„A hangulat meglehetősen harcias volt a teremben. A béke szó egészen az utolsó felszólalóig – aki történetesen én voltam – nem hangzott el. Én azt gondolom, hogy az elmúlt időszak eszkalációról szóló hírei egyre inkább megerősítik és felerősítik annak az igényét, hogy minél többen végre a békéről beszéljenek, és az eszkalációs megközelítés helyett végre a béke megközelítése uralkodjon el” - jelentette ki Szijjártó Péter a hétfői, Luxemburgban tartott EU-s külügyminiszteri csúcs utáni sajtótájékoztatón.
A tárcavezető azt hangoztatta, minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, s a reményét is elvesszük a békének, ha elzárjuk Oroszország irányába a kommunikációs csatornákat. Tisztességtelennek minősítette azon brüsszeli bírálatokat, miszerint Magyarország nem tesz eleget Ukrajna megsegítése érdekében. Ehhez képest 10 millió eurókkal finanszírozzuk annak az alapnak a működését, amelyből az európai uniós országok a saját fegyverszállításaikat utólag finanszírozni tudják – jegyezte meg. Nyomatékosította, a mostani döntést Magyarország is megszavazta, bár azt nem tudta garantálni, hogy ez a jövőben is így lesz, mivel az európai békekeret több más fontos célra is tartalmazott pénzügyi előirányzatot. Itt elsősorban az illegális bevándorlók elleni harcra gondolt.
Beszélt arról is, hogy az Európai Unió egy kiképző missziót indít, ahol az ukrán hadsereg katonáinak képzését fogják végrehajtani egyes európai uniós tagországokból érkező kiképzők. „Szeretném jelezni, hogy Magyarország nem szavazta meg ezt az előterjesztést. Egyedüliként a konstruktív tartózkodás lehetőségével éltünk, ami azt jelenti, hogy nem gátoltuk meg a többieket abban, hogy egy ilyen missziót indítsanak, viszont Magyarország a konstruktív tartózkodással önmagára nézve nem tekinti kötelezőnek ezt a döntést, ezt az Európai Unió jogszabályai lehetővé teszik. Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nyilvánvalóan nem is küldünk kiképzőket, és nem is járulunk hozzá a működés költségeihez pénzügyi forrásokkal”
„Szeretném jelezni, hogy Magyarország nem szavazta meg ezt az előterjesztést. Egyedüliként a konstruktív tartózkodás lehetőségével éltünk, ami azt jelenti, hogy nem gátoltuk meg a többieket abban, hogy egy ilyen missziót indítsanak, viszont Magyarország a konstruktív tartózkodással önmagára nézve nem tekinti kötelezőnek ezt a döntést. Ezt az Európai Unió jogszabályai lehetővé teszik. Nem veszünk részt ebben a kiképző misszióban, nyilvánvalóan nem is küldünk kiképzőket, és nem is járulunk hozzá a működés költségeihez pénzügyi forrásokkal”
- jelentette be a miniszter. Egyúttal jelezte, ha ezen kiképző misszióhoz kapcsolódó mozgások zajlanak Közép-Európában, akkor a kormány egyesével fogja eldönteni, átengednek-e az ország területén ezen kiképző misszióhoz kapcsolódó szállítmányokat vagy csapatmozgásokat. Azt hangoztatta, semmit sem tartanak jó ötletnek, ami az eszkalációhoz vezet.
Szijjártó Péter visszautasítja, hogy Magyarország inkább Oroszország pártján állSzijjártó Péter tájékoztatása szerint szó esett a szankciókról is. Fájlalta, hogy „egyes európai uniós vezetők és egyes külügyminiszter kollégák nem hajlandóak tudomást venni a valóságról. Tehát én tényleg nem tudom, hogy ők hol élnek, amikor az Európai Unió szankcióinak sikerességéről beszélnek”. Ezt követően felmondta a kormányzati kommunikációs sorvezetőt a szankciók állítólagos sikertelenségéről. Közlése szerint elhangzott, hogy szükség lenne egy kilencedik szankciós csomagra is, mely tartalmazná a nukleáris energiát is. Előre közölte, egy ilyet nem fog támogatni az Orbán-kormány. Kitért arra is, hogy fontos a kormány számára a Török Áramlat védelme, így a vezeték esetleges megrongálását terrorcselekménynek tekintik, s amennyiben egy állami szereplő ebben részt vesz, azt terrorista államként fogják kezelni.
Szijjártónak megígérte a Gazprom, hogy semmi baj nem lesz a Török Áramlattal