Navracsics Tibor azon dolgozik, hogy valamilyen intézményes kapcsolat jöjjön létre a Fidesz és a konzervatív pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) között, ami „akár még tagság is lehet”, ismét – derül ki a telefonos villáminterjúból, amelyet az atv.hu-nak adott a miniszter, aki szerint Orbán Viktor miniszterelnök „tud erről, és nem ellenzi”.
A kérdésre, hogy milyen minőségben vett részt az EPP legutóbbi, rotterdami kongresszusán, a miniszter azt válaszolta, hogy 2003-tól Fidesz- és KDNP-tag is volt egyúttal, és miután tavaly márciusban a Fidesz elhagyta az EPP-t, megállapodott Semjén Zsolt pártelnökkel abban, hogy ő „aktiválja a KDNP-tagságát, és ott dolgozik tovább politikusként”.
Az atv.hu kérdésére, miszerint kapott-e felhatalmazást Orbántól arra, hogy dolgozzon a Fidesz-EPP kapcsolán, akár egy esetleges újbóli Fidesz-tagság érdekében, azt mondta:
„Tud róla és nem ellenzi".
A kongresszuson az EPP eddigi EP-frakcióvezetőjét, a CSU-s Manfred Webert választották meg a pártcsalád elnökévé. A portál felvetésére, hogy a Fidesz újbóli EPP-tagságának valószínűleg kevés az esélye, különösen, hogy a távozó Donald Tusk szerint Webernek „kulcsszerepe volt Orbán eltávolításában”, Navracsics Tibor azt mondta, elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy szoros politikai kapcsolat legyen az Európai Néppárt és a Fidesz között akkor is, ha ez nem intézményesített, és ő szívesen dolgozik ezen. Mégis, Manfred Weberrel kapcsolatban úgy fogalmazott: sovány elnöki teljesítmény a véleménye szerint, hogy valaki a pártcsalád egyik tagpártját kitaszította az EPP-ből.
Weber lett az Európai Néppárt elnöke, akinek a búcsúzó Tusk szerint kulcsszerepe volt Orbán eltávolításábanA Fidesznek – fűzhetjük hozzá – kissé nehéz lesz visszakönyörgnie magát az EPP kegyeibe, már csak azért is,s mert Manfred Weber éppen a minap fakadt ki, hogy elege van Orbán Viktorból és a vétófenyegetéseitől.
Manfred Weber: Őszintén szólva elegem van abból, hogy Orbán Viktor diktálja az ütemetNavracsics Tibor állítása szerint értetlenül nézte az EPP EP-frakciója külügyi szóvivőjének a nyilatkozatát, amelyben Michael Gahler arról írt, , egy nap majd kiderül, mivel zsarolják Orbán Viktort az oroszok. A szóvivő amiatt fakadt ki, hogy Magyarország megakadályozta volna az Oroszországgal szembeni hatodik uniós szankciós csomagot, mert abban a háborús uszító Kirill pátriárkával szembeni büntetőintézkedések is szerepeltek volna. Az orosz ortodox egyház vezetőjét végül levették a listáról, a csomagot pedig végül elfogadták.
Teljesítették Orbán Viktor követelését, a háborús uszító Kirill pátriárkát levették az uniós szankciós listárólÜzent Orbán Viktornak az Európai Néppárt szóvivője: Egy nap kiderül, mivel zsarolnak az oroszok!Navracsics szerint nem lehet tudni, hogy Gahler nyilatkozatát az Európai Néppárt vezetésének a felhatalmazásával tette, vagy egy „magánkirohanásról” van szó.
„Ezért is kellene ott lenni az EPP-ben, mert akkor belül lehetne egyeztetni ezekről a kérdésekről, és el lehetne kerülni a hasonló megnyilatkozásokat”
– mondta.
Navracsics Tibor szerint lehet azt mondani, hogy a magyar miniszterelnök „sikere” volt az, hogy Kirill pátriárka lekerült a listáról.
A miniszter az EPP-kongresszus után Luxemburgba utazott, ahol megbeszélését folytatott Elisa Ferreira uniós biztossal, aki a kohézióért és a reformokért felel az Európai Bizottságban. Állítása szerint egyértelművé tette, hogy az uniós források megszerzésének a „technikai feltételeire” koncentrál, és ezt a másik szinttől a jogállamisági, politikai vitáktól szeretné külön kezelni. A miniszter a portál kérdésére válaszolva elmondta, kedvező választ kapott az uniós biztostól arra, hogy ezek az „indokoltnál jobban ne lassítsák az uniós forrásokról szóló megállapodás folyamatát”. A két partnerségi megállapodás a nemzeti finanszírozási résszel összesen 9300 milliárd forintot érint. A miniszter azt mondta, bízik abban, hogy az év vége előtt alá tudják írni a partnerségi megállapodást, és még év végéig megérkezik az uniós finanszírozás első része.
Navracsics Tibor egyébként azután kezdhet el puhatolózni, hogy van-e visszaút az Európai Néppárt felé, hogy Orbán Viktor kísérletei rendre kudarcot vallottak egy főleg szélsőjobboldali pártok – a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS), a volt olasz belügyminiszter, Matteo Salvini fémjelezte Liga, a spanyol Vox, az osztrák Szabadságpárt, illetve a Marine Le Pen-féle francia Nemzeti Gyűlés (RN) – politikusaiból álló frakció megalakítására az Európai Parlamentben. Ennek a fiaskónak a leglátványosabb epizódja egy 2021. december 4-i varsói konferencia volt, amelyen bejelentést is tettek volna az új EP-frakcióról, csakhogy kiderült, a PiS mégsem akarja elhagyni azt az EP-frakciót, az Európai Konzervatívok és Reformisták Szövetségét (ECR), amelynek az egyik alapítója volt és amelyben jelenleg is politizál, így pedig Matteo Salvini annak sem látta értelmét az egésznek.
A Fidesz 12 EP-képviselője 2021. március 3-án lépett ki az Európai Néppártból, amihez az utolsó csepp az volt, hogy a néppárti frakció megszavazta azt az alapszabály-módosítást, amely szerint nemcsak tagokat, hanem egész delegációkat is ki lehet zárni és felfüggeszteni a képviselőcsoportban. Március 18-án aztán jött a bejelentés, hogy a Fidesz magából az Európai Néppártból is kilép.
