RTL Klub kérdésére két hete 1300 milliárd forintra becsülték ugyanezt az összeget, ami tehát családonként 320 ezer forint. Zsiday Viktor befektetési szakember elmúlt hetekben tett nyilatkozatai szerint a tétel szintén elérheti az ezermilliárdot, amit 2023-ra a GDP 2-3 százalékára tett, ami miatt a költségvetés hiánya akár a GDP 10 százalékára is ugorhat. Holoda Attila energetikai szakember – Márki-Zay Péter egykori tanácsadója – e hét elején az RTL Híradó kérdésére a rezsicsökkentés fenntartása miatt a magyar államot érő idei veszteséget 600-800 milliárd forintra becsülte.
