A választások mindig érzelmi túlfűtöttséggel járnak, a legutóbbi kampány azonban több szempontból is egyedülálló volt. Az Orbán-rezsim tizenkettedik évében a mostani volt az első olyan parlamenti választás, amelynek során két nagy politikai tábor állt szemben egymással – vezetik be elemzésüket a Policy Solutions szerzői, Bíró-Nagy András, Szászi Áron és Varga Attila.
Az elemzés – amely a Závecz Research reprezentatív felmérése nyomán, a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült – arra keresett választ, hogy a politikai hovatartozás milyen mértékben tette megosztottá, polarizálttá a magyar társadalmat. A Policy Solutions tanulmánya alapján elmondható: nagyon.
A két tábor közötti ellenszenv kölcsönös, de az ellenzékiek részéről még erősebbek az ellenérzések a fideszesekkel szemben, mint fordítva. Az egyesült ellenzék támogatóinak közel kétharmada (63 százalék) a fideszeseket gondolja agymosottaknak, a fideszesek 59 százaléka pedig a hatpárti ellenzék szavazóit. A pozitív jelzők jóval kisebb arányban jelennek meg, ha a másik oldalról kell véleményt alkotni.
Az ellenzéki szavazók 29 százaléka érezné rosszul magát, ha fideszes költözne a szomszédságába, míg a fideszesek közül minden ötödik élné meg rosszul egy új ellenzéki szomszéd érkezését. Az érzelmi polarizáció a budapestiekre jobban jellemző jelenség, mint a falvak lakóira.
Bár akadnak közös pontok is, ezekben nincs sok köszönet: a politikai táborok ugyanis abban hasonlítanak egymásra, hogy erős ellenérzéseket táplálnak a romákkal és a muzulmánokkal szemben. Különbség viszont, hogy a homoszexuálisok iránt az ellenzékiek sokkal inkább elfogadók, mint a fideszesek.
A magyar társadalomban relatív többségben vannak azok, akik önmagukat jobboldalinak tartják (44 százalék). Baloldalinak a választók 22 százaléka, centristának 27 százaléka tartja magát.
(A fennmaradó réteg egyik csoportba se sorolható be.) Minden tizedik magyar (10 százalék) a szélsőbaloldalhoz, minden negyedik válaszadó (24 százalék) a szélsőjobboldalhoz tartozik. Tehát a bal-jobb besorolás alapján a magyarok harmada (34 százalék) tekinthető szélsőségesnek, ami az ideológiai megosztottság magas szintjét jelzi.
Nem meglepő módon a kormánypárti szavazók nagy többsége jobboldali (77 százalék) jobboldali. A centrista fideszes szavazók 16 százalékot tesznek ki, 4 százalékuk baloldali értékrendet vall. Az ellenzéki közös lista támogatóinak 59 százaléka baloldaliként gondol önmagára, negyedük centrista álláspontot képvisel (24 százalék). Az ellenzéki szavazók 15 százaléka jobboldali, jelentős részük jobbikos.
A Policy Solutions elemzése megjegyzi, hogy a Mi Hazánk szavazói tekinthetők a leginkább összetett csoportnak: amellett, hogy többségük jobboldali (42 százalék) vagy centrista (28 százalék), jelentős azok aránya is, akik baloldaliként hivatkoznak önmagukra (25 százalék). Elgondolkodtató adat, hogy arányaiban nem a szélsőséges Mi Hazánk, hanem a Fidesz támogatói között van a legtöbb szélsőjobboldali választó.
Minden ötödik magyar (19 százalék) már tiltott le valakit a Facebookon vagy más platformon a politikai véleménye miatt.
A magyarok 16 százaléka veszett össze komolyan egyik családtagjával a politika miatt, szintén 16-16 százalék valamelyik munkatársával vagy barátjával. Hasonlóan sokan vannak, akik meg is szakították a kapcsolatot egy családtaggal (15 százalék). A Policy Solutions aggasztónak minősíti, hogy a magyarok 13 százaléka fizikai konfliktusba is került már politikai nézeteltérések miatt.
A párban élők közül tízből heten (68 százalék) ugyanoda húzták be az X-et a 2022-es választáson, mint a társuk. A megkérdezettek 16 százaléka válaszolta azt, hogy másra szavazott, mint a párja, további 16 százalék számolt be arról, hogy a párja vagy ő nem volt szavazni.
Az ellenzéki válaszadók közül ugyanannyian tudják elképzelni, mint ahányan nem, hogy fideszesekkel kerüljenek romantikus kapcsolatba (45, illetve 44 százalék). A Fidesz szavazóinak többsége (58 százalék) el tudna képzelni romantikus kapcsolatot egy ellenzékivel.
A Fidesz szavazóinak 76 százaléka szerint nem változott, vagy éppen javult az ország gazdasági állapota. Az ellenzéki szavazók 70 százaléka ezzel szemben úgy látja, hogy romlottak a gazdasági mutatók. Míg saját háztartása anyagi helyzetében a kormánypártiak 73 százaléka az elmúlt fél évben stagnálást tapasztalt, és csak 18 százalékuk romlást (az adatfelvétel április 25. és május 4. között történt), addig az ellenzéki közös lista szavazóinak 57 százaléka romlást érzékelt, és csak 41 százalékuk ítélte meg úgy, hogy nincs változás. A kilátásokat illetően a kormánypártiak lényegesen optimistábbak.
A magyarok 58 százaléka úgy vélekedett, hogy Magyarországon a választás szabad és tisztességes volt, 35 százalék szerint erről nem lehet beszélni. Az előbbi álláspontot természetesen elsősorban a kormánypárti szavazók képviselik (79 százalék).
A válaszadók 50 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a Fideszt már nem lehet leváltani demokratikus úton: ezt csak 38 százalék tartja lehetségesnek. Minden harmadik kormánypárti szavazó is úgy gondolja, hogy demokratikus úton már nem leváltható a jelenlegi kormány. Az ellenzéki szavazók körében beállt mély apátiát jól érzékelteti, hogy az ellenzéki közös listát támogatók 79 százaléka – kis híján négyötöde – a 2022-es választás után nem lát esélyt a Fidesz demokratikus leváltására.
Háborús értelmezések
Az ellenzékiek 62 százaléka szerint Magyarországon nehezen hozzáférhető (vagy nem férhető hozzá) bárki számára megbízható információforrás. A megkérdezettek 58 százaléka szerint a kormánypropagandát terjesztő közmédia nem tölti be eredeti funkcióját. Közben a magyarok 53 százaléka azzal a vélekedéssel is egyetért, hogy a kormánnyal kritikus média célja nem a hírszolgáltatás, hanem az ellenzéki propaganda terjesztése.
A magyarokat erősen megosztja az orosz-ukrán háború is. A megkérdezettek 52 százaléka háborús bűnösnek tartja Putyint, mert tömegmészárlást hajt végre Ukrajnában, azonban a válaszadók 38 százaléka szerint ez nem így van. A kormánypárti voksolók körében relatív többsége van annak az álláspontnak, hogy Putyin nem tekinthető háborús bűnösnek (48 százalék), de nem sokkal marad el ettől a Putyint elítélő fideszesek aránya sem (45 százalék). Az ellenzéki listára szavazók több mint kétharmada (69 százalék) ítéli el az orosz elnököt a háború miatt.
A Fidesz táborában relatív többségben vannak azok (49 százalék), akik szerint az ukránok népirtást hajtottak végre az oroszajkúakkal szemben, és ez szolgáltatta az okot a háborúra, míg az ellenzékiek körében inkább ennek a narratívának az elutasítása (52 százalék) tekinthető többségi véleménynek.
