Az Európa Tanácsnak feltűnt, hogy Szlovákiában Beneš-dekrétumokat alkalmaznak 1945 óta

A nyíltan diszkriminatív eljárást a máskor oly konfrontatív Orbán-kormány sem feszegeti különösebben, pedig idén derült ki, hogy az elmúlt években is több száz hektár földet koboztak el a dekrétumra hivatkozva magyarok lakta településeken.

A felvidéki magyar kisebbségek helyzete is szerepel az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottságának friss jelentésében, többek között például a Beneš-dekrétumok vonatkozásában, amelyeket több jel szerint mind a mai napig alkalmaznak Szlovákiában.

A Ma7 cikke felidézi, az 1998-ban hatályba lépett Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény olyan átfogó nemzetközi szerződés, amelynek célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. A tagállamok körülbelül ötévente aktuális kisebbségvédelmi jelentéseket adnak le, amelyeket az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága ellenőriz. Ennek érdekében a 18 független szakértőből álló bizottság tagjai az egyes tagállamokba is ellátogatnak a jelentés leadása után. Ez alkalomból 2021. szeptember 6-10-e között a felvidéki magyar civil szervezetek képviselőivel is találkoztak, a jelentést pedig idén június 15-én hozták nyilvánosságra.

A bizottság jelentése szerint a szlovák hatóságok nem különösebben, vagy csak sok idő elteltével ítélik el az erőszakra és a gyűlöletre uszítást a nyilvános és politikai beszédben, aggodalmuknak adtak hangot a politika területén és az interneten megjelenő gyűlöletkeltő és kisebbségellenes, főként magyar- és romaellenes hangok miatt. Kifogásolták, hogy a szlovák Büntető Törvénykönyv nem említi a(z anya)nyelvet a megkülönböztetés konkrét indokai között, és nem tartalmazza a gyűlölet-bűncselekmény kellően egyértelmű meghatározását sem. A kisebbségellenes retorikával ezért szembe kell szállni és aktívan támogatni kell a sokszínűség tiszteletben tartását a társadalomban - közölték. A bizottság azt ugyanakkor értékelte, hogy Szlovákia az elmúlt években növelte a kisebbségi kultúrák és média támogatását. Az ezzel kapcsolatos eljárásoknak viszont az egyszerűsítését szorgalmazták.

Az eredeti dokumentum alapján készült szlovák összefoglaló és a szlovák sajtó zöme a Ma7 szerint ugyan elhallgatta, de a szövegben szerepel a magyar kisebbség képviselőinek panasza, miszerint

A jelentés szerint a magyar képviselők jelezték, hogy a rendelet diszkriminatív és jogbizonytalanságot teremt. A szlovák kormány ezt azzal igyekezett hárítani, hogy „bár ezek a dekrétumok formálisan a szlovák jogrendszer részét képezik, nem hoznak létre semmilyen jogviszonyt, és már nem alkalmazhatók” (ennek több, idei hír ellentmondani látszik - a szerk.). A magyar kisebbség képviselői közölték, az utóbbi időben újra alkalmazzák a helyi magyarokat és németeket kollektív bűnösként kezelő rendeletet, így legalább azt várnák az államtól, hogy párbeszédet kezdjen arról, hogyan lehetne ezt a kérdést megoldani. Ezért a bizottság vonatkozó ajánlása a következő:

A hivatalos szlovák válasz szerint az 1945-től hatályos, háború utáni jogszabályozás „történelmileg meghatározott”. Állításuk szerint ez a háború utáni európai rendezés része volt, és kizárólag történelmi összefüggéseiben értelmezhető. Hozzátették, ha valaki úgy érzi, hogy jogsérelem érte, „az a független és pártatlan szlovák bíróságok előtt érvényesítheti a jogait”. Erre hivatkozva megalapozatlannak tartották az erre vonatkozó észrevételt.

A Beneš-dekrétumok ügye azt követően kapott ismét sajtófigyelmet, hogy idén kiderült, az elmúlt években is az Európai Unió Alapjogi Chartájával is összeegyeztethetetlen rendelkezésekre hivatkozva kobzott el több száz hektár földet a szlovák állam magyarlakta településeken. Ennek ellenére az Orbán-kormány részéről - bár ezer egyéb ponton konfrontálódik Európával - nem sűrűn hallani élesebb kiállást az ügyben.