Orbán-kormány;korrupció;EU;törvénymódosítás;jogállam;Republikon Intézet;

- „Az Európai Bizottság nem fogja hagyni, hogy látszatintézkedésekkel megússza az Orbán-kormány”

Aligha hoznak érdemi változást a kormány friss törvénymódosítási tervei a fideszesekkel teletömött vagyonkezelő alapítványoknál – mondja Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Az idő azonban a kormánynak dolgozik.

– Az Európai Bizottság (EB) láthatóan komolyan veszi a jogállamisági eljárást, így vélhetően nem fogja hagyni, hogy látszatintézkedésekkel megússza a kormány. A frissen benyújtott módosítási javaslatokról pedig máris látni, hogy azok ebben a formában nem jelentenek érdemi változást, nem adnak sziklaszilárd biztosítékot az összeférhetetlenségek megszüntetésére – mondta lapunknak Virág Andrea.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója azután beszélt erről, hogy a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes több törvénymódosító javaslatot is benyújtott hétfő este a parlamentnek. Ez az első része annak a csomagnak, amellyel a kormány el akarja érni, hogy hozzáférjen az uniós forrásokhoz, amelyből 3000 milliárd forint felfüggesztésére vasárnap tett javaslatot az Európai Bizottság, igaz, két hónap haladékot adtak Orbánéknak.

A mostani csomagban egyebek között a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok tagjainak összeférhetetlensége szerepel. Ezek azok a testületek, amelyeket fideszesekkel vagy a kormányhoz köthető emberekkel töltöttek fel; a 33 vagyonkezelői közalapítvány kuratóriumaiban szinte kizárólag olyanok kaptak pozíciót, akik így vagy úgy, formálisan vagy informálisan, de függőségi viszonyban vannak a kormánypárttal.

A javaslat kimondja, hogy a kuratóriumok felügyelőbizottsági elnökeinek, tagjainak, valamint foglalkoztatottjainak meg kell felelniük az összeférhetetlenségi szabályoknak, mégpedig úgy, hogy aki gazdasági, személyes, családi, érzelmi, politikai okok vagy nemzeti hovatartozás miatt akárcsak korlátozottan képes pártatlanul ellátni a feladatát, annak tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, mely az alapítvány vagy szervezetei számára vagyont juttat. Vagyis olyan döntésben nem vehet részt, amivel pénz- vagy vagyonbeli juttatáshoz jut az adott közalapítvány.

Ez elvben azt jelenthetné, hogy

a kormányzati vagy parlamenti döntéshozói szerep nem egyeztethető össze a kuratóriumi tagsággal, de ezen szempontok alapján kérdéses a hatalom közeli holdudvar tagjainak összeférhetetlensége is.

Azaz, ha szigorúan venné a törvényalkotó, hogy a párt holdudvarát távol kellene tartani a közalapítványoktól, úgy a törvényjavaslat elfogadásának másnapján szinte kiürülnének az alapítványok kuratóriumai. Ehhez képest Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért is felelős miniszter – aki a veszprémi Pannon Egyetem alapítvány kuratóriumának elnöke – alig néhány órával a javaslat benyújtása után az ATV-nek egyértelművé tette: nem távoznak a miniszterek a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiból. Úgy fogalmazott: „Ezt nem várja el a Bizottság, Nyugat-Európában is számos példa van ilyesmire, ez önmagában nem jelent összeférhetetlenséget, csak akkor, ha a politikusok valamilyen ügyben személyesen érintettek. Ha ez így van, a döntéshozatalból kilép az ember”.

– A miniszter, a politikai szereplő egyes döntéseknél ugyan elvileg hátralép, ám a gyakorlatban mindenki pontosan tudja, hogy a személyéhez köthető az alapítvány – fogalmazott a Népszavának Virág Andrea. Kérdés tehát, hogy az Európai Bizottság megelégszik-e ezzel a törvénymódosítással, vagyis a látszatintézkedéssel, vagy komolyan veszi a szerepét. Virág Andrea szerint a kormány arra számít, hogy

az EB nem lát bele teljes mélységében az alapítványok működésébe, például a kuratóriumi összetételbe, és így nem fog kifogást emelni. 

– A felmerülő visszásságra azonban minél hamarabb reagálnia kell Brüsszelnek, hiszen az idő a kormánynak dolgozik: egyrészt hozzájut közben az uniós pénzekhez, másfelől, ha hosszú hónapok múlva érkezik csak kritika a törvénnyel kapcsolatban, nyugodtan hivatkozhat rá, hogy addig miért nem szóltak, és lám, az EU megint csak kekeckedni akar.

Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi elvárások alapján benyújtott javaslatok és lépések a Fidesz hazai megítélésén érdemben változtatnak-e, Virág Andrea úgy reagált: jobban fájt volna a kormánypártoknak, ha nem tesznek eleget a brüsszeli akaratnak, hiszen elvesztették volna az uniós forrásokat. A hazai népszerűség szempontjából ez a döntés nem mérvadó, az embereket sokkal jobban befolyásolják a gazdasági és megélhetési problémák – tette hozzá.

Titkosítás visszamenőleg

Képet kaphatott tegnap Brüsszel arról, hogy az Orbán-kormány mennyire veszi komolyan az eddigi ígéreteit. Miközben azzal hitegeti az uniót, hogy csökkenti a lóhalálában, egyeztetés nélkül hozott jogszabályokat és bővíti az adatnyilvánosság körét, illetve az átláthatóságot, a Magyar Közlönyből kiderült: Orbán Viktor a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva egy tollvonással visszamenőlegesen titkosította tíz évre az operatív törzs (ot) koronavírus-járvány idején hozott döntéseinek a jegyzőkönyveit, sőt, az ot minden döntésével kapcsolatos adatát.

A hvg.hu még tavaly kérte a kormánytól, hogy kiderüljön: pontosan milyen adatok alapján hozott nagy horderejű döntéseket például sok tízmilliárdos kiadást jelentő lélegeztetőgép-, illetve vakcinaszerződéseket az operatív törzs. A kabinet azonban ezt nem adta ki, mire a portál bírósághoz fordult. Válaszul a kormányfő a vészhelyzeti felhatalmazására hivatkozva rendeletbe írta, hogy az operatív törzs jegyzőkönyvei nemcsak hogy tíz évig titkosak, ám azt a bíróság a folyamatban levő ügyekben sem kérheti be az alperestől és a periratokhoz sem csatolhatja. Ennek szellemében a jogszabály már kihirdetése napján hatályba is lépett, így az operatív törzs erre hivatkozva tagadhatja meg a jegyzőkönyvek kiadását a bíróságnak.

– Egyértelműen fals a kormány indoka, hogy a jelenlegi háborús vészhelyzetre hivatkozva titkosítja az operatív törzs koronavírus-járvánnyal kapcsolatban hozott döntéseit, mivel a két dolognak semmi köze egymáshoz – mondta lapunknak Hegyi Szabolcs, a TASZ szakértője. Mint mondta, a kormány eljárása azért is rendkívül problémás, mert egy folyamatban lévő eljárásba szóltak bele. B. Z.

A jövőben elveszítheti mandátumát az a képviselő, aki úgymond „önhibájából” nem tesz esküt az alakuló ülésen.