Megjelent a rendelet az extraprofitadóról, itt vannak a részletek

Be kell fizetni az extraprofitot a rezsivédelmi és honvédelmi alapba – közölte ellentmondást nem tűrő hangvételű közleményben szombat este a Kormányzati Tájékoztatási Központ, miután megjelent a Magyar Közlönyben az extraprofit-adókról szóló kormányrendelet, amelynek rendelkezései néhány kivétellel 2022. július 1-jén lépnek hatályba.

Ahogy azt Orbán Viktor miniszterelnök még május 25-én Facebook-videójában közölte, s másnap azt a kormányinfón ismertették, a különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban.

A legnagyobb extraprofit-különadót „a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó” bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott MOL-nak kell fizetni.

A kormányrendelet szerint:

• A hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevételből 2022-ben 10 százalékot, 2023-ban 8 százalékot kell befizetni.

• A kőolajtermék-előállítók különadójának mértéke 25 százalék, az alapja pedig az Oroszországból származó és a világpiaci nyersolaj árkülönbözetének hordóban mért mennyiségének a szorzata. 

• A villamos energia átvételére jogosult termelőknél, kiemelten a megújuló és hulladékból termelt energiaforrást használó termelőknél a különadó 65 százalék. A többi termelő „fajtáinál” változó a befizetendő adó mértéke. Az adóalapot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összegéből számítják ki.

• A légitársaságoknak – a tranzitutasokat kivéve – utasonként 3900 forintot kell fizetniük, ha az utasok Albániába, Andorrába, Bosznia-Hercegovinába, Észak-Macedóniába, Izlandra, Koszovóba, Lichtensteinbe, Moldovába, Monacóba, Montenegróba, Nagy-Britanniába, Norvégiába, San Marinóba, Svájcba, Szerbiába vagy Ukrajnába vagy az Európai Unió területére utaznak. Az ezen kívüli országokba utasonként 9750 forint az adó mértéke.

• A gyógyszerforgalmazókat terhelő adó alapja a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalék.

• A távközlési cégeknél a pótadó alapja az adóévi nettó árbevétel. Az adó mértéke sávos: az adóalap egymilliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 1 milliárd forint felett, de az 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, 50 milliárd forint felett, de a 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.

• A kiskereskedőknek az adóévre, 365 napra számított összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megfizetniük.

• A biztosítók a biztosítási pótadót a biztosítási díj alapján fizetik: 2022-ben magasabb a díjbevétel nagyságától és a szolgáltatástól függően 2-14 százalékig terjed. 2023-ban ugyanez 1-7 százalék lesz.

• Ahogyan azt a múlt heti kormányinfón ismertették, emelkedik a dohánytermékek, az szeszes italok jövedéki adója, illetve a „csipszadó” néven ismert népegészségügyi adó is.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta, hogy a kormány „a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről”, ténylegesen annak részleteiről háromnapos kihelyezett soproni ülésén döntött. Az extraprofitadók összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot. A miniszter megismételte, a rezsivédelmi alap 700 milliárd forinttal, a honvédelmi alap 200 milliárd forinttal jön létre.

Amint arról a Népszava is írt, a kormányzati lépések gyakorlatilag megszorításokat jelentenek a költségvetés rendbetételének első lépéseként, de NER-t lényegében nem fenyegeti az extra sarc.