Orbán Viktor: Soros György háborús uszító

Mintha nem ő védett volna meg egy valódi háborús uszítót, Kirill pátriárkát. A miniszterelnök szerint kimaradunk a háborúból, de a hatásait nem úszhatjuk meg.

2023 is bizonytalan lesz és szorongásokkal teli – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott hagyományos pénteki interjújában.

A miniszterelnök elárulta, Sopronbánfalván háromnapos kormányzati megbeszélés előzte meg a költségvetési tervezet elfogadását. Az általános drágulást háborús inflációnak nevezte, amelyet maga a háború ténye és a rá adott reakció is hajt. Bár „mi magyarok” ugyan kimaradunk a háborúból, a hatásait azonban nem úszhatjuk meg, ezért hoztak létre egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot.

Nyugat-Európában többet keresnek, a rezsi arányában kisebb gond, nekünk a rezsi nagyobb terhet jelent – vezette fel Orbán Viktor, hogy ki kell adnia egy új rendeletet, amely a rezsicsökkentést szabályozza. Nagy kérdés volt, hogy százezer kisvállalkozó benne marad a csökkentett árú energiaszolgáltatásban, de a válasz az, hogy igen. A helyzet nem néz ki jól – jelezte.

A miniszterelnök szerint az infláció 5-16 százalékon állna, ha nem vezették volna be az élelmiszerárstopot, a benzinárstopot és tartottak volna ki a rezsicsökkentés mellett. A békét kellene finanszíroznunk, nem a háborút – mondta, hozzátéve, vannak „üzleti körök”, amelyek a háború meghosszabbításában érdekeltek. Egyik képviselőjük szerinte Soros György, akit „háborús uszítónak” nevezett, mintha egy valódi háborús uszítót, Kirill pátriárkát, az orosz ortodox egyház vezetőjét nem az Orbán kormány vétófenyegetése védte volna meg az EU-s szankcióktól.

Ezt követően szóba került a kettős árszabályozás, vagyis hogy amíg a magyar autósok hatósági árat, literenként 480 forintot fizethetnek a benzinért és a gázolajért, addig a külföldiektől elkérik a piaci árat. A kormányfő részint helyt adott az Európai Unió elvárásának, de azzal magyarázta a magyar kettős árszabást, hogy háborús helyzet van és az Ukrajnához közelebb eső területeken magasabb infláció miatt rendkívüli helyzet van, rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket követel meg, ezért néha muszáj eltérni az általános szabályoktól, mert ha például nem lenne a benzin ársapkája, 700 és 900 forint között lenne a benzin literje. Következésképpen az Európai Uniótól azt kérik, lássa be, hogy rendkívüli helyzet van és a "brüsszeli bürokraták" ezt vegyék tudomásul.

Meddig élvezhető az olajembargó alóli mentesség? - tette fel a kérdést a műsorvezető. Orbán Viktor szerint egyedül kellett "csatázni" Brüsszellel, mert bár a csehek és a szlovákok is élvezik a mentesség előnyeit, a „bürokratákkal” nem akartak „csatázni”. Arról, hogy meddig lesz ez így, annyit mondott, tárgyalnak az Európai Bizottsággal, hogy mikor milyen módon lehet kiváltani az orosz gázt, ez nem lesz kevés idő.

A gázembargó vonatkozásában Orbán Viktor azt állította, kevés ország van olyan stabil helyzetben mint Magyarország, szerinte ha a „baloldal” lenne kormányon, akkor eltörölték volna az ársapkákat és a rezsicsökkentést, és az olajembargóba is belementek volna. A parlamenti többség nagyon stabil, s háborús helyzetben megkapták azt a vészhelyzeti felhatalmazást, hogy a kormány gyorsan tudjon dönteni. A francia elnök van még hasonló helyzetben, ő is „az ő számára megnyugtató fölénnyel” nyert választást nemrég.

Az olaj ügye is úgy kezdődött mint most a gáz, hogy először rebesgették, a németek először közölték az olajjal kapcsolatban, hogy szó sem lehet róla, ezt követően „két hétig gyomrozták őket”, majd megváltoztatták az álláspontjukat. Szerinte a gázzal kapcsolatban a németek ismét kijelentették, hogy nem támogatják, de hogy ki is tartanak emellett az álláspont mellett, azt nem tudni. A gázembargó Orbán szerint egész Európát tönkreteszi.

Nem lehet az energiakérdést a háborús helyzettől elvonatkoztatni, azonban nem lehet az ukránoktól elvitatni, hogy joguk van megvédeni az országukat, ezért nem is az a kérdés, hogy ők mit tesznek – mondta. A baj a miniszterelnök szerint az, hogy a „béke hangján” ma nagyon kevesen beszélnek Európában.

Szóba került az extraprofitadó is (az nem, hogy a NER-hez köthető nagyvállalkozások zöme ebből valahogy kimaradt), amit például a Bankszövetség nem támogat és a légitársaságok sem. Orbán Viktor szerint ha olyan egyszerű lenne az adót áthárítani, akkor nem tiltakoznának ellene. Szerinte tenni fognak ez ellen, bár azt, hogy konkrétan mit, azt nem említette. A kormányfő hozzátette, megérti, hogy szeretnék a minél nagyobb profitot megtartani, de szerinte ha a gazdaságot sikerül helyretenni, utána úgyis még nagyobb lesz a profitjuk. Szerinte Magyarország a legversenyképesebb gazdaság lesz majd, az viszont igaz, hogy munka nélkül nincsen profit. Némi cinizmussal eztán köszönetet mondott a bankoknak meg a cégeknek, akik szerinte ezt az adót be fogják fizetni. Ami az árstopot illeti, Orbán Viktor arról beszélt, hogy a következő néhány év nagy kihívása a gazdaság felől éri majd az országot, ezt tükrözi az új kormány felépítése. Hozzátette, ő szeretné meghosszabbítani az árstopot, de még konzultációkra lesz szükség.

Mi a véleménye a Timmermans-féle karbonadóról, az „erőltetett zöldítésről”, amit első lépésben az EP sem szavazott meg? - kérdezett alá a műsorvezető. Orbán Viktor úgy válaszolt, amikor háború idején „vágtatnak az árak”, és Európa „masírozik befelé” a válságba, őrült gondolat olyan intézkedéseket meghozni, amik ezeket tovább mélyítik. Szerinte ez érzéketlenség és a realitásoktól elrugaszkodott gondolat. Orbán Viktor nagy teljesítménynek tartja, hogy az Európai Parlament ezúttal „az emberek” oldalára állt.