Az amerikai védelmi miniszter veszélyes és ártalmas hencegésnek nevezte Szwergej Lavrov nyilatkozatát a lehetséges nukleáris háborúról. Mint mondta, bármi megtörténhet, de helytelen az atomfegyver bevetéséről spekulálni. Abban mindenesetre egyetértett az orosz külügyminiszterrel, hogy az atomháborúnak nem lenne győztese.
Kedden még egy szócsata zajlott, miután James Heappey, a brit fegyveres erők minisztere az ukrán támadások legitim célpontjának nevezte a háború folytatását orosz területen szolgáló katonai infrastruktúrát. Mint mondta, az sem feltétlenül baj, ha ehhez brit fegyvereket használnak. Moszkvából erre azt üzenték, hogy London ne biztassa provokációkra Kijevet, mert annak kemény válasz lesz a következménye.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár Moszkvában hiába próbált tűzszünetet kieszközölni, jóllehet azt is felajánlotta, hogy a világszervezet kész mozgósítani erőforrásait a mariupoli gyűrűben rekedt ukrán katonák és civilek evakuálására. A Lavrovval folytatott megbeszélése után azonban azt mondta, nyilvánvaló, hogy eltérnek az álláspontok. Este még Vlagyimir Putyinnal is találkozott, ami előtt borúlátóan beszélt a béke esélyeiről. Az orosz elnök szerint a mariupoli evakuációt a civileket élő pajzsként használó védők hiúsítják meg, Ukrajna visszatáncolt a korábban Isztambulban elért tárgyalási eredményektől és az orosz katonáknak semmi közük nem volt a Bucsában történt atrocitásokhoz. Zárásként azt hangoztatta, hogy még mindig bízik a diplomáciai megoldásban. Guterrest szerdán Kijevbe várják, jóllehet az ukrán vezetés zokon vette, hogy először nem hozzájuk ment.
Az oroszok el akarják foglalni Dél-Ukrajnát is, kijáratot akarnak a szakadár TransznisztriáhozBucsa csak az orosz vérengzés egyik helyszíne, az ukrán elnök szerint béke nélkül az ENSZ BT akár fel is oszlathatná magátA mintegy 480 kilométer hosszú kelet-ukrajnai fronton kedden nem volt jelentős változás. Az oroszok tovább lőtték az ukrán városokat és az állásokat, köztük a mariupoli Azovsztál vasművet, amelynek katakombáiban még mindig kitartanak az védők. Ukrán források szerint két orosz manőverező robotrepülőgép szállt el a zaporizsjei atomerőmű fölött, ami a nukleáris biztonsági előírások súlyos megsértése. Odesszától nyugatra az oroszok eltalálták a Dnyeszter deltájának egyik hídját, ezzel átmenetileg megszűnt a vasúti összeköttetés Románia felé.
A Moldovához tartozó, de orosz erők által ellenőrzött Transznisztriában robbanások döntöttek le egy rádiótornyot. A tartomány fővárosában, Tiraszpolban robbanások voltak a helyi biztonsági szolgálat épületében és az orosz erők egyik laktanyájánál is. A hatóságok ukrán szabotőröknek tulajdonítják az eseteket, amit Kijevben cáfoltak. Moszkvában videót hoztak nyilvánosságra fél tucat, náci tetoválásokat viselő férfi letartóztatásáról. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a fehér felsőbbrendűségi nézeteket valló nácik, akiknél kábítószert is találtak, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából Vlagyimir Szolovjov tévés személyiség és a hivatalos propaganda egyéb hírességei ellen akartak merényleteket elkövetni. Az SZBU az FSZB kreatív ötletének nevezte a történetet.
A németországi Rammstein amerikai támaszpontján 40 ország részvételével konferenciát tartottak az Ukrajnának nyújtott katonai segítségről. A legjelentősebb fejleményként Németország 50 Gepárd típusú, csapatlégvédelmi páncélos járművet ajánlott fel, amelyek kezelésére ukrán katonákat fognak kiképezni. Ezzel Németország is beszállt az Ukrajnát nehézfegyverekkel ellátó államok közé. Franciaország 12 Ceasar típusú, több mint 40 kilométer lőtávolságú önjáró tarackot ígért és azt, hogy kiképez a kezelésükre 40 ukrán katonát. Ugyancsak szállít tarackokat az Egyesült Államok, Lengyelország, Szlovákia és Kanada, az Egyesült Királyság pedig 105 mm-es lövegek felajánlását tervezi. Magyarország a meghívottak között szerepelt, de szerepléséről vagy pláne felajánlásról estig nem érkezett hír. Az Orbán-kormány eddig azon az állásponton volt, hogy Budapest nem szállít fegyvert, ugyanakkor az Európai Unió tagjaként részt vesz például az EU által nyújtott katonai támogatás finanszírozásában.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter szerint hazája esetleg Svédországgal összehangolva fogja kérni felvételét a NATO-ba, de ennek időpontjáról még nincs megállapodás. Korábban felröppent a hír, hogy akár már május közepén elküldhetik a formális kérést Brüsszelnek.
Varsói források szerint az orosz Gazprom kedden reggelre leállította a Lengyelországba irányuló gázszállítást. A Gazprommal kötött hosszú távú egyezmény az év végével lejár és lengyel részről jelezték, hogy nem újítják meg, átállnak a Norvégiából importált földgázra. Őszig biztosan nem lesznek ellátási gondok, az ország tárolói 70 százalékban fel vannak töltve, télre pedig elkészül a norvégiai vezeték.
