Hatalmas orvos- és ápolóhiánnyal küzdenek a kórházak, Szolnokon és Szekszárdon különösen nagy a baj

Ellátások tömkelege szünetel, több helyen azt sem tudni, mikor indul újra.

Orvosok, ápolók hiányával küzdenek a kórházak, sok esetben nincs kit átvezényelni és a felfüggesztett egészségügyi ellátás esetén nagyon messze vannak a helyettesítő kórházak. Szolnokon és Szekszárdon különösen nagy baj van - írja a 444.

Az orvosok és az ápolók hiánya miatt egyre több helyen szünetel az ellátás. Amennyiben valamelyik osztály nem tud tovább működni, úgy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) másik intézményt jelöl a helyére, akár többet egyszerre, majd a mentősök eldöntik, hogy hova viszik a beteget.

A szolnoki Hetényi Géza Kórházban például július óta nincs gyermekintenzív ellátás, a súlyos beteg gyerekeket 55-150 kilométerrel odébb látják el, Kecskemétre, Miskolcra, Debrecenbe vagy Budapestre kell vinni őket. Tavasszal hetekig a sürgős szájsebészetet is budapesti kórházak vették át. Bajban van a neurológiai és a stroke ügyelet is. Június és július csaknem felében a kockázatos szüléseket sem tudták bevállalni, Budapestre vitték az érintett nőket. Olyan is előfordult, hogy a sima szülőszobai ügyeletet sem tudták biztosítani az emberhiány miatt, ekkor Mezőtúr és Karcag vette át a feladatot.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) még júniusban felhívta a figyelmet arra, hogy a szülészet-nőgyógyászat szakmában általános a szakorvoshiány, ez kisebb-nagyobb mértékben szinte minden, ezirányú ellátást biztosító intézményben meglévő probléma és más intézményekben is ellátási zavarokat okoz. Ezeken az osztályokon gyakorta nyugdíjas korú orvosok dolgoznak és ha mégis megpróbálják őket átirányítani, inkább nyugdíjba mennek, vagy átmennek magánellátásba. Arra is figyelmeztették az NNK-t, hogy a magánpraxisok engedélyezésekor ellenőrizni kell a tárgyi feltételeket, mert ha az orvosok könnyen kapnak engedélyt, hajlamosak elhagyni az állami rendszert.

Júniusban és júliusban egyébként egy ideig Mezőtúron sem működött a szülészeti ügyelet, mert nem volt aneszteziológus.

A szolnokihoz hasonló bajban a szekszárdi kórház van, a Balassa János Kórházban még 2020-ban a koronavírus-járvány miatt leállították a krónikus belgyógyászatot, a kardiológiai rehabilitációt, a mozgásszervi rehabilitációt és a reumatológia aktív fekvőbeteg-ellátását is. Az orvos- és ápolóhiány miatt idén nyáron sem tudták ezeket újraindítani.

A krónikus belgyógyászaton két ápoló és négy segédápoló maradt, mivel így nem tudnak működni, Bonyhádon helyettesítik az ellátást. Kardiológiai rehabilitációhoz nincs olyan orvos, akinek megfelelő szakvizsgája lenne, a pótlásra kijelölt intézmények közül a legközelebbi 62, a legtávolabbi 100 kilométerre van. Mozgásszervi rehabilitációt egyetlen orvos végezhet, aki nemsokára nyugdíjba megy, utánpótlás pedig nincs. Itt is két ápoló maradt, a legközelebbi helyettesítő intézmény 55, a legtávolabbi 120 kilométerre van. Augusztus közepéig a gyermekkardiológia is szünetel, a betegeket Pécsett, vagy Kaposváron látják el.

A 444 országszerte mintegy 43 intézményt szedett össze, ahol azért kellett idén szüneteltetni valamilyen ellátást, mert nincs elég orvos vagy ápoló. Egyes esetekben ezek tényleg átmeneti időszakot jelölnek, több helyen azonban nem is lehet tudni, mikor indulhat újra az ellátás. A balassagyarmati kórházban például március óta nincs hematológia, csecsemő- és gyermekkardiológia, illetve kardiológiai rehabilitáció sem, ilyen esetben Salgótarjánra vagy Budapestre viszik a betegeket.

Mosonmagyaróváron és Ajkán a pszichiátria, a kézsebészet, az addiktológia, az onkológia, a gyermek-nőgyógyászat, a gyermek-tüdőgyógyászat, a belgyógyászat egy része és az endokrinológia is küzd az orvos- és ápolóhiánnyal. Baktalórántházán szünetel a bőr- és nemibeteg-ellátás, Létavértesen a rehabilitáció, Tiszaújvárosban az audiológia, Borsodnádasdon a szülészet, Szabadszálláson a röntgen és a sebészet, Zircen a neurológia és a szemészet. Dunavecsén a bőr- és nemi betegségek mellett az urológiai bajok ellátása sem biztosított, ortopédia és reumatológia tavaly év eleje óta nincs.

Az ellátások szünetelése és az áthelyezések a mentők terheit is nagymértékben megnövelik, a hosszabb szállítás és a nehézkes szervezés pedig értelemszerűen a betegek túlélési esélyeit rontja.