- „Meggyőződésünk, hogy egy társadalom a sokszínűség és a különbözőségek elfogadása nélkül vesztésre van ítélve”

A Covid-19 miatt a Sziget Fesztivál két évig szünetelt. Milyen érzés volt újra felvenni a fonalat?

Nehéz volt megélni ezt a két évet, hisz nem csinálhattuk azt, amit szeretünk. Ez kicsit megviselt minket, anyagilag és lelkileg is. Ezenkívül nagyon sok kollégától meg kellett válnunk, hisz a cég nem kapott semmilyen állami támogatást. Akik maradtunk, csak a fizetésünk felét kaptuk másfél éven keresztül. Idén év elején aztán elkezdtünk újra embereket toborozni, és egy új csapatot felépíteni. Eközben az alvállalkozói kör is lecserélődött, hisz a korábban a Szigetre települt éttermek, kocsmák egy része is becsődölt vagy bezárt. Emiatt idén picit döcögősen indulunk.

De az új csapat motivált?

Igen, a Sziget nyitásáig minden nap huszonnégy órában dolgozunk. Maximalisták vagyunk magunkkal szemben, és szeretnénk, ha minden a lehető legjobb lenne.

Mi az, amivel idén mégis spórolniuk kell?

Például a dekorációval és a technikával. Nem tudtunk annyi sátrat, konténert vagy légkondicionálót venni, amennyire szükségünk lenne. Ennek oka, hogy a piac is teljesen átalakult: a cégek bezártak, és az árak emelkedtek. Ez a vendéglátásban is érződik, hisz a személyi költségek és az alapanyagok is drágulnak, így idén szerintem erős balatoni árak lesznek a Szigeten.

A fesztivál mottója továbbra is „A szabadság szigete” (The Island of Freedom. Hogyan felelnek meg ennek a címnek?

Mi nagyon szeretjük ezt a szlogent, hisz a Sziget a kezdetektől fogva a mai napig ezt a szellemiséget képviselte, és ezen érték mellett szerveződnek a programjai. Pár évvel ezelőtt indítottunk egy Love Revolution (Szeretet forradalma) kampányt, ami erre is ráerősített: kiálltunk a homofóbia, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A 2001-ben debütált Magic Mirror nevű programhelyszín pedig minden évben az előítéletek ellen küzd azzal, hogy lehetőséget biztosít többek közt az LMBTQ-embereknek, hogy bemutassák sajátos problémáikat és kulturális értékeiket. Huszonkét éve is ez volt a célunk, amikor elindítottuk ezt a helyszínt, és sajnos ma is ugyanezekért a célokért kell küzdenünk. Néha úgy érzem, mintha megállt volna az idő, illetve mintha visszafelé haladna.

A Sziget már teljesen külföldi tulajdonba került. Ez hogyan változtatja meg a magyar szervezők életét?

Sokkal komolyabb elszámolási kötelezettségünk van a külföldi tulajdonosok felé, így fegyelmezettebben kell kezelni a kiadásokat és a költségvetést. Ami több munkával jár, de van előnye is: jobban tudunk tervezni. A programok terén pedig most is szabad kezet kapunk.

A pandémia után mennyire volt nehéz megszervezni a programokat?

Két év kihagyás után újra fel kellett venni a kapcsolatot a színházi, tánc és cirkuszi előadókkal. Ám akiket 2020-ban meg szerettünk volna hívni, azok közül sokan megszűntek, vagy már nincs a repertoárjukon az a produkció, amivel szerettük volna, hogy jöjjenek. Új előadókat, új produkciókat kellett tehát keresnünk, ami nehéz volt, hisz a Covid alatt nem tudtunk utazni, és nem voltak fesztiválok. De a Szigetre mindig könnyű programot összerakni, hisz mindenki örömmel jön. Idén több mint hatvan országból érkeznek előadók a világ minden tájáról, a hat nap alatt körülbelül ezer programunk lesz.

Lesznek új helyszínek?

Igen, a dropYard színpad, ahol rap és hiphop előadókat, valamint breaktáncosokat lehet látni Finnországtól kezdve Szlovákián át Szíriáig. Emellett izgalmasnak ígérkezik a Vietnámi Nemzeti Vízibábszínház előadása, melyben tradicionális, fából készült bábok mozognak a vízben. A fesztivál egész ideje alatt pedig Ukrajnának szervezünk gyűjtést a Music Saves UA civil szervezettel együttműködve, mely az ukrán zenészekkel rendez jótékonysági koncerteket. A Nagyszínpadon vasárnap pedig a Kazka nevű ukrán zenekar hívja fel a figyelmet a háború áldozataira, míg az utolsó napon a Kamchàtka művészkollektíva gondolkodtat el a menekültek helyzetéről globális szinten.

Az európai fesztiválok között miben unikális a Sziget?

Abban, hogy nincs még egy ilyen nagy zenei fesztivál, ahol az előadóművészetek is ugyanolyan hangsúlyt kapnak, mint a zenei programok. Sőt, szerintem a mi cirkuszprogramjaink megállnák a helyüket egy cirkuszfesztiválon, a táncprogramjaink egy kortárs táncfesztiválon, a Global Village (Világfalu) programja pedig egy világzenei fesztiválon is. Másrészt nemcsak a programjaink sokszínűek, de a közönségünk is. Persze vannak emberek, akiket a multikulturalizmus, a liberális értékek, valamint a másik személy kulturális, vallási vagy szexuális orientációjából eredő különbözőségének már az említése is megbotránkoztat. Nekünk meggyőződésünk, hogy egy társadalom a sokszínűség és a különbözőségek elfogadása nélkül vesztésre van ítélve. Mi egy olyan országban szeretnénk élni, ahol ezek nem megkérdőjelezhető, hanem magától értetődő dolgok. A Sziget hat napja alatt ezt meg is tapasztalhatjuk.