A magyar gazdaság növekedését számtalan kockázat befolyásolja. Itt van a gyenge forint, a magas államadósság és államháztartási hiány, de a legnagyobb veszély az, ha a magyar kormánynak továbbra sem sikerülne megállapodni Brüsszellel az uniós támogatások folyósításáról. Ez olyan mértékű kockázat, hogy jelenleg egyetlen banki vagy gazdasági elemzés nem meri megkockáztatni, hogy ez bekövetkezhet, de ha mégis, akkor szinte biztos, hogy tartós recesszióba süllyedhet a magyar gazdaság - vélik.
Miró József az Erste Bank elemzője szerint összesen 22 milliárd eurónyi kohéziós támogatás és (a legújabb átszámítás óta, lásd lenti írásunkat, a szerk.) 5,8 milliárd eurónyi Covid-járvány utáni helyreállítási támogatás (RRF-forrás) lehívása van veszélyben. Ráadásul helyreállítási alapból a magyar kormány még további 9,6 milliárd eurónyi uniós hitelt is igényelhetne. Ez 400 forintos euróárfolyamon 11 ezer milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, illetve 3800 milliárd forintnyi alacsony kamatozású hitelt jelentene a magyar gazdaság számára. Ez összesen a GDP mintegy 23 százaléka, amelynek elmaradása komoly gazdasági lassulással, sőt valószínűleg recesszióval járna, hiszen ezen pénzek hitelpiacról történő helyettesítése komoly kamatkiadást jelentene az állam számára, ami valószínűleg nem megvalósítható - írta az elemző. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kormány többször hangoztatta, mindent megtesz azért, hogy ne legyen pénzvesztés. Szerintünk a politikai alku valami olyasmi lehet, hogy csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, úgy hogy az a csatlakozástól számított kifizetéseket vizsgálhatja – adott Miró egy példát a lehetséges kimenetre.
Magyarország 560 milliárd forint értékű EU-s támogatást veszített, és jöhet még egy nagy mínusz, ha az Orbán-kormány nem lépIdén eddig minimális pénz érkezett az Európai Unióból, a legutóbbi májusi költségvetési beszámoló szerint 356 milliárd forint támogatás érkezett Brüsszelből május végéig, miközben egész évre 2360 milliárd forinttal számol a kormány. Vagyis a tervezett pénzek 15 százaléka úgy is megérkezett, hogy nincs megállapodás a 2021 utáni forrásokról. Jelenleg még a 2014-2020 közötti pénzek kifizetése zajlik, elvileg ezeket a támogatásokat nem veszélyezteti a jogállamisági vita, ennek ellenére a 15 százalékos májusi teljesítés némileg aggasztó, bár ha megszületik a politikai alku, akkor ezek a pénzek viszonylag gyorsan megérkezhetnek a magyar költségvetésbe.
Mint az közismert az Európai Bizottság a magyarországi jogállamisági kritériumok miatt függesztette fel a 2021 utáni kohéziós támogatásokról, illetve a koronavírus utáni helyreállítási alap (RRF) pénzeiről szóló tárgyalást. A RRF felhasználásával kapcsolatos terveket a magyar kormány tavaly márciusban ugyan benyújtotta, ám a Bizottság arról először nem is volt hajlandó tárgyalni, ugyanis a azokat a kormány egyetlen önkormányzati szövetséggel vagy civil szervezettel sem egyeztette, holott ez a beadás egyik előfeltétele volt. Ezekre a konzultációkra utólag se került sor, így elvileg arról nem is folyhatna egyeztetés a Bizottság és magyar kormány között. Ennek ellenére megkezdődtek ezek a tárgyalások, és a magyar politikusok nem győzik hangsúlyozni, hogy akár napokon, heteken belül lehet az RRF pénzekről megállapodás.
Navracsics Tibor szinte biztosra veszi, hogy a helyreállítási pénzekről még idén lesz egyezség az EU-valHa erre az év végéig nem kerülne sor, akkor az már részleges forrásvesztéssel is járna. Épp ezért nyilatkozhatta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a múlt héten, hogy az év második felében a kormány megköti a partnerségi megállapodást az Európai Unióval, így megnyílik a lehetőség az uniós források kifizetésére. Ugyanakkor Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is fontosnak tartotta elmondani, hogy a jegybank tudomása szerint megszületik majd a megállapodás. Az MNB szerint is az inflációra és nem utolsósorban magyar gazdaságra nézve is egyik fontos kockázati tényező az uniós pénzek, illetve az arról való megállapodás hiánya. Ezért is igyekezhetett a jegybank is megnyugtatni a piacokat, hogy nem reális egy olyan forgatókönyv, amelyben azzal kellene számolni, hogy Magyarország uniós pénzek nélkül maradna.
