Ünnepi Könyvhét;Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése;Kovács Péter;Libri kiadó;Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár;Kalligram;Mészáros Sándor;Szöllősi Mátyás;Gál Katalin;Fodor Péter;

2022-06-09 14:25:00

„Csak az ember olvas” – Csütörtökön kezdődik a 93. Ünnepi Könyvhét

Abban a reményben is, hogy a rendezvény lendít a magánmecenatúra hiánya miatt túlpolitizált minőségi könyvpiacon, amely a pandémia óta épphogy kezd helyreállni.

Az Ünnepi Könyvhét immár 93. alkalommal várja az olvasókat, kérdés azonban, hogy mennyire hozza meg a kedvet a vásárláshoz, avagy segíti-e a pandémia után lábadozó könyvpiacot. A Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója, Kovács Péter szerint azok az országos és helyi rendezvények, amelyek felhívják a figyelmet a könyvekre, mind hozzájárulnak az olvasás népszerűsítéséhez, a vállalat ezért is tartja fontosnak, hogy támogassa ezeket az eseményeket, és megjelenjen azokon.

A magyar könyvpiac persze két éve még nehéz helyzetben volt: az igazgató szerint a pandémia, az ahhoz kapcsolódó kedvezőtlen gazdasági folyamatok, illetve a járvány elkerülésére hozott kormányzati intézkedések nehezítették a piac működését. – Mindezek ellenére 2020-ban a Libri-Bookline Zrt. bevétele nem csökkent, 2021-ben pedig tudta növelni bevételét – mondta Kovács Péter, hozzátéve: az elmúlt két év nem múlt el nyomtalanul, de a vásárlói szokások esetében korántsem mutatkoznak olyan mértékű változások, mint ahogy azt sokan előre jelezték. A lezárások alatt nőtt az online rendelések száma, a nyitást követően pedig az olvasók visszatértek a boltokba, így jelenleg is az offline értékesítés teszi ki a forgalom nagyobb részét, továbbra is a papír alapú könyveket keresik inkább.

Luxuscikk vagy szükséglet

– A papír drágulása mellett szintén problémás a könyvekre nézve az infláció és az üzemanyagár növekedés. Nem lehet előre megmondani, hogy a következő félév gazdasági szempontból miképpen alakul – mondja Mészáros Sándor. A Kalligram Kiadó igazgatója szerint az emberek életében az alapvető szükségletek mellett a könyv luxuscikknek számít, azon belül pedig a szépirodalom csak egy kis része a kínálatnak. – A Könyvhét persze a szépirodalomról híres, de a standokon a szórakoztató regényektől kezdve a szakácskönyvig mindent megtalálni – mondja Mészáros, hozzátéve, a fő probléma az, hogy az állami támogatás mellett alig van magánmecenetúra, így túlpolitizált lett a minőségi könyvkiadás. – A könyvek olvasottsága másrészt oly mértékben csökkent, hogy a kiadók örülnek, ha ki tudják fizetni a nyomdát, a szerzőket és a szerkesztőket – véli az igazgató, aki szerint a vidéki városokba sem jutnak el a könyvek, ezért megoldásokat kellene találni arra, hogy azok minél szélesebb közönséget érjenek el – akár olvasókörökkel, író-olvasó találkozókkal, irodalmi kerekasztalokkal, több reklámmal vagy a könyvtári állományok folyamatos frissítésével. – Az állami médiumokban is alig van irodalmi műsor. Ha van, a szerzőink közül igen kevesen vannak jelen – mondja Mészáros, hozzátéve, az írók manapság inkább a közösségi médiában népszerűsítik a műveiket.

Kovács Péter szerint jelenleg ugyan a papír árának emelkedése okozza a legnagyobb problémát, de bizakodásra ad okot, hogy egyes iparági előrejelzések szerint Nyugat-Európában megállt a növekedés, így remélhetőleg idővel hazánkban is megtorpan a folyamat. – A könyvpiac minden szereplőjének érdeke, hogy a könyvek drágulását megfékezze, azonban ez egy olyan globális probléma, amit lokálisan nehéz megoldani, sokkal inkább érdemes alkalmazkodni a jelenlegi folyamatokhoz, olyan új megoldások, kereskedelmi stratégiák révén, amelyek esetleg képesek ellensúlyozni az árak kedvezőtlen változását – mondja az igazgató.

Kölcsönzés mint megoldás

A könyvtárak szintén fontos szerepet játszanak abban, hogy az új művek eljussanak az olvasókhoz. – Az év eleje óta 521 ezer látogató fordult meg nálunk, a kölcsönzött dokumentumok száma pedig 1 millió 285 ezer volt. Ez a pandémia előtti állapothoz képest is növekedés – mondta lapunknak Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) főigazgatója. 2021-ben ráadásul 11 millióan használták az intézmény online felületét, a pandémia alatt bevezetett cserepontokon pedig száztízezer online rendelt kötetet kölcsönöztek. – Most már visszatértek az olvasók a könyvtárakba, így például a központit már napi két-háromezer fő látogatja – mondta a főigazgató, hozzátéve, a FSZEK a pandémia alatt is megvehetett minden, könyvpiacon megjelent újdonságot, így amikor kinyitottak, friss kínálattal várták az olvasókat. – Nálunk minden újdonság a megvásárlás után tíz-tizenöt nap múlva a polcra kerül – mondta Fodor. Az utóbbi félévben legtöbben Fábián Janka A könyvárus lány és Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvét kölcsönözték ki.

Klasszikusok vagy kortárs versek

A piac számára szintén fontos, hogy a kiadók az elmúlt években számos klasszikus művet adtak ki vadonatúj borítóval. – A Libri Könyvesboltok díszköteteit továbbra is kimagasló érdeklődés kíséri. A 2019 karácsonyán indított könyvsorozatban olyan magyar szerzők írásait adtuk ki új köntösben, akik nélkül egyetlen könyvespolc sem lehet teljes – mondta Kovács Péter, kiemelve, a sorozatban megjelent már Krúdy Gyula, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Szabó Magda, Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső egy-egy örökérvényű alkotása.

Ahogy a könyvkiadók, úgy a szerzők sincsenek könnyű helyzetben. Noha a Margó-díjas Szöllősi Mátyásnak eddig hat könyvét adták ki, a legújabb, Szabad című verseskötetéhez támogatókat kellett gyűjtenie, hogy az ősszel megjelenhessen. – Sajnos be kell látni, és el kell ismerni, hogy bár a hazai kortárs líra magas szintű, a verseskötetek nem tartoznak a legkeresettebb könyvek közé – mondja a szerző, aki szerint a kiadóknak mérlegelniük kell, hogy mit dobnak a piacra, szem előtt tartva a bevételeket és a költségeket is.

93. Ünnepi Könyvhét. Június 9.-12, Budapest: Vörösmarty tér, Duna-korzó, Debrecen, Győr, Kalocsa, Kecskemét, Nagykőrös, Siófok, Szeged, Szolnok