Tungsram;leállás;gyár;csődvédelem;

2022-05-14 06:30:00

Tungsram: a nagy kirúgási hullám előtt még béremelést terveztek, az Eximbank nem kegyelmezett

Május végén újabb két hétre leáll a gyártás a Tungsram Group öt hazai gyárában, Budapesten, Kisvárdán, Hajdúböszörményben, Nagykanizsán és Zalaegerszegen – értesítette a Népszavát a cég egyik dolgozója.

Információnkat Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke megerősítette: pénteken tájékoztatta a cég vezetése őket arról, hogy május 30-tól két hétre ismét leáll a termelés a gyárakban. Megkerestük a közelmúltban 1600 fős leépítést bejelentő, aztán csődvédelmet kérő Tungsramot:

– A cég a nyári tervezett gyári leállásait előbbre hozza. Így ezek tervezetten május 30. és június 10. között, részleges leállással valósulnak meg. A részleges leállások gyáranként különböző területeket fognak érinteni. A leállás idejére a munkáltató az érintett munkavállalók részére szabadságot ad ki. – válaszolta Mehlhoffer Tamás, a társaság pr- és kommunikációs igazgatója.

A cég kommunikációs igazgatója leszögezte: A csődvédelem alatt a Tungsram Operations Kft. vezetése mindent megtesz, hogy a vállalatot tovább működtesse egy rentábilis üzleti struktúrára való átállás alapján. A tervezett leállás is ezt a célt szolgálja – tette hozzá.

Mint arról többször írtunk, az idén 126 éves cég gazdasági okokra hivatkozva előbb bejelentette, csoportos létszámleépítés keretében a mintegy 3100 munkatárs közül 1600-tól válik meg a második félévben, az első elbocsátások már júliusban megkezdődnek.

A cég szerdán már csődvédelmet kért, miután a Tungsram Operations Kft. egyik hitelezője, a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől most elvett Eximbank inkasszót nyújtott be a vállalat bankszámláira. A cég azzal indokolta kérését, hogy „a vállalat a csődvédelem nyújtotta ernyő alatt továbbra is fizetni tudja a bért és az adókat, valamint végrehajthassa a folyamatban lévő reorganizációját”. A Tungsram szerint az eljárás nem a megszűnéshez vezető lépés, hanem egy lehetőség a cég megmentésére, hiszen így moratóriumot kapnak a hitelezők felé, s egy sikeres reorganizációval új fejezet kezdődhet a gyár életében.

– A dolgozók a műszak végén, a faliújságra kitett papírról tudták meg, hogy csődvédelmet kért a cég, az érdekképviseletet pedig néhány perccel azelőtt értesítették – mondta lapunknak a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke, Sallai Gábor, aki hozzátette, a bértárgyalásokat viszont megszakította a cégvezetés. – Az év elejétől az volt az álláspontjuk, hogy az esztendő második felében lesz aktuális a béremelés, erről tárgyaltunk folyamatosan, ám most ezt is felfüggesztették. Az álláspontok amúgy egyelőre nem találkoztak, a vezetés 6 százalékos emelést ajánlott, mi 12-t kértünk legutóbb.

Az érdekképviseleti vezető szerint a történtek ismeretében már nem is meglepő, hogy a Tungsram vezetése ragaszkodott a második félévhez, hiszen kizárt, hogy csak az elmúlt hetekben szembesültek a problémákkal, vagyis úgy érzik, csak hitegették őket. Az emelés elmaradása azokat is érintené, akiket most elbocsátanak, hiszen így végkielégítésük is kisebb lesz. A szakszervezet szerint ezek után a munkavállalók közül még azok is pesszimisták, akiknek most megmaradt az állása: Sallai Gábor szerint az emberek pontosan tudják, hogy a csődeljárások döntően felszámolásba torkollanak.

Az LMP ötletét, amely szerint a Tungsramot állami tulajdonba kell venni, majd a reorganizáció után dolgozói tulajdonba adni a szakszervezeti elnök nem kommentálta. A veszteséges vállalat megvétele amúgy nem áll távol a kormánytól, így vette meg a Mátrai Erőművet is, igaz, ott Mészáros Lőrincet szabadították meg veszteséges vállalkozásától.

– Kérdés, mi marad a cégből? – jegyezte meg Sallai Gábor. – A kisvárdai gyáregységgel kapcsolatban például csak annyit kommunikált a vezetés, hogy 276 embert építenek le, azt már nem tették hozzá, hogy ott ez a teljes dolgozói létszám. Ráadásul az sem igaz, hogy sokkal több szabad álláshelyet kínálnak fel az utcára kerülőknek, ugyanis éppen Kisvárdán csak 150 munkahelyet ajánlottak, vagyis az utcára kerülők 45 százalékának egyelőre nincs alternatívája.

A Tungsramnál arra is rákérdeztünk, miért szakították meg a bértárgyalásokat, s tudatos volt-e, hogy már előzetesen csak a második félévre ígérték a béremelést, noha tudták, bajban a cég. Ezekre a kérdéseinkre nem kaptunk választ.