tender;sztráda;Mészáros Lőrinc;Szíjj László;Budapest-Belgrád vasút;

2022-06-27 07:15:00

Dől a lé a NER-hez: 200 milliós koncessziós díj befizetéséért cserébe 229 milliárdos költségvetési támogatást kap a sztrádatender győztese

A jövő évtől szintet lép az Orbán-kormány a gazdasági hátországának finanszírozásban. 

Az elmúlt években kialakult modell szerint a NER-milliárdosok jellemzően építőipari cégei nyertek el erősen túlárazásgyanús beruházásokat, és így tehettek szert a cégek és tulajdonosaik rekordnyereségre. 2023-tól azonban egy komoly változás áll be, miután közvetlenül vesznek át állami feladatot a NER-cégek, és ehhez a projektekhez 400 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapnak. Csak összehasonlításul: a kormány által kivetett ágazati különadókból 800 milliárd forint bevételt remélnek.

2023 januárjától nem az állami közútfenntartó cégek, hanem a NER milliárdosok által gründolt úgynevezett magántőkealapok felelnek az állami autópályák fenntartásáért. Mint emlékezetes, a választások után pár nappal Rogán Antal hivatala a magyar autópálya és gyorsforgalmi úthálózat fenntartását 35 évre a Themis Magántőkealap, a Konzum tőkealap, az Opus Bridge Magántőkealap, az Opus New Way Magántőkealap, a Cronus Magántőkealap, a Vesta Magántőkealap és Via Magántőkealap alkotta konzorciumra bízta. Az indoklás szerint ezen jó nevű és közismert cégek adták állítólag a legjobb ajánlatot a háromszereplősnek induló majd kétszereplősre szűkülő közbeszerzési eljárásban. A magántőkelap jogintézményét a Fidesz hozta létre, annak érdekében, hogy a NER-milliárdosok ezeken keresztül névtelenül köthessenek üzleteket. Ugyanis a magántőkealap valódi birtokosai nem megismerhetőek a nyilvánosság számára. Ugyanakkor piaci információkból tudható, hogy a sztrádatender-nyertes magántőkelapok egy része mögött a dunaaszfaltos Szíjj László található. Ő az aki Lady Mrd tengeri jachtján vendégül látta Szijjártó Péter külügyminiszter és családját, illetve a másik Nyertes Mészáros Lőrinc-féle Opus csoport.

A jövő évi költségvetés tervezetéből derül ki, hogy a Mészáros-Szíjj érdekeltségek bombaüzletet kötöttek az állammal: a nyertes konzorcium 180 millió forintos koncessziós díjat fizet be a költségvetésbe, azaz a Technológia és Ipari Minisztériumnak, s ezért a pénzért cserébe ugyanezen minisztérium 230 milliárd forintot utal vissza a magán-tőkealapoknak. Mészáros-Szíjj konzorciumnak ebből a 229,9 milliárd forintból kell üzemeltetnie rá bízott állami autópályákat, el kell végezni a szükséges felújításokat, de új szakaszok is épülnek. Természetesen ezen felül a magántőkelapoknak még le kell venniük a hasznukat is, hogy biztos megtérüljön az évi néhány száz millió forintos koncessziós díj. A sztrádafenntartási pénzeket elvileg 35 éven keresztül, azaz 2058-ig kapják a nyertesek, így egy egyszerű szorzással jelenértéken számolva ez azt jelenti, hogy

Mészáros Lőrinc cégei nemcsak az autópálya-fenntartásból kapnak százmilliárdokat, hanem a Budapest-Belgrád vasút építéséből is. A költségvetési megszorítások miatt a kormány ugyan csökkentette az állami beruházásokat, ám egyes gigaberuházásokat továbbra is finanszíroz. A 2023-as költségvetés tervezete szerint vasúti fejlesztésre összesen 205 milliárd forint jut, ám ebből

 A Soroksár és Kelebia határállomás közötti mintegy 160 kilométeres szakasz 750 milliárd forintos beruházás keretében részben kínai hitelből épül. A kínai hitel feltétele volt, hogy az építésben részt vesznek a távol-keleti ország cégei is. A nyertes konzorciumban felerészt a kínaiak, felerészt Mészáros érdekeltségei vannak. A beruházás szinte minden részletét titkosította korábban a kormány, így a megtérülési számításokat is.

A kormánytól független szakértők becslése szerint a minden magyar nagyvárost elkerülő vasútvonal felújítása mintegy 2400 év alatt térülne meg. Az elképzelés korábban az volt, hogy a kínai új selyemút részeként a Pireuszi kikötőben kirakodott kínai árukat ezen a vasútvonalon szállítják Nyugat–Európába. A Covid után kialakult szállítási nehézségek először leértékelték a projekt jelentőségét, hisz várhatóan a következő években mind több gyártás telepítenek vissza a Távol-Keletről a nyugati cégek. Újabb fordulatot az ukrajnai háború hozott, amely miatt lezárultak a távol-keleti vasúti szállítási útvonalak, ami elvileg felértékelheti a projektet, bár sokat ez sem javít a több száz éves megtérülésen.