Oroszország;interjú;háború;irodalom;Vlagyimir Putyin;Vlagyimir Georgijevics Szorokin;

2022-09-26 06:30:00

Oroszország zuhan a mélybe, a volánnál Vlagyimir Putyin ül, aki a fék helyett a gázt tapossa

Vlagyimir Szorokin világhírű orosz író volt a budapesti PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál vendége. Oroszország jelenlegi helyzetéről és a február óta zajló háborúról is beszélt lapunknak adott interjújában. 

Már a 2006-os Az opricsnyik egy napja című regényében is alaposan kritizálta a regnáló orosz rendszert: a sötét disztópiában a cári magánhadsereg brutális módon végzett az ellenfeleivel. Hogyan látja most Oroszországot?

Egy régi autóra emlékeztet, mely fék nélkül zuhan egy hegyről a mélybe. A volánnál Vlagyimir Putyin ül, aki a fék helyett a gázt tapossa.

Szintén ebben a regényben IV. Iván birodalmával vonta párhuzamba a mai Oroszországot. Hogy látja, a középkor óta nem változott az orosz hatalmi rendszer?

Az orosz hatalmi struktúra úgy néz ki, mint egy piramis. Az alján helyezkedik el a nép, felül pedig egy ember, Putyin. A XVI. század óta létezik ez a piramis, amelynek a lényege nem változott, a homlokzat viszont igen. Sztálin idején az betonból volt, a kilencvenes években színes műanyagból, most pedig high tech, digitális képernyőkből, melyek a propagandát sugározzák, és zombivá változtatják az embereket. De a lényege nem változott: ez egy monarchikus-feudális, despota rendszer.

2010 óta Berlin és Moszkva közt ingázott, a háború kitörése óta azonban a német fővárosban él. Hogyan változtatta meg az orosz invázió az életét?

Abban változtatta meg, hogy nem akarok visszatérni Moszkvába. Amíg nem dől meg a putyini rezsim, addig nem térek haza.

Ön szerint mikor ér véget a háború?

Nekem az a megérzésem, hogy még idén. De lehet ez csak az én titkos vágyam. Mert sok minden összedől most Oroszországban, és nemcsak az állam szintjén, de az emberek tudatában is. Ez különösen felgyorsult az elmúlt napokban az őrült mobilizáció óta.

Ön szerint a háború milyen következményekkel fog járni?

Hatalmas következményei lesznek, és nemcsak Ukrajnát és Oroszországot fogja érinteni, hanem egész Európát. Az utóbbi, komfortos évtizedek véget értek, de a kontinens megértette, hogy a demokráciát meg kell tudni védeni. Most Európa erősen jobbra mozdul el, jobboldali politikusok jönnek. Hogy Oroszországgal mi lesz, az nagy kérdés, egy többismeretlenes egyenlet. Valószínűleg szét fog hullani, ahogy az már a Kaukázusban is látszódik, mely a saját törvényei szerint él.

Ukrajna pedig rendkívül népszerű lett a világon az utóbbi időben, így amikor győzelmével véget ér a háború, akkor az Európa egyik erős országa lesz.

Beszéljünk az irodalomról: a háború kitörése óta sokan bojkottálják az orosz műveket. Ehhez mit szól?

Én annyira nem érzem a bojkottot, továbbra is fordítják az orosz műveket, és árulják azokat a könyvesboltokban. Senki nem tüntette el a könyveket. Persze, kevesebb orosz projekt van jelenleg, de úgy gondolom, ez törvényszerű. A második világháború idején sem érdeklődtek az egyetemeken a német irodalom iránt. Én ebben semmi szörnyűt nem látok. Ha véget ér a háború, akkor ez rendeződni fog. Az orosz irodalom nem tűnik el, már rég elfoglalta helyét a világirodalomban. A háború első hetében láttam a Facebookon egy képet, melyen Kijevben, egy szemétdombon egy Puskin portré hevert. Úgy gondolom, ez teljesen természetes. Az ukránoknak jogukban áll, hogy most ignorálják az orosz irodalmat.

A könyveiben az erőszak folyamatosan jelen van. Miért járja át ez a motívum az életművét?

Mert az erőszak országában nőttem fel. Gyerekkorom óta az erőszak levegőjét szívom. Az egész XX. század az erőszak totális győzelméről szólt. A mostani háborút pedig a múlt embere és a múlt állama indította. Egy olyan állam, amely az erőszakra épült. Ezért természetes, hogy amikor a világközösség látja, hogy a XXI. században, a humanizmus győzelmének évszázadában mekkora erőszak zajlik Ukrajnában, akkor mindenki teljesen megrendül. A mi orosz piramisunk viszont egy időgép, mely maga körül az erőszak hullámait terjeszti. Van is egy ilyen novellám, a címe Vörös piramis.