A magyar egészségügy megítélése a sor végén kullog az Ipsos nemezetközi felmérése szerint, Chiléhez és Portugáliához hasonlóak a számaink

A magyar megkérdezetteknek csaknem a fele gondolja úgy, hogy a helyzet a jövőben csak rosszabb lesz.

Magyarország az egészségügy jelenlegi és várható, jövőbeni állapota, az egészségügy minősége, az orvosok elérhetősége a várólisták hossza tekintetében éppúgy a lista hátulján végzett a vizsgált 34 ország közül, mint az egyenlő ellátás, az egészségügybe fektetett lakossági bizalom, az egészség ára vagy az információhoz való hozzáférés terén – derül ki az Ipsosnak a Népszavához eljuttatott legfrissebb nemzetközi elemzéséből.

A piackutató társaság negyedik alkalommal elvégzett globális vizsgálata szerint a legfőbb fenyegetést még mindig a koronavírus jelenti a világ számára, ugyanakkor már a mentális egészég kérdése is előtérbe került, de a magyarok e tekintetben is eltérően gondolkodnak. A felmérést 34 országban végezték 2022. július 22. és augusztus 5. között az Ipsos online platformján.

Bár a megkérdezettek több mint a fele (53%) jónak írja le országa egészségügyi szolgáltatásainak minőségét úgy gondolja, hogy a legjobb kezelésben részesül, de csak egyharmaduk (33%) gondolja úgy, hogy egészségügyi szolgáltatása javulni fog az elkövetkező években, és egyetértés van abban, hogy a rendszer túlterhelt (61%), a hozzáférés és a létszámhiány jelenti a legnagyobb kihívást (42%). Brazília (31%), Mexikó (31%) és Peru (35%) rossznak minősítette egészségügyi ellátását. Hasonlóan kiemelkedik Magyarország és Lengyelország, ahol jelentős arányban gondolják rossznak egészségügyi szolgáltatásukat (53%, illetve 43%).

A jövőbeni kilátások sem teljesen optimisták: harmaduk (33%) úgy gondolja, hogy az egészségügyi ellátás minősége a következő években javulni fog, ötödük pedig úgy, hogy romlik. Érdekes, hogy a latin-amerikaiak jelentős része szerint Kolumbiában (71%), Brazíliában (62%) és Peruban (59%) a minőség javult. Eközben a magyarok közel fele (45%) gondolja úgy, hogy ez még rosszabb lesz. Franciaország (43%) és Nagy-Britannia (39%) is negatív az előrejelzésében.

Mivel az egészségügyi rendszerek túlterheltek, a fő észlelt probléma a kezeléshez/várakozási időkhöz való hozzáférés illetve annak költsége. A várakozási idők Magyarországon, Chilében és Portugáliában különösen nagy gondot okoznak, és mindhárom országban 65%-uk emeli ki kihívásként).