költségvetési hiány;infláció;kiigazítás;Európai Unió;helyreállítási alap;

2022-04-25 17:10:00

A hatalmas infláció mentheti meg az Orbán-kormány büdzséjét

A februári választási osztogatás szétzilálta a költségvetést, a költekezés nem folytatható tovább. Az áremelkedések segítséget jelenthetnek a kormánynak.

Az első negyedévben az államháztartás hiánya meghaladta a 2300 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett 3150 milliárd forint 73 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból.  

Az államháztartás bevételei az első negyedben 7057 milliárd forintra rúgtak, ez 21,5 százalékos növekedés tavalyihoz képest. A bevételeket egyaránt hajtotta a gazdaság növekedése és az infláció. Ezzel szemben

Jól látható, hogy ez a tendencia nem folytatható, és a kormánynak már nincsenek is ilyen tervei, a lyuk befoltozása sok energiát visz majd el. Februárban ugyanis a kabinet mintegy 660 milliárd forintot fizetett ki szja-visszatérítésre, 330 milliárdot extra nyugdíjkiadásokra és nettó 150 milliárd forintot a rendőrök és a katonák egyszeri bérkifizetésére. 

Nem segíti az államháztartás helyzetét az sem, hogy a kormány korlát nélkül kiutalja azokat az „uniós támogatásokat”, amelyek még nem jöttek meg:

Ráadásul a kifizetések jelentős része az uniós helyreállítási terv keretéből folyik ki, amelyről Brüsszel tárgyalni sem volt hajlandó, részint a jogállamisági hiányosságok és a korrupció miatt, másrészt mert a magyar kormány szinte senkivel (civilek, önkormányzatok, érdekvédelmi szervezetek) sem egyeztette a magyar helyreállítási tervet. Így a kormány úgy költ uniós pénzeket, hogy lehetséges, azok soha meg sem érkeznek, vagyis azok a hiányt, illetve az államadósságot növelik.

Még a nyár előtt vélhetően a kormány sort kerít a költségvetés kiigazítására, ám ez csak azt követően lehetséges, hogy megalakul az új kormány, mégpedig ezt május végére ígérte Orbán Viktor kormányfő. A lehetséges irányokról nem túl bőbeszédűen nyilatkozott Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki szerint nem kizárt, hogy

A kormány 2022-re öt százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számolt, ezzel szemben a gazdasági növekedés reálisa 2-3 százalék lehet, az infláció éves átlagban viszont elérheti akár a 10 százalékot is. A kormányt ez utóbbi mentheti meg, ugyanis az infláció felpörgése jelentős többletbevételhez juttathatja a büdzsét a fogyasztási adókon keresztül.

A Kopint-Tárki kutatói a legutóbbi konjunktúra-jelentésükben azzal számolnak, hogy az áremelkedések több mint ezer milliárd forintos extra bevételt generálhatnak: számításaik szerint a fogyasztáshoz kötött adóbevételek feltehetőleg a tervezettnél 600-700 milliárd forinttal magasabb összegben folyhatnak be, a magas infláció következtében (8,7 százalékos fogyasztói árindex és 3,5 százalék GDP-növekedés mellett). A lakossági befizetések pedig az év végéig akár hozhatják is a tervezett 3,1 ezer milliárd forintot - a februári szja-visszatérítés ellenére is –, ami 600 milliárd forintos terven felüli bevételt jelent. A gazdálkodó szervezetek befizetései is 100-200 milliárd forinttal meghaladhatják a tervezettet – írják elemzésükben. A Kopint-Tárki kutatói ráadásul konzervatív inflációs becsléssel éltek, hisz a 8,7 százalékos várakozásuk ma már inkább az előrejelzések alsóbb sávjában van.

Ugyanakkor a kutatók arra is rámutatnak, hogy a magas infláció még egy csatornán segít a kormánynak, az jelentős mértékben megnöveli a nominális GDP értékét – hisz azt a reálnövekedés mellett az infláció (pontosabban a GDP-deflátor is) is növeli. Mégpedig így az összegszerűen magasabb hiány ellenére alacsonyabb GDP-arányos deficitet és államadósságot lehet így elérni. Igaz az infláció megugrása miatt többletkiadásokra is szükség lesz, ilyen például a nyugdíjak újabb emelése, a magasabb adósságkiadások, illetve a rezsicsökkentés ezer milliárd forintos veszteségének kezelése, amelyre jelenleg egyetlen fillér kiadással nem számol az érvényes költségvetési törvény.