Nemcsak az idei, hanem a jövő évi költségvetésben is számol a kormány az RRF támogatásokkal, illetve más uniós pénzekkel: a parlament előtt fekvő költségvetés szerint 2023-ban mintegy 2060 milliárd forint uniós támogatással számoltak, ennek közel fele már a 2021-2027 közötti uniós költségvetést, illetve az RRF pénzeket érinti. Vagyis a 2023-as költségvetésben felfedezhető egy 800-1000 milliárd forintos kockázat. Ennek kapcsán jegyezte meg a költségvetési gazdálkodást úgymond felügyelő Költségvetési Tanács, hogy nem szerencsés, hogy a kormány, illetve a költségvetés a vállalkozásoknak kifizeti azokat az uniós támogatásokat, amelyekről még keretmegállapodás nincs, hiszen ez növeli a kiadásokat és a hiányt.
Az Orbán-kormány a megálmodott büdzsében olyan uniós bevételekkel számol, amelyről nincs megállapodás, még a Költségvetési Tanács is indoklást várMajdnem ingyen hitel
Az RRF támogatások kapcsán a magyar kormány igénybe vehetne 9,6 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt is. A kabinet először flegmán elutasította a lehetőséget, mondván nem akar eladósodni, később az álláspontja úgy változott, hogy egyedül is képes eladósodni. Idén tavasszal viszont Orbán Viktor miniszterelnök jelezte az Európai Bizottságnak, hogy mégis érdekelné a hitel, bár hivatalosan még nem kezdeményezték annak lehívást, miután az RRF- tervet sem sikerült még elfogadtatni Brüsszellel. A kormány álláspontja azért vett egy év alatt 180 fokos fordulatot, mert nagyon megdrágult a magyar államadósság finanszírozása. Míg az EU 1,5 százalékos éves hozammal jut ahhoz a hitelhez, amit továbbadhat, addig Magyarországnak 5-6 százalékot kell fizetnie, ha egyedül veszi azt fel.
Teljes kiigazítás a helyreállítási alapból
Az Európai Bizottság (EB) múlt csütörtökön aktualizálta a tagállamoknak járó vissza nem térítendő támogatások maximális összegét az EU járvány utáni helyreállítási alapjából. A pénzügyi eszköz létrehozásáról szóló rendelet előírja, hogy a hozzájárulás mértékét 2022. június 30-ig frissíteni kell a reál-GDP növekedés 2020-ra vonatkozó adatai, és a 2020-2021 közötti időszakra vonatkozó összesített változása alapján. A módosítás csak a támogatási keret 30 százalékát érinti, amire az EB előzetes becslést adott.
Amikor Brüsszelben megállapították a segítség mértékét, a 2020. novemberi bizottsági előrejelzést használták. A Covid-19 válság idején nehezen lehetett jósolni, ezért a tényleges gazdasági adatok megváltoztak. Mint lapunk megírta, a Magyarországnak járó támogatási összeg a becsült 7,2 milliárd euróról 5,8 milliárdra apadt a gazdaság vártnál jobb teljesítménye miatt. A csökkenésnek nincs köze a helyreállítási alapról Budapest és Brüsszel között folyó vitához.
Hazánkhoz hasonlóan jelentősen, 5.9 milliárd euróról 4,5 milliárdra mérséklődik például a Belgium által lehívható pénz összege. Lengyelország az eredetileg javasolt 23,9 milliárd helyett 22,5 milliárdot kaphat, Szlovákia pedig 6,3 milliárd helyett 6 milliárdot. Csehországnak viszont 7,1-ről 7,6 milliárdra nő a támogatása a gazdasági növekedésnek az előrejelzettnél alacsonyabb 2020-as, illetve 2020-2021-es aggregált adatai miatt. A járvány által leginkább sújtott két ország esetében az Európai Bizottság szakértői 69 milliárd euróval jól belőtték be az Olaszországnak járó vissza nem térítendő juttatás mértékét, míg Spanyolország 77 milliárdot kaphat a korábban meghatározott 69,5 milliárd helyett.
Halmai Katalin (Brüsszel)
