– Közvetlen, kedves, segítőkész – széles mosollyal így írja le Méhkerék polgármesterét a kerékpárját toló asszony. A Békés megyei, határ menti falu neve a közelmúltban nem a tradicionális zöldségtermesztésről, hanem a település vezetőjének csalási ügye miatt lett közismert. – Szerintem csak egy rosszakarója jelentette fel. Valami más, jó dologra mehetett el az a pénz, a falu érdekében – folytatja az Irénkeként bemutatkozó beszélgetőtársunk.
Visszakérdeztünk, hogy tudja-e, mire, de fogalma sincs és nem is foglalkoztatja a dolog.
– Hallottam, hogyne hallottam volna. Mit tudom én, hogy igaz-e. Rendben van a falu, ez a lényeg – a testes, idősebb férfi meg sem áll, futtában felel az érdeklődésünkre.
A nemrég épült piaccsarnok árnyékába húzódunk, fiatalasszony halad el kisgyerekkel. – Engem nem érdekelnek a pletykák. Én Margitkára szavaztam. Van bölcsőde, óvoda, iskola. Szeretek itt élni – majd sietősre fogja a lépteit.
Hiába kérdezünk vissza, hogy hallott-e valaki a jogerős ítéletről, a helyieket ez nem izgatja. Szinte rajongásig szeretik a polgármesterüket. Pedig lapunk is megírta, a Gyulai Törvényszék február 9-én jogerős ítéletben költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt Tát Margitot másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, másrészt pénzbüntetést is kiszabott.
Csalásért elítélték a fideszes polgármestert, de most újra megszerezheti a tisztséget, mert a volt beosztottja felvette, a magyar jog pedig kegyesNyolc vádlott 2013 szeptembere és 2015 októbere között több mint 31 millió forinttal károsította meg a költségvetést: uniós támogatásból valósítottak volna meg bűnmegelőzési programokat.
Az irányító hatóság, az akkori Emberi Erőforrások Minisztériuma mindent rendben talált, a bíróság viszont arra jutott: ezek a programok csak papíron zajlottak le. Tát Margit februárban lemondott. Egy hónappal később viszont ismét az önkormányzatnak dolgozott; újbóli munkába állását az alpolgármestere, Goron Zsolt azzal indokolta, hogy Tátnál senki nem ismeri jobban a futó és kidolgozás alatt álló pályázatokat, ráadásul a korábbi polgármester „minden szükséges külső partnerrel személyes, jó kapcsolatot ápol”. De nemcsak munkába állt, hanem el is indult az időközi választáson. Júniusban negyedszerre is elnyerte a helyiek bizalmát: a választók 68 százaléka vett részt a referendumon, Tát Margit szinte pontosan ilyen aránnyal, 805 szavazattal nyert. A két másik, független jelölt 349, illetve 20 voksot kapott. Ennél is árulkodóbb adat: 2019-ben – amikor egy ellenfele volt – 760 vokssal győzött, vagyis az elítélése után nemhogy csökkent volna, még nőtt is a támogatottsága.
Noha mindez meglepetést kelt, nem egyedi eset az, hogy elítélt polgármestert választanak újra. Aki ugyanis nem kerül valóban börtönbe, nyugodtan elindulhat akár épp az ő lemondása vagy lemondatása miatt kiírt következő időközin vagy a soron következő választáson, mondván, hogy a méltatlanság az előző pozícióra vonatkozott. Ahogy az Méhkeréken is történt.
A Jegyzők Országos Szövetségének elnöke a méltatlanság mostani szabályait nagyon felemásnak tartja. Tóth János szerint azt, akit egy bíróság egyszer bűnösnek talált, nem lenne szabad újból indulni hagyni, hiszen már nem feddhetetlen, nem lehet példa a település többi lakója előtt. Vagy mégis? A már klasszikusnak számító példa erre a gyömrői polgármester esete, akit 2016 áprilisában jogerősen elítéltek adócsalás miatt, lemondani kényszerült, de még abban az évben nyolcvanszázalékos fölénnyel megnyerte a helyi időközi választást. Végül öt hónappal az augusztusi szavazás után született meg a közigazgatási bíróság döntése, hogy méltatlan a posztra.Két évvel később, a 2019-es választáson aztán egy helyi civil szervezet jelöltjeként ismét nagy fölénnyel nyert, a város lakóit nem érdekelte a bírósági ítélet, csak az, hogy irányításával Gyömrő fejlődik.
