Oroszország addig folytatja a háborút Ukrajnában, amíg az egész donyecki régiót el nem hódítja, még a megszállt régiók területéhez való csatlakozásáról szóló (látszat)-népszavazás után is. Ez a minimális cél – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Donyeck megszállt részein keddig öt napon keresztül látszat-népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. A nemzetközi joggal ellentétes szavazásokat a Moszkva által szinte teljes egészében ellenőrzött Luhanszki területen, valamint a megszállt Herszon és Zaporizzsja régiókban is megtartották. Az Orosz Választási Bizottság szerint az úgynevezett referendumon Donyeckben 99,23 százalék, Luhanszkban 98,42 százalék voksolt az Oroszországhoz való csatlakozásra 97,51 és 92,6 százalékos részvétel mellett. Herszonban 87,05 százalék „támogatta” az annexiót, 78,88 százalékos részvétel mellett. Zaporizzsjában 90,01 százalék mondott igent a csatlakozásra 98,78 százalékos részvétel mellett a bizonyíthatóan meghamisított népszavazáson. Vlagyimir Putyin várhatóan pénteken, a parlament két háza előtt elhangzó beszédében mondja ki a régiók csatlakozását Oroszországhoz. Előzőleg az annexiót az említett területek vezetői „hivatalosan kérelmezték” a Kremltől. A világ egy sor országa ítélte el a kierőszakolt referendumokat, amelyek nem voltak sem szabadok, sem demokratikusak, sokszor fegyveres katonák előtt kellett „szavazniuk” a helyieknek. Még a Moszkvával szövetséges Aleksandar Vucic szerb elnök is azt mondta szerdán, nem fogadja el a referendum eredményét, mert az ellentétes a nemzetközi joggal.
Mind több értesülés lát napvilágot arról, mi okozta az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéken történt jelentős sérüléseket. A beton- és acélvezetékeket kisebb földrengéshez hasonló erejű, víz alatti robbanások szakították fel, ami három nagy gázszivárgáshoz vezetett a dániai Bornholm szigetétől keletre. A robbanások nemzetközi vizeken történtek, közvetlenül Dánia és Norvégia területén túl, és a lökéshullámokat akár 1200 km-re is észlelték.
Moszkvát gyanítják az robbantás mögött, Ukrajna után Lengyelország is egyértelműen a Kremlt tette felelőssé, jóllehet, a vizsgálat még zajlik. Arra hivatkoznak, a Kreml érdeke, hogy a téli időszak előtt káoszt generáljon az európai energiapiacon. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) már hetekkel ezelőtt figyelmeztette Németországot a balti-tengeri gázvezetékek elleni lehetséges támadásokra - közölte a Spiegel című német lap. A német kormány nyáron kapta meg a CIA értesülését, jelentette a hamburgi lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hozzátéve, Berlin célzott támadást feltételez az Északi Áramlat 1 és 2 vezetékek ellen. Az Európai Unió és a NATO szintén "szándékos szabotázscselekményről" beszélt.
A svéd hatóságok ugyancsak szándékos támadásról tettek említét, a svéd és a dán megfigyelőállomások erős víz alatti robbanásokat regisztráltak hétfőn. „Kétségtelen, hogy robbanások vagy robbantások történtek” – fejtette ki Björn Lund, a Svéd Nemzeti Szeizmológiai Hálózat (SNSN) szeizmológus docense. Az intézmény mérései azt mutatják, hogy hétfőn két különböző robbanást mértek a gázvezetékeknél. Az egyik 2,3-as erősségű volt, ami érzékelhető földrengéshez hasonlított.
Michael Giss, a Bundeswehr parancsnoka azt próbálta felvázolni, miként zajlott a támadás a vezeték ellen. Mint mondta, az orosz haditengerészet rendelkezik olyan drónokkal, vagy akár kis tengeralattjárókkal, amelyeket robbantásokra lehet használni. Úgy véli, akár búvárok is elkövethetnek ilyen akciót. „Persze nem csak úgy kiugranak egy felfújható csónakból, és gyorsan lemerülnek. Elméletileg ez lehetséges, de ez rendkívül bonyolult lenne”. Hozzátette, a robbantáshoz kis eszköz is elég. „Nincs szükség nagy, megfelelő felszereléssel rendelkező hadihajóra, amely azonnal feltűnést keltene.” Mint mondta, csekély a valószínűsége annak, hogy az orosz haditengerészet nagyobb erőket telepítene a Balti-tengerhez, mivel „az ott állomásozó NATO-erők felfedezték volna ezt.”
