Megalapozni egy ENSZ égisze alatt működő biztonságos kereskedelmi folyosó létesítésének feltételeit a Fekete-tengeren, mely lehetővé teszi az ukrán és orosz mezőgazdasági termékek áramlását, hogy a világ elkerülje a küszöbönálló élelmiszerválságot – ez lett volna a legfőbb célja a szerdai török–orosz külügyminiszteri találkozónak, ám a megbeszélés nem hozott kézzelfogható áttörést. A házigazda Mevlüt Cavusoglu – a NATO-tagállam Törökország nevében – még azt is elismerte, hogy igaza van Oroszországnak, amikor a nyugati szankciók lazítását várja a tervben való részvételért cserébe, a gesztus azonban viszonzatlan maradt.
A kétnapos látogatásra Törökországba érkező Szergej Lavrov semmivel sem mondott biztatóbbat a tengeri folyosót illetően, mint Vlagyimir Putyin az elmúlt hetekben. Ahogyan előzőleg az orosz államfő, úgy a külügyminiszter is azt hangoztatta, hogy engedni fogják, hogy Ukrajna a Fekete-tengeren keresztül exportálja a gabonát, ehhez mindössze az ukrán erőknek kell aknamentesíteni kikötőiket, Oroszország pedig megígéri, hogy nem él vissza a helyzettel. A kijevi kormány szerint semmit sem jelent Moszkva fogadkozása. Vaszil Bodnar, Ukrajna ankarai nagykövete üdvözölte Törökország közvetítését, de azt állította, hogy az oroszok szándékosan megvalósíthatatlan javaslatokkal állnak elő, például előzetesen át akarják vizsgálni a gabonaszállító hajókat. Pedig egyre sürgetőbb lenne megoldást találni a gabonakérdésre: közeledik a betakarítás, és az ukrán silók még mindig legalább félig tele vannak, kiürítésük nélkül a termény jelentős része kárba veszhet, miközben közel-keleti és afrikai országok maradhatnak kenyérnekvaló nélkül.
Az ankarai külügyminiszteri találkozó egyetlen látványosabb hozománya egy rövid közjáték volt: Muszlim Umanov, az ukrán közmédia újságírója a sajtótájékoztatón szembesítette Lavrovot azokkal a Kijev és Nyugat által megfogalmazott vádakkal, hogy Moszkva lopott ukrán gabonával kufárkodik, és az orosz erők más nyersanyagokat is szervezetten eltulajdonítottak a megtámadott országból. „Milyen Ukrajnától ellopott termékeket adott már el Oroszország a gabonán kívül?” – tudakolta a riporter, majd az értetlenkedő orosz diplomata kérésére megismételte a kérdést. A pókerarcát mindvégig megőrző Lavrov az ukránok elleni rasszista vagdalkozással válaszolt: „Önök mindig azzal foglalkoznak, hogy mit lehet lopni és honnan, ezért azt hiszik, mindenki így gondolkodik” – mondta, majd rátért az orosz offenzíváról és az ukrán gabonaszállítás feltételeiről szóló beszédpanelekre.
Minden jel szerint Oroszország lenyúlja és eladja az exportra szánt ukrán gabonátKelet-Ukrajnában továbbra is ádáz csata dúl Szeverodonyeckért, Szerhij Gaidai luhanszki kormányzó elmondása szerint az ukrán védők „minden egyes centiméterért” küzdenek a rommá lőtt iparvárosban, de már annak szélére szorultak, és nem kizárt, hogy vissza kell vonulniuk. – Az orosz haderő a rendelkezésére álló minden eszközt – tüzérséget, aknavetőket, tankokat, légierőt – bevet, hogy eltüntesse a föld színéről Szeverodonyecket és teljesen elfoglalja azt – nyilatkozta az AP-nek a kormányzó, aki arról biztosította honfitársait, hogy nem fogják feladni a várost.
Folytatódik a Donbász hősies védelme – foglalta össze a harctéri fejleményeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnapra virradóra, a szokásos nemzethez intézett beszédében. Azt állította, hogy a háború kezdete óta több mint 31 ezer orosz katona esett el Ukrajnában, és szerinte eljön majd a nap, amikor a veszteségek még Oroszországban is túllépik a megengedett határt.
Zelenszkij egyben azt is bejelentette, hogy fokozzák a kegyetlenkedő megszállók felelősségre vonására irányuló erőfeszítéseket. A jövő héten a kijevi kormány beüzemel egy új információs rendszert, az úgynevezett „Kínzók könyvét”, melyben a háborús bűnösökről és az orosz hadsereg törvényt szegő tagjairól gyűjtenek információt. Az ukrán hatóságok eddig több mint 16 ezer ügyben nyomoznak feltételezett háborús bűncselekmények után,
104 gyanúsított azonosítottak és 8 bírósági eljárást kezdeményeztek.
Oroszország váltig állítja, hogy semmilyen háborús bűnt nem követtek ellen, hiába támasztják alá bizonyítékok például azt, hogy Bucsában és más, Kijev környéki településeken az orosz egységek tömegmészárlásokat hajtottak végre.
