Franciaország;elnökválasztás;2022;Marine Le Pen;Emmanuel Macron;

- Emmanuel Macron megnyerte az elnökválasztást Marine Le Pen ellen, de a szélsőjobb még soha nem szerepelt ilyen jól Franciaországban

Győzelmi beszédében a régi-új államfő egységet és új korszakot ígért. Nehéz lesz betemetnie az árkokat.

Az urnazáráskor, vagyis vasárnap este 8 órakor kiadott előrejelzés tanúsága szerint a hivatalban lévő francia elnök, Emmanuel Macron a szavazatok 58,2 százalékával nyerte a meg az elnökválasztás második fordulóját Franciaországban. Ez azt jelenti, hogy még öt éven át 2027-ig ő vezeti Európa második legnagyobb gazdasági erejével rendelkező országát.

A fenti arányokat néhány tized százaléknyi különbséggel aztán tükrözte a végeredmény is. E szerint Emmanuel Macron 58,55 százalékkal, 18 779 809 vokssal győzött, Marine Le Pen 41,45 százalékkal, 13 297 728 szavazattal lett a második. Szélsőjobboldali jelölt még soha nem ért el 40 százalék feletti eredményt Franciaországban.

Ellenfele, a most utoljára induló szélsőjobboldali Marine Le Pen 41,8 százaléknyi voksot szerzett az Ipsos-Sopra Steria felmérése szerint.

A részvételi arány este 7 órakor 71,99 százalék volt.

Emmanuel Macron győzelmét előrevetítette, hogy aránylag nagy számban mentek el szavazni az április 10-i első forduló harmadik helyezettjének, a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchonnak a hívei a Marine Le Pen jelentette szélsőjobboldali veszély miatt. Annak ellenére történt ez így, hogy a szélsőbaloldali jelölt egyik szimpatizánsa a kolera és a pestis közötti választáshoz hasonlította a Macron–Le Pen tandemet.

Marine Le Pen hívei hallható nemtetszéssel fogadták az előrejelzést, amelyet maga a szélsőjobboldali jelölt a Le Monde által idézett  első közleményében „messzire hangzó sikerként” ünnepelt, mondván, a 41,8 százaléknyi vokssal is új csúcsokra tört azoknak a száma, akik támogatják az elképzeléseit. 

Marine Le Pen egyébként nagyrészt magyar pénzből, a Mészáros Lőrinc fémjelezte MKB Bank által nyújtott 10,6 millió eurós hitelből kampányolhatott, amelyet most a francia adófizetők adhatnak vissza, a törvény szerint ugyanis Franciaországban az állam mindegyik olyan  jelöltnek megtéríti a kampányköltéseit, aki átlépte az 5 százalékos küszöböt.

Eközben Emmanuel Macron hívei a borítékolható üdvrivalgással fogadták az előrejelzést. 

Emmanuel Macron este fél 10 után a párizsi Champs-de-Mars parknál mondott beszédet választói előtt. Új korszakot ígért, azt állítva, hogy „ami következik, nem lesz az elmúlt öt év folytatása”, a franciák többsége pedig egy „ambiciózus, humanista, szociális” projektre szavazott. Franciaországot – emlékeztetett – rengeteg kétely és törésvonal szabdalja szét, az új korszak jelentette kormányzási módszer azonban senkit nem fog az út szélén hagyni. – Az Ukrajnában zajló háborúnak kell rádöbbentenie, hogy tragikus időket élünk – fűzte hozzá, tiszteletre és jóakaratra szólítva fel a franciákat.

Bruno Le Maire pénzügyminiszter már a következő öt évre előre tekintve kifejtette, „gyorsabban kell haladnunk a globális felmelegedés elleni küzdelemben”. A tárcavezető hozzátette, a franciák egyértelmű választást hoztak, amely biztos mandátumot ad Emmanuel Macronnak. Sok tennivaló van az inflációs és a gazdasági fronton – hangoztatta. Kifejtette, Emmanuel Macron második ciklusa más lesz, s a vezetés odafigyel azokra is, akik most nem akartak szavazni, vagy nem az elnökre voksoltak. Eltökélt szándékunk, hogy meghallgatjuk őket, és a lehető leghamarabb a lehető legkonkrétabb válaszokat adjuk nekik – mondta.

Marine Le Pen a szintén a fővárosban lévő Pavillon d'Armenonville-ben tartott eredményvárót úgy, hogy mindkettőjük északon, Pas-de-Calais-ban adta le a voksát. Egyébként a hivatalban lévő elnök a tengerparti kisvárosba, Le Touquet-ba, riválisa Henin-Beaumont-ba ment szavazni, és fölényesen győztek is ott, ahol voksoltak, Marine Le Pen Henin-Beaumont-ban 67,15, Emmanuel Macron Le Touquet-ban 78,43 százalékkal.

Az Európai Unió vezetői sietve gratuláltak is a régi-új államfőnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt tweetelte, alig várja, hogy folytassák „a kiváló együttműködést”, Charles Michel európai tanácsi elnök pedig arról írt, hogy „még öt évig lehet számítani Franciaországra” a szuverénné váló Európai Unió létrejötte érdekében. De még fél tíz előtt egy rövid beszélgetésre felhívta Emmanuel Macront a vereségét elismerő Marine Le Pen is – értesült a Le Monde.

Jean-Luc Mélenchon – aki szintén utoljára indult elnökválasztáson – nem volt ennyire elragadtatva, és elég keresetlenül az ötödik köztársaság legrosszabb megválasztott elnökének nevezte Emmanuel Macront. Ebben nyilvánvalóan közrejátszhat az is, hogy az elnökválasztás után Franciaország parlamenti választást is rendez. Ezt a megméretést június 12-én tartják, a hivatalban maradó elnök pártja, a Köztársaság Lendületben (LRM) mellett a Mélenchon-féle Engedetlen Franciaország (LFI) is indul rajta.

A szélsőjobboldali Éric Zemmour, aki az első fordulóban hét százalékot szerzett, a választási eredményt úgy értékelte, hogy a Franciaországot szeretők veszítettek. Kapott tőle egy kemény fricskát a Le Pen-családnak: „Ez a nyolcadik alkalom, hogy a nevet vereség sújtja” – hangoztatta, azt állította, „évek óta látta előre ezt a vereséget”, annak ellenére, hogy a második fordulóban arra szólította fel híveit, Marine Le Penre adják a voksukat.

(A vasárnap esti előrejelzés egyébként hivatalosan nem exit poll volt, hanem úgy készült, hogy néhány kiválasztott szavazókörben még urnazárás előtt összeszámolták a leadott voksok egy részét és az eredményt kivetítették az elnökválasztás egészére. Bár kézenfekvő lenne, hogy olyan szavazóköröket válasszanak ki, amelyek eredménye hűen tükrözi, hogyan szavaz egész Franciaország, nem szükségszerűen erről volt szó, olyan szavazókörök eredményeit összesítik egy előrejelzésben, ahol az emberek hagyományosan megméretésről megméretésre hasonlóan szavaztak.)

Ám a jelek szerint az ukrán elnök sem erőlteti a békés megegyezést.