Egy brit védelmi forrás szerint az Északi Áramlat gázvezetékek elleni feltételezett orosz szabotázstámadás „valószínűleg előre kitervelt és megtervezett” volt, hetekkel a felrobbantás előtt a tengerbe dobott robbanószerkezettel.
Hogy folyik-e valaha is még gáz a vezetékeken, ez egyáltalán nem biztos. Németországi hírek szerint a vezeték hosszú vonalon sérült meg, szinte biztos, hogy télen nem érkezik nyersanyag az Északi Áramlat 1-en, de a német belbiztonság már abból indul ki, hogy helyrehozhatatlan károk keletkeztek, így Németországnak végképp le kell mondania az orosz nyersanyagról.
Az akció azt is jelzi, hogy Vlagyimir Putyin egyre veszélyesebbé válik, mivel nyilvánvalóan ő is érzi, szorul körülötte a hurok. Az elrendelt, katasztrofálisan megszervezett, úgymond „részleges” mozgósítás, illetve az a tény, hogy Kína, de különösen India egyre jobban eltávolodik tőle, meggondolatlan és a világ biztonságát is veszélyeztető lépésekre ösztökélheti. Moszkva számára az is kínos, hogy a török bankok nem fogadják el az orosz Mir bankkártyákat.
Közeleg az orosz határzár
Bár az orosz média a sorozással kapcsolatos káoszt igyekezett a helyi hatóságok nyakába varrni, továbbra is bizarr esetekről hallani. Behívót kapott az orosz labdarúgó válogatott egykori sztárja, Gyinyijar Biljaletgyinov, miközben nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek a sorozáshoz szükségesek.
Egyre több jel utal arra, hogy az orosz hatóságok mindinkább megakadályozzák behívandók külföldre menekülését. Hírek szerint Dél-Oszétiában, a grúz határhoz igyekvő, vagy ott várakozó autósokat már nem is engedik át az orosz hatóságok, ezért sokan ott hagyták az út mellett a gépkocsijukat. Norvégia arról számolt be, hogy nem érkeznek már oroszok a Norvégia és Oroszország közötti határátkelőre., miközben számuk naponta 400-500 közötti. Oslo úgy véli, ez azt jelzi, Oroszország le akarja zárni a határait, hogy megállítsa a mozgósítás elől menekülő férfiakat.
Nagy siker előtt az ukránok
Sem a drámai orosz lépések, sem az a tény, hogy az első mozgósítottak megérkeztek az ukrán határszakaszra, nem változtattak a háború eddigi menetén. Az ukrán erők jó úton haladnak afelé, hogy körbekerítsék és a Donyecki területen lévő, stratégiailag is fontos várost, Limant. Vélekedések szerint a települést nem tudják sokáig tartani az oroszok. Orosz haditudósítók szintén sikeres ukrán előrenyomulásról számoltak be Limantól északkeletre és keletre.
Szakértők úgy látják, amennyiben az ukránok visszafoglalják Torszke települést, akkor elvágják az oroszoktól a Limanból Kreminnába és a Luhanszki területen lévő Szvatovba vezető összekötő utakat. Ezeket az utakat az ukránok már folyamatos tüzérségi támadás alatt tartják. Ukrán források szerint legalább még egy várost visszafoglaltak az Oszkil folyó keleti oldalán, Kivszivkát, a Harkiv környéki Kupjanszk városának közelében.
Liman elfoglalása a legnagyobb siker lenne az ukránok számára azóta, hogy az oroszokat kiűzték a Harkivi terület túlnyomó részéről. Ben Hodges amerikai nyugalmazott tábornok nem is vár az oroszok számára kedvező fordulatot a háborúban. Olyannyira, hogy szerinte az ukránok már 2023 közepén visszafoglalhatják a Krímet.
