Tanévzáró kerekasztal-beszélgetést szervezett szerda délelőttre a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ahol fővárosi és vidéki oktatásban dolgozók (pedagógusok, óvodapedagógusok, szakképzésben és pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozók) mondhatták el, szerintük melyek a legsúlyosabb gondok vagy hogy miért dönt úgy egyre több kollégájuk, hogy elhagyja a pályát. A beszélgetésre meghívták a köznevelésért felelős belügyminisztert, Pintér Sándort, valamint a szakképzésért felelős Csák János innovációs és kulturális minisztert is, de a rendezvényre egyikük sem ment el.
A helyszínen kiderült, a Belügyminisztériumból nem sokkal a kerekasztal előtt jelezték, hogy Pintér Sándor nem ér rá „egyéb elfoglaltságai” miatt, Csák János részéről pedig semmilyen visszajelzés nem érkezett, így
a nekik fenntartott helyek üresen maradtak. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke megjegyezte: Pintér Sándor miniszterjelölti meghallgatásán határozottan, sőt fenyegetően nyilatkozott a pedagógusokról – például amikor iskolai ellenőrzésekről vagy a pedagógusok megbecsüléséről beszélt –, pedig a problémák megoldásához elsősorban nem rendre és fegyelemre, hanem empátiára lenne szükség.
Pintér Sándor: rend lesz az iskolákban, ellenőrizni akarják a tanárokatA kőbányai Harmat utcai Általános Iskolában tanító Tóth Tünde, aki a pályakezdő fiatalokat képviselte, arról beszélt, a pedagógusi pályát leginkább azzal lehetne vonzóbbá tenni a fiatalok számára, hogy a fizetésükből a pályakezdők is boldoguljanak. Neki bruttó 16 300 forinttal kell kiegészíteni a bérét, hogy az elérje a garantált bérminimumot, vagyis a bruttó 260 ezer forintot. Totyik Tamás ehhez hozzátette, több olyan esetről is hallottak már, hogy egy fiatal tanár hitelkérelmét azért utasította el a bank, mert az alapfizetését tekintve hitelképtelen.
Tóth Tünde azt is hangsúlyozta, nem is konkrét fizetésemelést szeretne, hanem azt, hogy a béreik vetítési alapja ne a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztott 101 500 forint legyen, mert így az életpálya csak egy szempontból kiszámítható: a bérezés biztosan változatlan marad. Miközben rengeteg “ingyenmunkát” végeznek: helyettesítések, szakkörök, felzárkóztatás, versenyfelkészítés, osztálykirándulás, ünnepségek szervezése. De előfordul, hogy a tananyagot is a pedagógusoknak kell összerakniuk, miután az új Nemzeti alaptantervhez kiadott tankönyvek “használhatatlanok”.
– Én minden tanítványomat próbálom határozottan lebeszélni arról, hogy pedagógusnak menjen
– erről Baranyai Klára, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára beszélt. Mint mondta, nemcsak a bérek miatt, hanem azért is, mert a pedagógusképzés olyan irányba változott, amit egy “magára valamit is adó” fiatal nem választana. Egy középiskolai tanárnak például nem kell a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. Baranyai Klára szerint ez életszerűtlen, mint fogalmazott, egy tanár tudása olyan, mint egy jéghegy: csak a tíz százaléka látszik az oktatás során, de a maradék 90 százalékra is szükség van ahhoz, hogy a jéghegy úszni tudjon.
A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanára, Braxátor Marianna szerint a pedagógus életpályán is változtatni kellene, például azért, mert aki megszerzi a Pedagógus I. fokozatot, 14 évig ebben a kategóriában kell maradnia. Vannak olyan pedagógusok, akik épp azért hagyták el a pályát, mert a fizetésükből a családjaikkal sem tudtak lakáshitelt törleszteni vagy gyermekeiket eltartani, azt pedig nem tudták kivárni, amíg magasabb fizetési kategóriába sorolják őket. Hende István, aki egy jáki általános iskolából érkezett, azt is elmondta, a tankerületi rendszer is felülvizsgálatra szorul, a bürokrácia ugyanis rányomja a bélyegét a mindennapi iskolai életre. Egy kiégett lámpaégő kicserélése még mindig két hétbe telik, mire az ahhoz szükséges minden dokumentációt beszerzik. Egy projektorégőnél ugyanez több hónapig is eltarthat.
De egy osztálykiránduláson még azt is le kell papírozni, ha például ásványvizet vesznek a gyerekeknek.
A szakképzés működésében is lennének megoldandó problémák. Bujdosó Sándor, a Debreceni Szakképzési Centrum oktatója egyebek mellett arról beszélt, a folyamatos átalakítások miatt 2016-os, 2017-es, 2018-as tantervekkel is működnek osztályok, de a tantervek között nincs folyamatosság, a tankönyveknél pedig vannak olyanok, amelyek még 1995-ös kiadásúak. Sok helyen a duális képzés sem működik, mert nincs elég cég, ahol vállalnák a szakképzős fiatalok gyakorlati oktatását, így nem is jut minden diáknak hely.
Szóba került az óvodapedagógusok és a pedagógiai szakszolgálatok helyzete is. A kötelező hatéves beiskolázás és az iskolaérettségi vizsgálat szabályainak 2020-as változása után az óvónők és a szülők már nem hozhatnak döntést az iskolaérettségről, a szakszolgálatoknál így megnőttek a feladatok: a debreceni szakszolgálatnál 2018-ban 60 vizsgálatot végeztek, idén 433-at, ami miatt több más feladatot le kellett állítani, mert nincs elég szakember. Az óvodákban is munkaerőhiánnyal küzdenek, Verba Magdolna orosházi intézményvezető szerint az óvodák sok helyen gyermekmegőrzővé silányultak.
A PSZ alelnöke, Totyik Tamás azt javasolta a politikusoknak: mielőtt butaságokat nyilatkoznának vagy döntéseket hoznának, keressenek egy pedagógust, és dolgozzanak vele végig egy egész napot.
Óriási a pedagógushiány
A kerekasztalon adatokat is közöltek, a legutóbbi statisztikákban összesen 15,5 ezer betöltetlen pedagógus álláshely szerepelt, az óvodák, általános és középiskolák esetében (a szakképzésről, szakszolgálatokról nincs pontos adat). Ez a főállású pedagógusok 11 százaléka. A PSZ alelnöke szerint a pedagógushiány a második világháború óta nem volt ilyen mértékű Magyarországon.
