Két hét múlva megint Magyarország lesz az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének egyik témája, a képviselők várhatóan keményen fellépnek azzal szemben, hogy uniós forrásokhoz jusson az ország, amennyiben nem tisztelik a jogállamot - írja az Eurológus.
A napirend szerint szeptember 14-én fogja tárgyalni az EP plenáris ülése azt a jelentést, amelyben a magyar jogállamiság elmúlt négy évéről lesz szó, majd rögvest szavaznak is róla. Ebben többek közt az olvasható, hogy
Magyarország „a választási autokrácia hibrid rezsimjévé” vált;
a helyzet az elmúlt években romlott, amit az EU tétlensége is súlyosbított
a képviselők szerint a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás további késleltetése a jogállamiságnak az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács általi megsértését jelentené.
Emellett a képviselők felszólítanák az Európai Bizottságot, hogy
tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország maradéktalanul eleget nem tesz az európai szemeszterre vonatkozó valamennyi ajánlásnak, és végrehajtja az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét;
alkalmazza szigorúbban a meglévő szabályokat az uniós alapokkal politikai okokból történő visszaélések kezelése érdekében;
illetve zárja ki a finanszírozásból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós alapokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez.
Emellett deklarálták Magyarország helyzetének romlását 2018 óta. Elítélik a „magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az uniós alapszerződés 2. cikkében foglalt európai értékek aláásására, de kiemelik, hogy a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a választási autokrácia hibrid rezsimjének kialakulásához. Felhívják a figyelmet, hogy a tagállamok körében nem szükséges az egyhangúság „az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatának azonosításához, sem pedig konkrét ajánlások és határidők megfogalmazásához”.
Persze nem kell sokat ettől várni, ez csak egy politikai nyilatkozat lesz, mely semmiféle jogi kötőerővel nem bír sem a tagállamok, sem az Európai Bizottság felé.
Ugyanakkor az Eurólógus blog kommentárja szerint az EP-ben ritkán látott egység alakult ki, amely alkalmas arra, hogy kényszerítő erőként működjön például akkor, amikor Ursula von der Leyen vagy a tagállami vezetők más ügyekben a parlament támogatását kérik.