Magyarország;Orbán Viktor;Svédország;Törökország;Finnország;Recep Tayyip Erdogan;NATO-csatlakozás;Sanna Marin;

- A finn kormányfő beszélt Orbánnal és Erdoğannal, elvileg nincs akadálya a NATO-csatlakozás jóváhagyásának

Sanna Marin mindazonáltal figyelmeztetett a csatlakozás késleltetésének kockázataira.

Beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel Sanna Marin finn miniszterelnök, aki a Politicónak csütörtökön nyilatkozva azt mondta, nem számít arra, hogy a két ország megakadályozná Finnország NATO-csatlakozását, mindazonáltal figyelmeztetett a csatlakozás késleltetésének kockázataira.

Az észak-atlanti szövetség tagállamai közül már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta még Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

Marin a portálnak a brüsszeli uniós csúcs előtt nyilatkozva reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy „a lehető leghamarabb” jóváhagyják a két ország csatlakozási kérelmét.

„Beszéltem Orbán Viktor miniszterelnökkel és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is a helyzetről, és tudomásunk szerint nem lesz semmiféle probléma Finnország és a kérelmünk esetében”

 – jelentette ki. „Nagyon fontos, hogy Helsinki és Stockholm együtt csatlakozzon a szövetséghez, tekintve, hogy ugyanolyan a biztonsági környezetünk” – tette hozzá.

„Nagyon fontos lenne, hogy a ratifikációs folyamat simán haladjon (…)” – mondta Marin, rámutatva arra, hogy Finnország Ukrajnához hasonlóan szintén Oroszország szomszédja. „Jelenleg nincs Finnországra leselkedő katonai veszély, és jó önvédelmi képességekkel rendelkezünk” – jelentette ki a finn miniszterelnök, hozzátéve azonban, hogy „nagyon fontos lenne, hogy semmiféle kockázatot ne vállaljunk, hogy a ratifikációs folyamat simán és a lehető leggyorsabban menjen”.

Marin szintén kockázatcsökkentő lépésnek nevezte a kerítés építését az Oroszországgal közös határ mentén, ezzel szerinte elejét lehet venni az olyan hibrid fenyegetéseknek, mint például „bevándorlók eszközként felhasználása egy másik ország politikájának vagy biztonsági környezetének megváltoztatására”.

A finn miniszterelnök ezenkívül szoros globális együttműködést szorgalmazott a demokratikus szövetségesekkel, miközben úgy vélekedett, Európának a jövőben kevésbé kell függenie az Egyesült Államoktól a biztonság szavatolása tekintetében.

A Finnország, Svédország és Törökország által júniusban aláírt megállapodás elviekben megnyitotta az utat a két ország NATO-csatlakozása előtt. Törökország korábban kurd csoportok támogatásával vádolta a két országot, ezért kilátásba helyezte a két ország csatlakozásának megakadályozását. Az egyezmény ellenére Erdoğan azóta már ismét vétóval fenyegetőzött, októberben pedig azt mondta a török parlamentnek, a kormány nyomon követi, hogy Helsinki és Stockholm tartja-e magát ígéreteihez.

Ursula von der Leyen tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek egy uniós keret létrehozásáról a villamosenergia-termelésben alkalmazott gáz árplafonjának meghatározására.