BKV;Fővárosi Közgyűlés;

Az idén még valahogy a fizetőképesség határa fölött tartja a BKV-t a főváros, de jövőre az állam támogatása nélkül erre nem lesz mód

Közterek, agglomerációs hozzájárulás, jelzálog. Ülésezett a Fővárosi Közgyűlés.

"Nem nyugszunk bele a főváros négy emblematikus közterének kormányzati einstandjába, reméljük az Alkotmánybíróság is egyetért majd velünk és az Igazságügyi, illetve Belügyminisztériummal, amelyek szintén alkotmányellenesnek tartották a parlament döntését. De addig nem tehetünk mást, minthogy elszámolunk a területeket megnyerő V. kerülettel. Így amikor majd visszakapjuk ezeket, legalább tudjuk, hogy mi volt az origó" – jelentette ki Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Vörösmarty tér, a Podmaniczky tér, a Széchenyi tér és a hozzá kapcsolódó József Attila utca ellentételezés nélküli államosításának végrehajtásáról szóló előterjesztés vitájában.

Karácsony korábban bejelentette, hogy az önkormányzati autonómia semmibevétele miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak, továbbá a tulajdonelvonás miatt a bíróságon pert indítanak az Alaptörvény szerint járó kártalanítás érdekében. Ettől függetlenül külön megállapodásban kellett rendezni a terek használatával, takarításával, az ott lévő illemhely és mélygarázs üzemeltetésével kapcsolatos kérdéseket is. A megállapodás mellékletéből kiderül, hogy Budapest négy emblematikus közterületének állami einstandjával több mint 9 milliárd forintot vett el az Orbán-kormány Budapesttől.

Fontos stratégiai döntést hozott a közgyűlés a fővárosi hulladékgazdálkodással kapcsolatban is. Jövő nyáron törlik az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közül a hulladékszállítást és a hulladékkezelést. Az önkormányzatok helyét a hulladékgazdálkodási koncessziós jogokat 35 évre elnyerő MOL lép, így 2023. július elsejétől az olajtársaság, illetve partnerei, alvállalkozói végzik a hulladék begyűjtését, szállítását és feldolgozását is. Az önkormányzatoknak akkortól semmilyen beleszólása nem lesz abba, hogy a település utcáiról melyik cég, milyen sűrűn szállítja el a szemetet, lomot, szelektívet és arra sem, hogy utána mit kezd a begyűjtött hulladékkal. A hulladékhasznosítás nyeresége mindenképpen a magáncég kasszájába vándorol, de a fővárosi önkormányzat legalább arra szeretne ráhatással lenni, hogy a hulladék begyűjtése és kezelése miként történjen.

Ennek érdekében a fővárosi szemétszállítócéget korábban bekebelező Budapesti Közművek (BKM) közös céget hoz létre a MOL-lal legkésőbb jövő év június 30-ig.

A közös vállalat működtetéséről, üzleti tervéről, beruházási, fejlesztési programjáról szintén együtt döntenek. Az olajtársaság pedig biztosítja a finanszírozást. Ez kardinális kérdés, hiszen az egykoron nyereséges fővárosi hulladékgazdálkodás az állami kukaholding létrejötte után veszteségbe fordult és az elmúlt években a fővárosi önkormányzatnak már minden évben 5-7 milliárd forinttal kellett kisegítenie a céget. A BKM cserébe a közös vállalat rendelkezésére bocsátja a tevékenységhez szükséges vagyonelemeket, eszközöket. A MOL pedig jogutódlással átveszi a cég hulladékdivíziójának 1300 munkavállalóját.

Megszavazta a közgyűlés az államnak fizetendő agglomerációs hozzájárulás emeléséről szóló javaslatot is. 

Mint emlékezhetünk Tarlós István főpolgármestersége idején a főváros mindenféle külső kényszerítés nélkül átadta az államnak agglomerációs járatok - HÉV és buszok – üzemeltetését. Tarlós nem hitte, hogy a kormány valaha is pénzt kér az agglomerációs járatok Budapest határain belüli működtetéséért, hiszen korábban az állam se adott erre pénzt. Nem így lett, az Orbán-kabinet már az ő ciklusa alatt benyújtotta a számlát és évi 2,16 milliárd forintot kért a buszok után, míg a HÉV-ek működtetéséhez 4,42 milliárdot. A 2020 végén lejárt a szerződés é s a kormány egyoldalúan évi 1,71 milliárddal emelte volna meg a díjat. A főváros ezt nem fogadta el, mire a kormány visszatartotta a 12 milliárdos normatívát, amely végül hangos ütésváltásba torkollott tavaly novemberben. Az Orbán-kabinet végül fizetett, de kikötötte, hogy idén új megállapodást kell kötni. A fővárosnak évi 740 millióra sikerült lealkudnia az emelés éves összegét a 2021-2022-re szóló megállapodásban. Jövőre újra tárgyalóasztalhoz kell ülni az ügyben.

De legalább a BKV idén különösebb vita nélkül hozzájut a közösségi közlekedés 12 milliárd forintos állami normatívájához, igaz ebből az agglomerációs hozzájárulás levonása után kevesebb, mint 5 milliárd marad a közlekedési vállalat kasszájában.

Mindez azért különösen rossz, mert bármilyen takarékosan is működik a BKV, az üzleti tervben jelzett 24 milliárd forintos hiányt nem tudta ledolgozni menet közben. Ebből 10 milliárdos lyuk befoltozására elegendő a szállítói számlák és hitelek átütemezése, valamint az adóhivataltól kért fizetési halasztás. A NAV az előzetes egyeztetéseken hajlandónak mutatkozott a kérelem elfogadására, cserébe jelzálogot tesz az államtól várt 14 milliárdos energiatámogatásra. A kormány egyébként egyelőre nem is válaszolt az erre vonatkozó fővárosi levélre.

Bagdy Gábor fideszes képviselő szerint a valódi kérdés az, hogy jövőre annyival jobb helyzetben lesz-e a BKV, hogy a most különböző technikákkal áttolt 10 milliárdot ki tudja fizetni. Arra is kíváncsi volt, hogy az idénre várt 13-14 éves iparűzési adótöbbletből, kíván-e valamit a BKV hiányának fedezésére költeni a városvezetés.

Aligha tehetünk mást – válaszolta Kiss Ambrus, aki szerint a kormány felelőssége aligha tagadható az ügyben. Mint mondta az idei évre ezt a szűk pénzügyi mezsgyét látják bejárhatónak, de jövőre ez nem lesz elég a jelenleg ismert energiaárak mellett. A BKV a 7. legnagyobb fogyasztó Magyarországon. Az energiaszámlája jövőre 150-200 milliárdra kúszhat fel, márpedig ennyit a főváros nem tud kifizetni erre, de nem is szabad - állítja a főpolgármester-helyettes. A NAV jelzálogbejegyzésre és adófizetési halasztásra vonatkozó előterjesztést végül egyhangú döntéssel fogadta el a közgyűlés.