Nem örülnek a kormány hosszabbításának, halmozódik a kis kutasok vesztesége az ársapka miatt

Csütörtök este megjelentek az üzemanyagár-stop meghosszabbításának részletszabályai. Eszerint a kormány a 480 forintos literenkénti tarifakorlát hatályát május 15-ről július 1-re, vagyis további másfél hónappal kitolta. Ez vonatkozik úgy a kis-, mint a szintén 480 forintban megállapított nagykereskedelmi ársapkára is. A kabinet – a tavaly november 15-e óta érvényes intézkedést övező iparági ellenérzésekkel mit sem törődve – ismét nem sokat cifrázta. Az árplafon meghosszabbításán túl hasonlóképp július végéig kitolták a kisbenzinkutakra vonatkozó hitelmoratóriumot, a munkavállalók szocho- és kiva- mentességét, illetve a készletezésidíj-fizetési mentességet, valamint júniusra is vonatkozik a kis kutak tavalyi, időarányos forgalmának 80 százaléka után járó, literenként 20 forintos állami támogatás, illetve az állami és önkormányzati helyiségbérlet ingyenessége is.

Bár a kormány rezsicsökkentési szándékát osztja, a meghosszabbítás módjával nem ért egyet Egri Gábor, a hazai töltőállomások mintegy felét kitevő, körülbelül ezer kis kút érdekképviseletére az év elején alakult Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) elnöke. A tőzsdén jegyzett termékek árának hosszú távú befagyasztását közgazdaságilag értelmezhetetlennek nevezte. Szerinte azok számára, akik meg tudják fizetni a piaci árat, érdemben vissza kellene azt állítani. A nemzetközi szakmai álláspontba illeszkedően ugyanis meggyőződése, hogy az esetlegesen magas piaci árak takarékosságra ösztönöznek, ami alapvető környezetvédelmi érdek. (A Holtankoljak.hu számításai szerint most a benzin piaci átlagára 591 forint lenne, míg a gázolaj literjét a nagyvevők számára fenntartott, nem hatósági áras kutakon átlag 674 forintért mérik. Az árkorlát eltörlése a benzin esetében tehát átlag több mint száz, a gázolajnál pedig közel kétszáz forintos árugrást hozna.)

Az FBSZ az alanyi jog helyett változatlanul a rászorultsági alapú üzemanyagár-támogatást pártolja. Emellett szomorúan nyugtázták, hogy a kormány nem vette figyelembe sem a meghatározott kiskereskedelmi árrést, sem a 20 forintos támogatásuk emelését célzó javaslatukat. Utóbbi kapcsán kifejtette: mivel a 480 forintos nagykereskedelmi árplafon márciusi meghúzása után a kisebb üzemanyag-importőrök kivonultak a piacról, kiskutas vevőik az egyedül megmaradt Moltól rendeltek üzemanyagot. Mint kiderült ugyanakkor, az olajcég új partnereinek már – a korábbiaktól eltérően - nem állta a finomító és a kút közötti szállítás költségeit. E többletköltség miatt a kis kutak 20 forintos támogatásából átlag 10 forint le is vonható. A megmaradó, literenként átlag 10 forint pedig lényegében csak „sebtapasz”, ami nem elegendő se bérfizetésre, sem üzemeltetésre, sem felújításokra. Egri Gábor kérdésünkre úgy becsülte, hogy a különböző állami támogatások az üzemanyag-ársapka február 15-i meghosszabbítása óta elszenvedett veszteségeik legfeljebb ha a felét állják. A többit az iparág kisvállalkozóinak saját zsebből kell előteremteniük. Azt egyelőre nem kívánta megbecsülni, hogy a hosszabbítás miatt hány kis kút húzhatja le a rolót. (Korábban lapunknak Egri Gábor országszerte tucatnyi töltőállomás bezárásáról számolt be. Más szakértők az értéket legalább 50-re teszik. Akadt, aki szerint 200 hazai kis töltőállomás előbb-utóbb mindenképp bezár.)

Megjegyzendő: az intézkedések még ennél is nagyobb mértékben sújtják a hazai „márkás”, vagy „színes” kúthálózatokat, amelyek nem részesülnek állami támogatásban, az ársapka bevezetése tőlük a jellemzően kisebb költségű, olcsóbb, „kis” kutaknál jóval nagyobb árrést vont el, illetve azóta a kereslet is nagy mértékben átterelődött a kényelmesebben megközelíthető, de most már a kis kutaknál nem drágább, márkás egységekre, ami így arányosan növeli az értékesítésen elszenvedett veszteségeiket is. A múlt héten lapunknak Grád Ottó, a nagy iparági szereplőket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szintén a 480 forintos üzemanyag-árplafon fenntarthatatlansága mellett tört lándzsát – a jelek szerint hasztalan. Mindemellett szintén érdemes megjegyezni: a nagy láncok viszonylag magasabb terheik ellenére szakértők szerint tovább bírnák a veszteségeket, mint a jellemzően családi tulajdonú, kis kutak.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kiállt az összes árstop, így az üzemanyagár-korlát mellett is. Elismerte, hogy az intézkedésnek vannak kedvezőtlen hatásai, de szerinte a lépés jóval több előnnyel jár. Ilyennek tartja az általános áremelkedési ütem leszorítását és a családok olcsóbb tankolását. Az FBSZ panaszai kapcsán kérdésként vetette fel: ha a kormány a töltőállomások beszerzési, vagyis nagykereskedelmi árat is a 480-as kútárban maximálta, ami mellett literenként 20 forintos támogatást is nyújtanak a kis kutaknak, hol a veszteség? (Szakértők szerint egyébként a felvetés így megtévesztő. A kutasok a korábbi, átlag 40 forintos árrésükből saját üzemeltetési költségeiket fedezték és csak a megmaradó összeget könyvelhették el nyereségként. A másik oldalról ugyanakkor az is igaz, hogy az esetek zömében a kis kutak tavalyi forgalmának még a 80 százaléka is jelentősen meghaladja az ideit. Vagyis a tavalyi forgalomra vetített, literenként 20 – más értelmezések szerint inkább 10 – forintos állami támogatás jóval nagyobb, mint ha az az idei forgalom után járna. Mindazonáltal lapunk körkérdésére kiskút-üzemeltetők a 70 százaléktól a 30 százalékig becsülték azt az összeget, ami az állami támogatások után még hiányzik csak a nullszaldóhoz, vagyis az üzemeltetési költségek fedezéséhez, mindennemű profit nélkül.) Gulyás Gergely a kis kutak javaslatai közül a szociális támogatást a bonyolult ügyvitelre hivatkozva vetette el, állami támogatásuk megnövelését pedig többek között a ukrajnai háború okozta gazdasági nehézségek, illetve költségvetési okok miatt utasította vissza. A kancelláriaminiszter a jövedéki adó csökkentését is érvként hozta fel, miközben az intézkedés nem a kis-, hanem a nagykereskedőket – így első sorban az immár a piac mintegy 90 százalékát ellátó – Molt segíti