A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén tárgyalják a budapesti közösségi közlekedés 12 milliárd forintos állami normatíváját. Az erre vonatkozó előterjesztés elfogadása után utalható a pénz a főváros számlájára – erősítette meg a Népszava információit Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ezzel a három állami ütőkártya közül egyet a fővárosnak sikerült elvinni.
Mint arról korábban írtunk, a fővárosi önkormányzat fizetőképességének fenntartásához három tétel hiányzott, ráadásul ezek mindegyike a kormánytól függött. A kormánytól várt energiakompenzáció ügyében Karácsony Gergely főpolgármester két napja levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ebben kedvezményes áron kért áramot a kötelező feladatok ellátásához, illetve a lakossági vásárlókhoz hasonlatosan hatósági ársapkát kért a BKV buszaiba vett üzemanyaghoz. Javaslataira egyelőre csak Német Szilárd rezsibiztostól érkezett válasz: „a kormány a Pakson termelt áramot a magyar családok ellátására fordítja”. Ezenfelül a városvezetés nyár óta várja a kormányengedélyt a fővárosi beruházásokhoz szükséges hitel felvételéhez. A harmadik kártyát a közösségi közlekedés sok éve változatlan összegű állami normatívája jelentette, amelynek ügye a tavalyi zajos kormány-főváros csörte helyett most csendesen egyenesbe fordult.
A főváros pénzügyeiért felelős politikus öröme mégsem felhőtlen. A 12 milliárdból ugyanis kevesebb, mint 5 milliárd marad a BKV kasszájában.
Budapestnek ugyanis 7,26 milliárdot kell visszaadnia ebből agglomerációs hozzájárulás címén az államnak. (Miközben a 12 milliárd is kevesebb, mint a bérlet és jegyárbevétel szintén az államnak befizetett áfa-tartalma.)
Tarlós István főpolgármestersége idején ugyanis a főváros mindenféle külső kényszerítés nélkül átadta az államnak agglomerációs járatok üzemeltetését.
Tarlós ezt frappáns visszavágásnak gondolta arra a kormányzati lépésre, miszerint három év alatt 24 milliárdról 12 milliárdra csökkentették a fővárosi közösségi közlekedés támogatását. Tarlós akkor úgy számolt, hogy a HÉV-ek és a Budapestről kijáró buszok évente 10 milliárd forint veszteséget termelnek a fővárosnak, ráadásul legalább 100 milliárdot visz el a pályafelújítás és az új járművek szükségszerű beszerzése. Mint látjuk, erre azóta sem került sor. Tarlós az átadáskor azt sem hitte, hogy a kormány valaha is pénzt kérne az agglomerációs járatok Budapest határain belüli működtetéséért, hiszen korábban az állam se adott erre pénzt. Tévedett.
Az Orbán-kabinet már az ő ciklusa alatt évi 2,16 milliárd forintot kért a buszok után, míg a HÉV-ek működtetéséhez 4,42 milliárdot.
A Tarlós-kabinettel kötött megállapodás 2020 végén lejárt és a kormány 2021-ben egyoldalúan úgy döntött, hogy 2021-től a közszolgáltatás bevételekkel nem fedezett költségeinek 50 százalékát kéri a fővárostól, ami évi 1,71 milliárdos emelést jelentett volna. A főváros nem fogadta el az ultimátumot, mire a kormány visszatartotta a 12 milliárdos normatívát, amely végül hangos ütésváltásba torkollott tavaly novemberben. Az Orbán-kabinet végül megelégedett a korábban fizetett összeggel azzal a feltétellel, hogy idén új megállapodást kell kötni. Ennek az akkor elkezdődött tárgyalássorozatnak sikerült most a végére jutni. A fővárosnak évi 740 millióra sikerült lealkudnia az emelés éves összegét a 2021-2022-re szóló megállapodásban. Jövőre azonban újra tárgyalóasztalhoz kell ülni az ügyben.
A főváros teljesen új alapokra helyezné az elszámolást. Az eddigi fix éves hozzájárulás helyett egy adott éves előleg megfizetése után utólag egy képlet alapján számolnának el a felek a valós teljesítményre és költségekre alapozva.
Elszálltak a BKV költségei, abba pedig belegondolni sem mernek, mi van, ha nem utal az Orbán-kormány