A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén újabb csapásként említette az önkormányzatokra korábban kivetett szolidaritási adó jövő évi emelését. Mennyivel kell többet fizetni?
Idén 129,8 milliárd forint bevételt terveztek be az állami költségvetésbe a szolidaritási adóból. Ebből 35,6 milliárdot fizet a főváros. A települések adóalap és az adóerő-képességén alapuló képlet változtatása révén jövőre ugyanebből az adónemből 217 milliárd adóbevételre számítanak a pénzügyminiszter által benyújtott tervezet szerint. Ezt a 90 milliárdos többletet a már most végletekig kivéreztetett önkormányzatoknak kell majd összedobniuk. Budapestnek 2023-ban 20 milliárddal többet, 56 milliárdot kell befizetnie ezen a címen a központi kasszába.
Helyette visszakapják az iparűzési adó járvány miatt elvont 1 százalékát. Ez nem pótolja a kieső összeget?
Ha ez valóban így lesz, akkor az pótolhatná legalábbis ezt az elvonást. De ez egyelőre csak feltételezés. A pénzügyminiszter nem jelentette ezt ki kategorikusan, csupán azt mondta, hogy feltételezhetően nem tartják fenn a kis- és középvállalkozók iparűzési adófelezési kedvezményét. Ez a rezsicsökkentés védőernyője alól való kiebrudalással együtt brutális vágás lenne a kisvállalkozásoknak. Vélhetőleg ezért módosított a kormány olyan gyorsan és részben visszaengedte őket a rezsicsökkentés védőernyője alá. Az önkormányzatok azonban, legalábbis most úgy tűnik, végleg kiszorultak az egyetemes szolgáltatói körből.
Korábban azt mondta a Népszavának, hogy a fővárosi dísz- és közvilágítást biztosító cég villamos energia számlája 4-5 milliárddal nőhet az év végéig. Honnan pótolják ezt?
Nem tudjuk, hogy pontosan mikortól kell világpiaci áron vennünk az áramot, az is nagy kérdés, hogy ilyen rövid idő alatt hogyan bonyolítunk le erre egy közbeszerzést. Más fővárosi cég nem lépett be az egyetemes szolgáltatás ernyője alá, így azok eddig is piaci áron vették/veszik az áramot, a gázt vagy éppen az üzemanyagot. A BKV többletkiadása csak az árambeszerzés miatt 14 milliárd forint. A főváros egyébként arra számított, hogy a kormány szélesíti majd a rezsi védőernyőt, nem arra, hogy összecsukja. A jövő hétre összeállítunk egy rövid távú intézkedéscsomagot.
Sötétbe boruló városok, csökkentett közétkeztetési adagok, emelt lakbérek – Ez jöhet az Orbán-kormány döntése utánMire számíthatunk: sötétbe borul a város?
A városvezetés továbbra sem híve a szolgáltatások csökkentésének, így nem tervezzük a közvilágítás intenzitásának és idejének csökkentését, a díszkivilágítások megszüntetését. De minden lehetséges megoldási javaslat az asztalra kerül. A közvilágítási lámpák takarékos LED-izzóra cserélése bizonyosan ott lesz a javaslatok között, ehhez azonban uniós vagy állami támogatásra lenne szükség. A budapesti energiafüggőség csökkentése, fenntartható pályára állítása kiemelt városvezetői cél, ám ezt saját forrásból lehetetlen megvalósítani.
Miből teremti elő a főváros a magasabb szolidaritási adót? Az idén nyár végén ki kell üríteni a fővárosi és a céges folyószámlákat a működőképesség fenntartása érdekében.
Nem tudom erre a kérdésre a választ, lévén egyelőre azt sem látom, hogy 2022 hogyan ér véget. A szerdai közgyűlésen elfogadott fővárosi közgyűlési módosításokkal csak időt nyertünk. A költségvetésünk tele van lyukakkal: továbbra is kérdéses például, hogy honnan kerítjük elő például a BKV energiaár-többletének 14 milliárdját, amihez most hozzájött a közvilágítás cirka 5 milliárdos mínusza. Június végén tárgyalja a közgyűlés a beruházási hitel felvételéről szóló előterjesztést, ha támogatja, akkor beterjesztjük a kormánynak. Ha az Orbán-kabinet nem támogatja, ahogy eddig egyetlen hitelkérelmünket sem, akkor nem tudom, miből valósítjuk meg a tervbe vett projekteket.
Úgy tűnik eldőlt, hogy az Orbán-kormány a jog eszközei helyett pénzügyi intézkedésekkel számolja fel az önkormányzatiságot.
Már évekkel ezelőtt elkezdődött a települési önkormányzatok kivéreztetése, amelynek csak egy újabb lépése az önkormányzati cégek kiszorítása a rezsiernyő alól, illetve a szolidaritási adó mértékének drasztikus emelése. A politikai aljasságnak is a mélye az, ahogy a Fidesz egy világjárvány-, illetve válság idején újra és újra szorít egyet az önkormányzatokra vert pénzügyi béklyón. Majd azután a már mozdulni se tudó önkormányzatoktól megkérdezhesse: mivel tudok segíteni? A települések pedig még hálásak is lesznek azért, ha az állam átvesz tőlük közszolgáltatásokat és cégeket. Holott ezzel végleg kiüresedik az önkormányzatiság intézménye. A folyamat már meg is kezdődött. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere felvetette, hogy az orvosi ügyelet biztosítása nem feltétlenül önkormányzati feladat.
„Elmondtuk hangosan a nyilvánosság előtt, hogy átverték a budapestieket”