- Titkolják, hogy Marine Le Pen elkezdte-e visszafizetni Mészáros Lőrinc bankjának a pénzt

A brit lap összefoglalót közölt „Orbán Viktor bankjaként” az MKB és a Budapest Bank összeolvasztásával elstartolt Bankholdingról. Azt is írták, hogy az MKB, a Budapest Bank és jövőre a Takarékbank összeolvasztásából létrejövő, NER-oligarchák birtokolta magyar óriásbank esetében a számos előny mellett komoly hátrányt jelent, hogy a miniszterelnök azért szorgalmazta az egyesülést, hogy ezzel politikai terveihez pénzügyi támogatást biztosíthasson. Ezzel viszont a pénzintézet erősen ki van téve a politika igényeinek – fogalmaztak.

Erre hozták fel példaként, hogy az MKB-nak akarata ellenére, Orbán utasítására kellett hitelt adnia Le Pen elnökválasztási kampányához, miután a politikus francia bankoktól már régóta nem jutott kölcsönhöz. A 2014-es kampányát egy orosz hátterű banktól felvett hitel finanszírozta, ezzel egy időben pedig Le Pen Putyin érdekeinek az egyik fő szószólójává vált az EU-ban. Az akkori elnökválasztást is elbukta a szélsőjobboldali politikus, az oroszoknak a hitelt nem fizette vissza. Az orosz bank végül csődbe ment, a jogutódok pedig csak hosszas pereskedés után, nemrégiben állapodtak meg a franciákkal a hitel törlesztéséről.

A 2022-es kampányra Marine Le Pen már az oroszoktól sem tudott hitelhez jutni, mivel időközben Franciaországban törvényt hoztak arról, hogy politikai párt csak EU-n belüli pénzintézettől kaphat támogatást. Az oroszok helyett így egy magyar pénzintézet folyósította az elnökválasztási kampányához szükséges pénzt. Az Orbán-kormány nem verte nagy dobra az ügyet: a magyar hitelről a francia RTL számolt be, és végül csak Marine Le Pen vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy az MKB folyósította az összeget.

Az FT azt írta, hogy Mészáros Lőrinc és a bank menedzsmentje húzódozott az ügylettől, mivel választási időszakban kockázatosnak ítélte meg a hitelt, mire végül Orbán Viktornak kellett utasítást adnia az ügyéletre. A bank így „átment a lojalitás teszten” – fogalmazott a lap.

Az ügyben megkerestük a Miniszterelnökséget, illetve a Bankholdingot, hogy mivel kommentálják az FT értesüléseit, ám nem reagáltak. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy korábbi kormányinfón azt mondta, mivel a francia állam megtéríti az elnökválasztás második körébe jutott jelöltek kampányköltéseit, így „egyetlen EU-s banknak sem lenne rossz üzlet egy ilyen hitel”. Arról is érdeklődtünk, hogy miután Le Pen elveszítette Macronnal szemben a választást, elkezdte-e visszafizetni a hitelét, ám választ erre sem kaptunk.