Oktatás;Magyarország;Pedagógusok Szakszervezete;kerekasztal;Pintér Sándor;Csák János;

2022-06-15 15:23:00

Pintér Sándor és Csák János nem ért rá találkozni a tanárokkal, hogy esetleg megértse a problémáikat

Pintér Sándor szólt, hogy nem megy el, Csák János válaszra sem méltatta a pedagógusokat.

Tanévzáró kerekasztal-beszélgetést szervezett szerda délelőttre a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ahol fővárosi és vidéki oktatásban dolgozók (pedagógusok, óvodapedagógusok, szakképzésben és pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozók) mondhatták el, szerintük melyek a legsúlyosabb gondok vagy hogy miért dönt úgy egyre több kollégájuk, hogy elhagyja a pályát. A beszélgetésre meghívták a köznevelésért felelős belügyminisztert, Pintér Sándort, valamint a szakképzésért felelős Csák János innovációs és kulturális minisztert is, de a rendezvényre egyikük sem ment el.

A helyszínen kiderült, a Belügyminisztériumból nem sokkal a kerekasztal előtt jelezték, hogy Pintér Sándor nem ér rá „egyéb elfoglaltságai” miatt, Csák János részéről pedig semmilyen visszajelzés nem érkezett, így

a nekik fenntartott helyek üresen maradtak. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke megjegyezte: Pintér Sándor miniszterjelölti meghallgatásán határozottan, sőt fenyegetően nyilatkozott a pedagógusokról – például amikor iskolai ellenőrzésekről vagy a pedagógusok megbecsüléséről beszélt –, pedig a problémák megoldásához elsősorban nem rendre és fegyelemre, hanem empátiára lenne szükség.

A kőbányai Harmat utcai Általános Iskolában tanító Tóth Tünde, aki a pályakezdő fiatalokat képviselte, arról beszélt, a pedagógusi pályát leginkább azzal lehetne vonzóbbá tenni a fiatalok számára, hogy a fizetésükből a pályakezdők is boldoguljanak. Neki bruttó 16 300 forinttal kell kiegészíteni a bérét, hogy az elérje a garantált bérminimumot, vagyis a bruttó 260 ezer forintot. Totyik Tamás ehhez hozzátette, több olyan esetről is hallottak már, hogy egy fiatal tanár hitelkérelmét azért utasította el a bank, mert az alapfizetését tekintve hitelképtelen.

Tóth Tünde azt is hangsúlyozta, nem is konkrét fizetésemelést szeretne, hanem azt, hogy a béreik vetítési alapja ne a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztott 101 500 forint legyen, mert így az életpálya csak egy szempontból kiszámítható: a bérezés biztosan változatlan marad. Miközben rengeteg “ingyenmunkát” végeznek: helyettesítések, szakkörök, felzárkóztatás, versenyfelkészítés, osztálykirándulás, ünnepségek szervezése. De előfordul, hogy a tananyagot is a pedagógusoknak kell összerakniuk, miután az új Nemzeti alaptantervhez kiadott tankönyvek “használhatatlanok”.

– erről Baranyai Klára, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára beszélt. Mint mondta, nemcsak a bérek miatt, hanem azért is, mert a pedagógusképzés olyan irányba változott, amit egy “magára valamit is adó” fiatal nem választana. Egy középiskolai tanárnak például nem kell a középszintű érettségire való felkészítésnél többet tudnia. Baranyai Klára szerint ez életszerűtlen, mint fogalmazott, egy tanár tudása olyan, mint egy jéghegy: csak a tíz százaléka látszik az oktatás során, de a maradék 90 százalékra is szükség van ahhoz, hogy a jéghegy úszni tudjon.

A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium tanára, Braxátor Marianna szerint a pedagógus életpályán is változtatni kellene, például azért, mert aki megszerzi a Pedagógus I. fokozatot, 14 évig ebben a kategóriában kell maradnia. Vannak olyan pedagógusok, akik épp azért hagyták el a pályát, mert a fizetésükből a családjaikkal sem tudtak lakáshitelt törleszteni vagy gyermekeiket eltartani, azt pedig nem tudták kivárni, amíg magasabb fizetési kategóriába sorolják őket. Hende István, aki egy jáki általános iskolából érkezett, azt is elmondta, a tankerületi rendszer is felülvizsgálatra szorul, a bürokrácia ugyanis rányomja a bélyegét a mindennapi iskolai életre. Egy kiégett lámpaégő kicserélése még mindig két hétbe telik, mire az ahhoz szükséges minden dokumentációt beszerzik. Egy projektorégőnél ugyanez több hónapig is eltarthat.

A szakképzés működésében is lennének megoldandó problémák. Bujdosó Sándor, a Debreceni Szakképzési Centrum oktatója egyebek mellett arról beszélt, a folyamatos átalakítások miatt 2016-os, 2017-es, 2018-as tantervekkel is működnek osztályok, de a tantervek között nincs folyamatosság, a tankönyveknél pedig vannak olyanok, amelyek még 1995-ös kiadásúak. Sok helyen a duális képzés sem működik, mert nincs elég cég, ahol vállalnák a szakképzős fiatalok gyakorlati oktatását, így nem is jut minden diáknak hely.

Szóba került az óvodapedagógusok és a pedagógiai szakszolgálatok helyzete is. A kötelező hatéves beiskolázás és az iskolaérettségi vizsgálat szabályainak 2020-as változása után az óvónők és a szülők már nem hozhatnak döntést az iskolaérettségről, a szakszolgálatoknál így megnőttek a feladatok: a debreceni szakszolgálatnál 2018-ban 60 vizsgálatot végeztek, idén 433-at, ami miatt több más feladatot le kellett állítani, mert nincs elég szakember. Az óvodákban is munkaerőhiánnyal küzdenek, Verba Magdolna orosházi intézményvezető szerint az óvodák sok helyen gyermekmegőrzővé silányultak.

A PSZ alelnöke, Totyik Tamás azt javasolta a politikusoknak: mielőtt butaságokat nyilatkoznának vagy döntéseket hoznának, keressenek egy pedagógust, és dolgozzanak vele végig egy egész napot.