A jog nem erkölcsi mérce
Jogszabály semmilyen formában nem tiltja és nem is korlátozza sem a polgármesteri tisztségért való jelölésemet, sem a polgármesteri tisztség ellátását” – írta április végén Tát Margit a közösségi oldalán annak apropóján, hogy leadta az ajánlóíveket. Erről, valamint egy belügyminisztériumi állásfoglalásról Major Ágnes, Méhkerék jegyzője beszélt június közepén a Magyar Távirati Irodának. A törvény, amely a polgármesterek választásáról szól, úgy rendelkezik: aki nem ül börtönben, csak felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll, elindulhat a választáson. Ezt a Nemzeti Választási Iroda sajtóosztálya is megerősítette a Népszava érdeklődésére. A belügyi tárca sajtóosztálya azt írta lapunknak: amit a jegyzőnek az ő kérésére küldtek, nem állásfoglalás, hanem tájékoztatás, de választójogi szabályozás tekintetében egyébként sincs hatáskörük. A már említett passzusból az is kiderül, hogy egy polgármestert csak akkor lehet méltatlannak tekinteni, ha bűncselekmény, jogerős ítélet a pozíció betöltése alatt történik. Tát Margitra ezt nem lehet vonatkoztatni, hiszen júniusban új tisztség keletkezett, és azzal, hogy mi volt az elmúlt ciklusban, a jogszabály nem foglalkozik.
A megvádolt polgármesterek szinte kivétel nélkül ragaszkodnak posztjukhoz. Kisléta vezetője például akkor sem mondott le, amikor már 126 napja volt börtönben, de a végsőkig kitart a pécsváradi polgármester is, akit első fokon bűnösnek talált a bíróság költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és a számvitel rendjének megsértése miatt. Négy és fél év letöltendőre és húszmillió forint megfizetésére ítélték. Jól tette, hogy nem mondott le az elsőfokú ítélet után, hiszen a Pécsi Ítélőtábla idén májusban hatályon kívül helyezte a Szekszárdi Törvényszék tavaly júniusban hozott döntését, és új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot.A méhkeréki polgármester fideszes hátországa sem egyedi. Elég Balmazújváros korábbi jegyzőjére, majd a Fidesz és az MSZP által is támogatott polgármesterére gondolni, aki 2018 tavasza óta nem kezdte meg vesztegetés miatt kiszabott kétéves jogerős büntetése letöltését, kegyelmi kérvényt adott be az államfőhöz, tanácsadással foglalkozik, és időnként ellátogat kormánypárti rendezvényekre.Van aztán az erkölcsnek egy másik szintje is: 2008-ban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét (TÖOSZ) vezető fideszes Schmidt Jenő, a somogyi Tab polgármestere lemondott, mert a bíróság becsületsértőnek találta egy helyi lapban tett kijelentését. Aztán persze nagyon gyorsan újraválasztották.
– Ez egy saját szabályok szerint működő közösség – halljuk Méhkeréken. Rendszeresek a programok, aki csak úgy ért, ahhoz románul szólnak folyékonyan. Az elmúlt bő évtized 9 milliárd forintot hozott a településre, az utcák szépen aszfaltozottak, a középületek rendben vannak, kész a szennyvízhálózat, önerő sem kellett hozzá a lakosoknak.Az elhaladók intenek, nagyot köszönnek az önkormányzat épülete elé minket kikísérő faluvezetőnek. Margitkának, Margit néninek szólítják. Tát Margit a napokban ismét esküt tett. „A munkát megkezdtem” – adta hírül egy új bejegyzésben. Lapunk megkeresésére azt mondta, hogy interjút ad, majd leszögezte, hogy a büntetőügyről nem beszél. Ezt azzal indokolta, hogy az ítéletet tudomásul vette, de vannak Méhkeréken fontosabb, pozitívabb dolgok is. Így arra, hogy mi történt 2013 és 2015 között és hová lett a 31 millió forint, többszöri kérdésünkre sem adott választ.
Adósok
Az önkormányzati törvény alapján azt is fel lehet menteni a képviselőség vagy polgármesterség alól, akinek valamilyen tartozása van az állammal szemben, de ezt a szabályt a jegyzők szerint könnyű kijátszani. Feleslegesnek tartják az egész procedúrát, hiszen ha kiderül, hogy az illető nincs benne a NAV oldalán elérhető köztartozásmentes adatbázisban, elég, ha a testület elmarasztaló döntése előtt rendezi a tartozásait, és maradhat a posztján akkor is, ha előtte több évig nem fizetett.
