- „Ha az ukrajnai háborúról van szó, akkor a V4-ben három ország áll eggyel szemben”

Jelentősek a politikai nézetkülönbségek Magyarország és Csehország között az ukrajnai háború kilátásainak megítélésével, az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtással és a visegrádi együttműködés értékelésével kapcsolatban – derült ki csehországi politikusokkal folytatott prágai beszélgetésekből.

Amióta Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsára az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, sok szakértő eltemette a V4-et az egyfelől Magyarország, másfelől Csehország, Lengyelország és Szlovákia között kialakult ellentétek miatt. Az elmúlt hónapokban elmaradt a csoport néhány tervezett találkozója, és több politikus olyan keresetlen szavakkal illette a budapesti kormány egyes tagjait és az Ukrajnával szemben elfoglalt barátságtalan álláspontját, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. Marketa Pekarova-Adamová, a cseh képviselőház elnöke a magyarországi parlamenti választás előtt például azt írta a Facebook-oldalán: reméli, hogy Andrej Babiš volt cseh kormányfő elűzése után a magyarok is elűzik Orbán Viktort.

A kereszténydemokrata politikusnak nem változott a véleménye, a V4-ekről pedig úgy vélekedik, nem lehet egyivásúak összefogásának nevezni, miután Orbán Viktor kormányfő nyíltan az illiberális államot építi. Pártja, a TOP09 azokhoz a középjobb szervezetekhez tartozik, amelyek annak idején a Fidesz kizárását javasolták az Európai Néppártból. – Visszautasítom, hogy egyformának nevezzenek bennünket – mondta a Népszavának Prágában, ahol brüsszeli tudósítókkal találkozott. – Ha az ukrajnai háborúról van szó, akkor három ország áll eggyel szemben, ha a jogállamiság védelméről, akkor meg két ország kettővel – utalt arra, hogy ebben az összefüggésben Magyarország és Lengyelország, valamint Csehország és Szlovákia között húzódik a választóvonal.

Jan Lipavský külügyminiszter finomabban fogalmazott, de ő is határozottan visszautasította, hogy bárki kisajátítsa magának a V4-eket, és a konzervatív címkét ragassza rá. – A háború kezdete óta kétségtelenül megváltozott a csoportosulás dinamikája, de a visegrádi országoknak sok a közös ügye, és szükségük van egy közös platformra, ahol ezeket megbeszélik – fejtette ki lapunk kérdésére a tárcavezető, aki elárulta azt is, hogy a csoportot ebben a félévben irányító Szlovákia szeptemberre külügyminiszteri találkozót tervez, amelyen a résztvevők általános vitát folytatnának az együttműködésről. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy országuk aktívan kíván részt venni minden egyéb regionális együttműködésben, például a Szlovákia és Ausztria részvételével megalakult hármas Austerlitz kooperációban.

Csehország az orosz agresszió kezdete óta teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát, ennek látványos megnyilvánulása a prágai középületeken lengedező ukrán zászlók sokasága. Humanitárius segítséget nyújt, befogadott 400 ezer menekültet és fegyverekkel látja el a megtámadott országot, amit nem is szeretnének abbahagyni – közölte Jana Černochová védelmi miniszter. Elmondta, hogy hamarosan megkezdik ukrán katonák csehországi kiképzését, ha a parlament is a beleegyezését adja hozzá. A legjobb stratégia Ukrajna támogatása minden eszközzel, beleértve a katonai eszközöket – hangsúlyozta egy névtelenül nyilatkozó magasrangú tisztségviselő, aki szerint Orbán Viktor javaslata a tűzszünetre már csak azért sem valósulhat meg, mert Putyin nem akar tűzszünetet. A prágai kormány mindazonáltal nagyra értékeli, hogy az Európai Uniónak sikerült megőriznie az egységét, és jóváhagynia hat szankciós csomagot. Csehországtól sokan várják, hogy a július elsején kezdődött uniós elnökségi féléve alatt lépéseket tesz a vétójog korlátozására a közös döntéshozatal bizonyos területein, de a külügyminiszter nem sok esélyt lát a gyors haladásra.

Ahogy beszámoltunk róla, a prágai kormány októberben újabb meghallgatást tervez a miniszteri tanácsban a magyarországi jogállamiság helyzetéről a hetes cikkelyes eljárás keretében. A csehek elégedetlenek a négy éve tartó procedúrával, amely szerintük a süketek párbeszéde, ezért a tagállamokkal konzultálva szeretnének változtatni rajta. Egy magasrangú kormánytisztviselő nem tartotta valószínűnek, de nem is zárta ki, hogy végül az Orbán-kormánynak címzett ajánlásokat fognak elfogadni. Pavel Blažek igazságügyi miniszter viszont úgy vélekedett, nincs más út, mint a párbeszéd, mert a magyarok és a szintén eljárás alatt álló lengyelek viselkedése történelmi okokkal magyarázható.