jogállamiság;7-es cikkely;Európai Unió;kötelezettségszegési eljárás;Orbán-kormány;

2022-09-13 20:28:00

Vasárnap dönt az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról

A tárcavezetőkből álló testületnek egy-három hónapja van rá, hogy eldöntse: pénzmegvonással sújtja-e Magyarországot, vagy lezárja az eljárást.

Vasárnap dönt az Európai Bizottság (EB) a Magyarországgal szemben elindított jogállamisági eljárás folytatásáról – értesült brüsszeli forrásoktól a Népszava. Az uniós testület várhatóan pénzügyi szankciót javasol majd, amiért a kormány nem adott megfelelő válaszokat az uniós támogatásokkal elkövetett korrupcióval kapcsolatos aggodalmaira.

Információink szerint az EB azzal a megjegyzéssel fogja előterjeszteni javaslatát a döntéshozó pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy az lehetőség szerint adjon időt az Orbán-kormánynak az ígéretei végrehajtására. A tárcavezetőkből álló testületnek egy-három hónapja van rá, hogy eldöntse:

Ha kivárja az év végét, akkor a kabinet teljesítheti mindazokat a vállalásokat, amelyekről szóban megegyezett Brüsszellel. Kiszivárgott hírek szerint az EB korábban a hazánknak járó felzárkóztatási források több mint egyharmadának a befagyasztását kezdeményezte.

A függetlenség garanciáival körülbástyázott, nemzetközi szervezetek bevonásával felállított intézményrendszer gondoskodna az uniós pénzekkel elkövetett csalások megelőzéséről és kiszűréséről – tájékoztatták korábban a Népszavát a Budapest és Brüsszel közötti tárgyalásokról információkkal rendelkező források. Vagyis a jelek szerint – legalábbis Brüsszelben, a tárgyalásokon tett ígéretekben – eltökéltnek mutatkozik a kormány abban, hogy a korábban beharangozott Korrupcióellenes Munkacsoport és a többek között uniós pénzek felhasználását ellenőrző Integritás Hatóság valóban érdemi munkát végezzen.

Mint arról már írtunk, a jogállamisági eljárás keretében kilátásba helyezett pénzbefagyasztás visszavonása és a helyreállítási pénzek folyósítása érdekében az Orbán-kormány több mint tíz jogszabályt hozna, illetve módosítana. Ismereteink szerint a megbeszéléseken körvonalazódik a megegyezés a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról. Szó van arról is, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.

A magyar vállalások egyelőre nincsenek kőbe vésve, de informátoraink szerint az egyeztetések biztatóan alakulnak. Johannes Hahn költségvetési biztos a hétvégén optimistán nyilatkozott a megegyezés kilátásairól a Szabad Európának.

Egy frissen nyilvánosságra került hivatalos dokumentum szerint – mint arról már írtunk – akár 3500 milliárd forintot (az összes támogatás 20 százalékát) is zárolhatnának a hazánknak 2021-2027 között járó EU-s alapokból, ha a kormány nem hajtja végre a kért intézkedéseket.

Az eljárással párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Budapest és Brüsszel között a 2500 milliárd forintnyi helyreállítási forrás odaítéléséről is, amelyet főként a korrupcióval és a jogállamisági normák érvényesülésével kapcsolatos brüsszeli aggályok hátráltatnak. Itt is sürget az idő, mert ha az év végéig nem sikerül aláírni a pénzügyi megállapodást, bukhatjuk a teljes összeg 70 százalékát.

Az utóbbi hetekben a kormány törvényjavaslatokat terjesztett elő és határozatokat hozott a mielőbbi megegyezés érdekében. Ígéretet tett például a törvényalkotást megelőző széleskörű társadalmi konzultációra, egy közbeszerzések értékelését végző rendszer létrehozására és független ellenőrző hatóság felállítására.