Oktatás;egészségügy;Magyarország;Orbán-kormány;költségvetés;

2022-06-09 09:10:00

Úgy tűnik, kiszúrták az orvosok és a tanárok szemét, az új költségvetésben nyoma sincs az Orbán-kormány által nekik ígért pluszpénznek

Az orvosok, szakdolgozók és tanárok béremelésére nem látszik fedezet, az egészségügyre és az oktatásra szánt források reálértéken még csökkenhetnek is jövőre.

Címzetten nincs nyoma a szakdolgozók további bérrendezéséhez és az orvosoknak már megígért újabb tíz százalékos bértöbblethez szükséges forrásoknak a jövő évi költségvetési törvénytervezetben.

Mint ahogyan nem látszik a többlet az intézményrendszer működését stabilizáló új finanszírozáshoz sem. Bár maga a jogszabályjavaslat úgy fogalmaz, „a 2023. évi költségvetés tartalmazza az alap- és szakellátásban dolgozó orvosok 2021-ben elkezdődött bérfejlesztése harmadik ütemének, valamint az egészségügyi szakdolgozókat – a korábbi bérfejlesztési program alapján – megillető béremelések fedezetét is”, a többi között a kórházak és az alapellátás finanszírozását is rögzítő úgynevezett gyógyító megelőző fejezet számaiban ez a többlet nem látható.

Mint arról már írtunk, az egészségügyi kiadások 4 százalékkal emelkednek, ami a kormányzati tervekben szereplő mintegy 5 százalékos inflációval számolva is egyértelmű reálérték-csökkenést jelent.

Akkor sincs ok túl sok optimizmusra, ha az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) 2022-es költségvetésének és a jövő évi tervezetének számait összehasonlítjuk: alig van néhány olyan kassza amelyre nominálisan tíz-húsz milliárddal többet szánnak a javaslat készítői. Ilyen a gyógyszerkassza, ami 343 milliárdról 353 milliárdra nő. Jövőre a gyógyászati segédeszközök ártámogatására 84,48 milliárdot terveznek az idei 80,3 milliárd után. Úgy tűnik, a kormányzat a különbségből finanszírozná a kritikus árrésű segédeszközök áremelését. Rásky László az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint ebből az összegből ez nem meg valósítható, segédeszközök támogatására legalább 100 milliárdot kellene költeni. Ha a kormány nem biztosítja a szükséges összeget, eszközök tűnhetnek el piacról. Már el is kezdődtek a termékkivonások.

Lényegében nem változik a védőnői szolgálatra, a fogászati ellátásra, az otthoni szakápolásra, a művese kezelésekre, laborvizsgálatokra fordítható összeg. Táppénzre 30 milliárddal juthat több mint amennyit kiadásként 2022-es évre a parlament jóváhagyott.

– Jövőre már az is komoly kihívást jelenthet a kormánynak, hogy az inflációt az általa tervezett öt százalékon tudja tartani – mondta lapunknak Sinkó Eszter közgazdász. Hozzátette: első ránézésre ez a költségvetési tervezet jelen állapotában biztosan nem tartalmazza a szakdolgozók bérigényét, de az orvosok bérnövekménye sem látszik látszik biztosítottnak. Ez azzal jár, hogy az ő juttatásaikat nem fogják tudni hozzáarányítani az orvosokéhoz. Az idei évben 770 milliárd forintot költenek közvetlen bértámogatásra, a gyógyító megelőző kassza 70-80 százaléka a bér, ez szétfeszíti a finanszírozási keretet. A tervezet reálértékben semmilyen növekményt nem tartalmaz csak egy százaléknyi csökkenést. Sinkó Eszter hozzátette: a szakdolgozók jövedelmi helyzetének rendezésében a kormánynak muszáj lenne lépnie, akkor is, ha erre nem tervezett összeget.

– mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. – A szakemberhiány minden ágazatban bérnövekedést indít el, ha most erre nálunk nem kerül sor, úgy az további dolgozók elvesztésével jár majd.

Érdemi bérrendezésre a pedagógusok sem számíthatnak

A költségvetés tervezete a pedagógusok számára sem ad okot örömre. Annak ellenére sem, hogy látszólag 9 százalékkal növekedhetnek az oktatásra fordított kiadások. Az óvodákra és az általános iskolai oktatásra mintegy 38 milliárddal, a középfokú oktatásra 115 milliárddal, a felsőoktatásra 100 milliárd forinttal fordítanának többet, mint 2022-ben, ami összességében 253 milliárdos plusz lenne, csakhogy közben elvontak pénzeket „egyéb” oktatási tevékenységektől. Így kevesebb jut majd például felnőttképzésre, művészeti iskolákra. Több pénzből gazdálkodhat az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ is, a személyi juttatásokra fordított összegek mintegy 52 milliárd forinttal emelkedhetnek meg. Mindezeket egybevetve összességében 192,2 milliárdos többletre számíthat az ágazat – legalábbis látszólag.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás ugyanis arra hívta fel a figyelmet: a költségvetési javaslat 5,2 százalékos inflációval számol, de gazdasági szakemberek szerint tartósan 10 százalék körüli is lehet a pénzromlás, ez esetben pedig a megemelt összegek legfeljebb a mostani állapotok szinten tartásához elegendőek. Százalékarányosan pedig egyértelműen csökkennek az oktatásra fordított kiadások:

A PSZ alelnöke arra is rámutatott, a költségvetési javaslatban még mindig a 2014-es minimálbérnek megfelelő 101 500 forintban határozták meg a pedagógusbérek számítási alapját, ami azt mutatja, hogy érdemi bérrendezéssel továbbra sem számol a kormány ezen a területen. Nincs nyoma az előirányzatban annak a 10 százalékos pótlékemelésnek sem, amit a kormány a választások előtt megígért. Totyik Tamás hozzátette: igaz, hogy ezt az emelést uniós forrásból finanszírozná a kabinet, de az EU-tól csak utófinanszírozás keretében kapná meg a magyar állam az erre fordítható összeget, vagyis a költségvetésben mindenképpen szerepelnie kellene ennek a tételnek.