Európai Bizottság: még tárgyalunk a magyar helyreállítási tervről

Egyelőre nincs eredménye, de folyamatosan egyeztetnek a magyar helyreállítási terv elfogadásához szükséges feltételekről. Brüsszelnek is fontos, hogy tető alá hozzák ezt.

– Folyamatos és konstruktív tárgyalásokat folytatunk a magyarországi hatóságokkal, a nyitott kérdések jól ismertek, és amint ezeket megoldottuk, véglegesíthetjük az értékelést – ezt válaszolta Valdis Dombrovskis gazdasági ügyekért felelős alelnök a tagállamok pénzügyminisztereinek tanácskozása után arra a kérdésre, hogy a magyar helyreállítási terv valóban bizottsági jóváhagyás előtt áll-e. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak egy magas rangú bizottsági tisztségviselő, azt hangoztatva, hogy a megbeszélések még nem hoztak eredményt.

A tárcavezetők tanácskozása után a soros EU-elnök képviseletében Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy mind a 27 helyreállítási tervet el kell fogadni ahhoz, hogy a tagállamok hozzájussanak az orosz energiaforrásokról való leválást segítő brüsszeli pluszpénzekhez. A kormányok az év végéig szeretnének megállapodni a RepowerEU nevű támogatási eszközről, ami azt jelenti, hogy addig a magyar tervet is tető alá kéne hozni. Ezen kívül hátravan még a holland program értékelése is, de az azért csúszik, mert Hága csak a múlt héten nyújtotta be az Európai Bizottságnak.

Mint beszámoltunk róla, Gulyás Gergely a múlt héten bejelentette, hogy a kormány négy területen engedett a brüsszeli követeléseknek, így a helyreállítási tervről szóló megbeszélések kedvező fordulatot vettek. Később Orbán Viktor kormányfő ezt azzal egészítette ki, hogy az összes akadály elhárult a megegyezés útjából. A Gulyás Gergely által említett négy terület egyébként az egyszereplős közbeszerzések arányának csökkentése, a korrupciós ügyekben az ügyészség döntésével szembeni bírósági jogorvoslat lehetősége, a jogalkotás előtt a megfelelő társadalmi egyeztetés, illetve az energiafüggőség mérséklése. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy ezeken túl vannak-e más elvárásai is a Bizottságnak az EU-s pénzekért cserébe, és ha vannak, pontosan melyek ezek.

Magyarország tavaly májusban nyújtotta be a nemzeti tervét Brüsszelben, amely részletesen bemutatja, hogy a kabinet mire kívánja költeni a 7,2 milliárd euró – tavalyi árfolyamon több mint 2500 forint – vissza nem térítendő támogatást. Az összeget a GDP 2020-2021-es becsült növekedése alapján számították ki az Unió székhelyén, majd idén júniusban hozzáigazították a valóságos adatokhoz. A vártnál jobb teljesítmény miatt az országnak jutó összeg így 5,8 milliárd euróra csökkent.

A biztosi testület szakértői kezdettől komoly kifogásokat támasztottak a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban, elégtelennek ítélve egyebek mellett a korrupció visszaszorítását célzó tervezett intézkedéseket. A bizottsági jóváhagyás régóta húzódik, bár az utóbbi időben felgyorsultak a tárgyalások. Ha a brüsszeli testület a következő hetekben zöld utat adna a tervnek, akkor az a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa elé kerül, amelynek szintén rá kell bólintania ahhoz, hogy megszülessen a felek között az első részlet kifizetését garantáló pénzügyi megállapodás. Amennyiben ezt decemberig nem sikerülne tető alá hozni, Magyarország elveszíti az 5,8 milliárdos támogatás 70 százalékát.