Lungo Drom;Farkas Flórián;Országos Roma Önkormányzat;Lakatos Oszkár;

„Farkas Flórián tevékenysége súlyosan veszélyezteti az egyesület törvényes működését” - Kezdeményezik a Lungo Drom feloszlatását

Átláthatatlan a működés és a gazdálkodás, Farkas Flórián elnök nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségeinek – erre hivatkoznak azok a roma politikusok, akik a kormánypárti cigány szervezet megszüntetését szeretnék elérni az ügyészségnél.

A Lungo Drom elnöke, Farkas Flórián tevékenysége súlyosan veszélyezteti az egyesület törvényes működését, az alapszabályban rögzített célok elérését – állítja annak a beadványnak az indoklása, amely eljárás indítását, átfogó vizsgálat elrendelését kezdeményezi a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészségnél.

Farkas Flórián a beadvány szerint egy személyben hozza meg az egyesületet érintő döntéseket, a szervezet működése és gazdálkodása átláthatatlan. 2017-től kezdődően a Lungo Drom nem nyújtott be pénzügyi beszámolót. A bíróság honlapján elérhető legutóbbi beszámoló a 2016-os évre vonatkozik, ez is csak 2021 őszén érkezett meg.

A beadvány mellékletében az a kérdés is szerepel: ha egyszer a Lungo Drom éveken keresztül nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, hogyan lehetséges, hogy a 2019-es roma önkormányzati választáson egyáltalán jelölteket és listát állíthatott?

Az aláírók a Lungo Drom Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség „felszámolását, törlését, jogutód nélküli megszüntetését” indítványozzák az ügyészségnél.

A lapunk birtokában lévő beadványt összesen öten írták alá. Közöttük van Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) egyik elnökhelyettese, aki a legutóbbi választáson ugyan a Phralipe színeiben szerzett mandátumot, de papíron – mivel elmondása szerint formailag nem történt meg a kizárása – máig tagja a Lungo Dromnak. Más aláírók azt kérték, hogy nevük ne szerepeljen cikkünkben. Sokat elárul azonban, hogy ketten közülük napjainkban is a Lungo Drom képviselői az ORÖ-ben. Ez azt mutatja, hogy Farkas Flórián menesztésének és a Lungo Drom feloszlatásának „körön belül” is akadnak támogatói.

A beadvány szerint a tagságnak nincs tudomása arról, hogy pontosan milyen vagyontárgyak, épületek, ingóságok vannak a Lungo Drom tulajdonában. A melléklet sorolja azokat a százmilliós tételeket, amelyek felhasználásáról szintén nincsenek érdemleges információk. Az egyik ilyen tétel az a 150 millió forint, amit a Lungo Drom még 2012-ben kapott józsefvárosi székházának felújítására és működési támogatásra. Az említett 150 millió – olvasható a beadvány mellékletében – nem szerepel a pénzügyi beszámolókban.

A beadvány szerint nem ismeretes az sem, hogy milyen döntés alapján terheli 60 millió forintos jelzálogjog a Lungo Drom székházát. Lapunk a közelmúltban foglalkozott a témával. Az állam 2012 nyarán – 15 évre szóló elidegenítési tilalom mellett – ingyen a Lungo Drom tulajdonába adta a VIII. kerületi Bezerédi utca 17. szám alatt lévő 910 négyzetméteres épületet, egy volt óvodát. A 60 milliós jelzálog 2013 júliusában került rá a székházra, a bejegyző az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) volt.

Kiderült, hogy a minisztérium támogatási szerződést írt alá Farkas Flóriánhoz kötődő Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvánnyal (OTKA), ezzel összefüggésben jött létre a 60 milliós zálogszerződés az Emmi (zálogjogosult), a Lungo Drom (zálogkötelezett) és az OTKA (kedvezményezett) között. Az OTKA székhelye szintén a Bezerédj utca 17-ben található, de az ingatlan nem az alapítvány, hanem a szervezetileg tőle különállóan működő Lungo Drom tulajdona.

„Fölöttébb furcsa és szokatlan eljárás, hogy egy alapítványnak adott támogatás fejében más szervezet tulajdonát terhelik meg jelzáloggal”

– így minősítette az eljárást a Népszava által megkérdezett ingatlanjogi szakértő, Molnár Erika ügyvéd. Hadházy Ákos parlamenti képviselő még 2016-ban annak a gyanújának adott hangot, hogy a szóban forgó alapítvány – amely néhány év leforgása alatt több mint egymilliárd forinthoz jutott – nem végez tényleges munkát, valójában Farkas Flórián és emberei kifizetőhelyeként működik.

A 60 milliós jelzálog ügyében Farkas Flórián nem reagált megkeresésünkre. Az ügyészségi beadványban szereplő állításokról is szerettük volna megkérdezni a Lungo Drom elnökét, eddig nem jártunk sikerrel. Lakatos Oszkár lapunknak elmondta, hogy következő lépésként 

pertársaság alakítására készülnek, amely a Lungo Drom megszüntetése esetén a szervezet vagyonának felhasználásába szeretne beleszólást kérni.

Polt feljelentésként értékelte Vadai kérdését

Történhetett valamilyen jogszabálysértés a 60 millió forintos jelzáloggal terhelt VIII. kerületi Bezerédi utca 17. számú épület esetében? – Vadai Ágnes DK-s képviselő, a párt alelnöke a Népszava cikke nyomán ezt az írásbeli kérdést nyújtotta be az Országgyűlésben. Polt Péter legfőbb ügyész a kérdést feljelentésként értékelte, és azt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának továbbította. Ott megállapították, hogy a 60 milliós jelzálog ügyét a BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya már vizsgálta, az eljárást pedig 2019 májusában „gyanúsított kihallgatása nélkül, felderítési szakban” megszüntette. Polt Péter válasza ugyanakkor kitért arra, hogy mivel Vadai Ágnes kérdéséből a „központi költségvetésből juttatott támogatással történt visszaélésre” is következtetni lehet, az ügyet továbbítják az adóhatóság nyomozó szervének.